
Rengeteg a fölösleges tananyag. Hasznosabbakat is lehetne oktatni az iskolákban?
Fotó: Barabás Ákos
Azt a matematikát , amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják. De nem csak a számokkal van a baj, szakértők szerint egy csomó fölösleges tantárgyat ki kellene söpörni a tananyagból, s inkább olyan ismeretanyagokra fektetni a hangsúlyt, amelyek a későbbiekben a fiatalok boldogulását segítenék.
2018. november 22., 13:542018. november 22., 13:54
2018. november 22., 18:052018. november 22., 18:05
Gyökeres változásokra lenne szükség ahhoz, hogy közoktatási rendszerünk megfeleljen a 21. század követelményeinek – legalábbis így látják ezt az általunk megkérdezett tanügyi illetékesek, de a szülők is. Legtöbben úgy vélik, a jelenlegi oktatási módszerek és a lexikális tudás elmélyítését szolgáló vaskos tananyag már fél évszázada is idejétmúltnak számított, így annak bizonyos részeit csökkenteni kellene, egyes tantárgyakat pedig akár teljesen ki lehetne venni a kerettantervből, és csak bizonyos oktatási formákban alkalmazni. Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra az életviteli témákra,
Ez elméletben szépen hangzik, gyakorlatba ültetése viszont a jelenlegi közoktatásban majdhogynem lehetetlen.
A diákok szinte egész napjukat a tanulással töltik
Fotó: Barabás Ákos
„Nyilván nagyon fontos lenne, hogy újabb, a modern kor követelményeinek, illetve a kiegyensúlyozottabb életvitelnek megfelelő témákat tanítsunk az iskolákban. Viszont a mostani körülmények között lehetetlen volna ezekből akár egyet is bevezetni.
– magyarázta a téma kapcsán Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő. Szerinte az általános iskolai tananyagból „ki kellene söpörni egy csomó fölösleges tananyagot”, amelyeket a későbbiekben azokra specializálódott középiskolai vagy egyetemi szakokon taníthatnának, helyükbe pedig olyanokat betenni, amelyek a fiatalok későbbi boldogulását szolgálják az élet különböző területein. A fontosabb tantárgyak mellett bizonyos témákban is lehetne gondolkodni az általános iskolai tanítást illetően. „Például életviteli ismereteket sajátíthatnának el a fiatalok, tanulhatnának az egészséges táplálkozásról, a mozgás fontosságáról vagy akár a személyiségfejlesztésről is” – magyarázta. Hozzátette, ha az oktatási minisztériumnak volna is szándéka ilyen változtatásra, elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni erre, nem pedig a megszokott módon, egyik napról a másikra bevezetni újításként, hogy aztán ne legyen meg hozzá a szükséges tanerő.
Kreativitásra, személyiségfejlődésre kevés idő marad
Fotó: Barabás Ákos
A jelenleg tanított sok fölösleges tantárgyat emelte ki a téma kapcsán Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke is. Aláhúzta, szükség van a közoktatásban az életvitellel kapcsolatos témák bevezetésére, hiszen azok nagyban segíthetnék a gyerekek felnőttkori boldogulását, azonban ehhez egy jól átgondolt oktatási reform szükséges. Ennek révén pedig minimalizálni kellene a jelenlegi vaskos tananyagot. „Azt a matematikát például, amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják” – mutatott rá. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban a művészetekre, mint például a zenei oktatásra, emellett pedig olyan programok is szükségesek, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását és a csapatmunkát.
– zárta.
Dávid Zoltán iskolaigazgató szerint is rendkívül fontos volna, hogy nagyrészt ne csak lexikális ismereteket, hanem életvitellel kapcsolatos témákat is tanítsanak az iskolában. Az intézményvezető azonban úgy véli, e tekintetben a mindenkori tanügyi tárca nagyon szűk látószöge miatt egyhamar nem lesz változás. A rengeteg fölösleges tananyag terén már több évtizede nem történt változás – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte, választható tantárgyként van lehetőség például egészségügyi nevelést tanítani, de a magas óraszám és a szükségesnél alacsonyabb pedagógusi létszám miatt ritka az az iskola, amelyben alkalmazni is tudnák ezt.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
szóljon hozzá!