
Rengeteg a fölösleges tananyag. Hasznosabbakat is lehetne oktatni az iskolákban?
Fotó: Barabás Ákos
Azt a matematikát , amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják. De nem csak a számokkal van a baj, szakértők szerint egy csomó fölösleges tantárgyat ki kellene söpörni a tananyagból, s inkább olyan ismeretanyagokra fektetni a hangsúlyt, amelyek a későbbiekben a fiatalok boldogulását segítenék.
2018. november 22., 13:542018. november 22., 13:54
2018. november 22., 18:052018. november 22., 18:05
Gyökeres változásokra lenne szükség ahhoz, hogy közoktatási rendszerünk megfeleljen a 21. század követelményeinek – legalábbis így látják ezt az általunk megkérdezett tanügyi illetékesek, de a szülők is. Legtöbben úgy vélik, a jelenlegi oktatási módszerek és a lexikális tudás elmélyítését szolgáló vaskos tananyag már fél évszázada is idejétmúltnak számított, így annak bizonyos részeit csökkenteni kellene, egyes tantárgyakat pedig akár teljesen ki lehetne venni a kerettantervből, és csak bizonyos oktatási formákban alkalmazni. Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra az életviteli témákra,
Ez elméletben szépen hangzik, gyakorlatba ültetése viszont a jelenlegi közoktatásban majdhogynem lehetetlen.
A diákok szinte egész napjukat a tanulással töltik
Fotó: Barabás Ákos
„Nyilván nagyon fontos lenne, hogy újabb, a modern kor követelményeinek, illetve a kiegyensúlyozottabb életvitelnek megfelelő témákat tanítsunk az iskolákban. Viszont a mostani körülmények között lehetetlen volna ezekből akár egyet is bevezetni.
– magyarázta a téma kapcsán Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő. Szerinte az általános iskolai tananyagból „ki kellene söpörni egy csomó fölösleges tananyagot”, amelyeket a későbbiekben azokra specializálódott középiskolai vagy egyetemi szakokon taníthatnának, helyükbe pedig olyanokat betenni, amelyek a fiatalok későbbi boldogulását szolgálják az élet különböző területein. A fontosabb tantárgyak mellett bizonyos témákban is lehetne gondolkodni az általános iskolai tanítást illetően. „Például életviteli ismereteket sajátíthatnának el a fiatalok, tanulhatnának az egészséges táplálkozásról, a mozgás fontosságáról vagy akár a személyiségfejlesztésről is” – magyarázta. Hozzátette, ha az oktatási minisztériumnak volna is szándéka ilyen változtatásra, elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni erre, nem pedig a megszokott módon, egyik napról a másikra bevezetni újításként, hogy aztán ne legyen meg hozzá a szükséges tanerő.
Kreativitásra, személyiségfejlődésre kevés idő marad
Fotó: Barabás Ákos
A jelenleg tanított sok fölösleges tantárgyat emelte ki a téma kapcsán Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke is. Aláhúzta, szükség van a közoktatásban az életvitellel kapcsolatos témák bevezetésére, hiszen azok nagyban segíthetnék a gyerekek felnőttkori boldogulását, azonban ehhez egy jól átgondolt oktatási reform szükséges. Ennek révén pedig minimalizálni kellene a jelenlegi vaskos tananyagot. „Azt a matematikát például, amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják” – mutatott rá. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban a művészetekre, mint például a zenei oktatásra, emellett pedig olyan programok is szükségesek, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását és a csapatmunkát.
– zárta.
Dávid Zoltán iskolaigazgató szerint is rendkívül fontos volna, hogy nagyrészt ne csak lexikális ismereteket, hanem életvitellel kapcsolatos témákat is tanítsanak az iskolában. Az intézményvezető azonban úgy véli, e tekintetben a mindenkori tanügyi tárca nagyon szűk látószöge miatt egyhamar nem lesz változás. A rengeteg fölösleges tananyag terén már több évtizede nem történt változás – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte, választható tantárgyként van lehetőség például egészségügyi nevelést tanítani, de a magas óraszám és a szükségesnél alacsonyabb pedagógusi létszám miatt ritka az az iskola, amelyben alkalmazni is tudnák ezt.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
szóljon hozzá!