
Rengeteg a fölösleges tananyag. Hasznosabbakat is lehetne oktatni az iskolákban?
Fotó: Barabás Ákos
Azt a matematikát , amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják. De nem csak a számokkal van a baj, szakértők szerint egy csomó fölösleges tantárgyat ki kellene söpörni a tananyagból, s inkább olyan ismeretanyagokra fektetni a hangsúlyt, amelyek a későbbiekben a fiatalok boldogulását segítenék.
2018. november 22., 13:542018. november 22., 13:54
2018. november 22., 18:052018. november 22., 18:05
Gyökeres változásokra lenne szükség ahhoz, hogy közoktatási rendszerünk megfeleljen a 21. század követelményeinek – legalábbis így látják ezt az általunk megkérdezett tanügyi illetékesek, de a szülők is. Legtöbben úgy vélik, a jelenlegi oktatási módszerek és a lexikális tudás elmélyítését szolgáló vaskos tananyag már fél évszázada is idejétmúltnak számított, így annak bizonyos részeit csökkenteni kellene, egyes tantárgyakat pedig akár teljesen ki lehetne venni a kerettantervből, és csak bizonyos oktatási formákban alkalmazni. Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra az életviteli témákra,
Ez elméletben szépen hangzik, gyakorlatba ültetése viszont a jelenlegi közoktatásban majdhogynem lehetetlen.
A diákok szinte egész napjukat a tanulással töltik
Fotó: Barabás Ákos
„Nyilván nagyon fontos lenne, hogy újabb, a modern kor követelményeinek, illetve a kiegyensúlyozottabb életvitelnek megfelelő témákat tanítsunk az iskolákban. Viszont a mostani körülmények között lehetetlen volna ezekből akár egyet is bevezetni.
– magyarázta a téma kapcsán Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő. Szerinte az általános iskolai tananyagból „ki kellene söpörni egy csomó fölösleges tananyagot”, amelyeket a későbbiekben azokra specializálódott középiskolai vagy egyetemi szakokon taníthatnának, helyükbe pedig olyanokat betenni, amelyek a fiatalok későbbi boldogulását szolgálják az élet különböző területein. A fontosabb tantárgyak mellett bizonyos témákban is lehetne gondolkodni az általános iskolai tanítást illetően. „Például életviteli ismereteket sajátíthatnának el a fiatalok, tanulhatnának az egészséges táplálkozásról, a mozgás fontosságáról vagy akár a személyiségfejlesztésről is” – magyarázta. Hozzátette, ha az oktatási minisztériumnak volna is szándéka ilyen változtatásra, elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni erre, nem pedig a megszokott módon, egyik napról a másikra bevezetni újításként, hogy aztán ne legyen meg hozzá a szükséges tanerő.
Kreativitásra, személyiségfejlődésre kevés idő marad
Fotó: Barabás Ákos
A jelenleg tanított sok fölösleges tantárgyat emelte ki a téma kapcsán Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke is. Aláhúzta, szükség van a közoktatásban az életvitellel kapcsolatos témák bevezetésére, hiszen azok nagyban segíthetnék a gyerekek felnőttkori boldogulását, azonban ehhez egy jól átgondolt oktatási reform szükséges. Ennek révén pedig minimalizálni kellene a jelenlegi vaskos tananyagot. „Azt a matematikát például, amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják” – mutatott rá. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban a művészetekre, mint például a zenei oktatásra, emellett pedig olyan programok is szükségesek, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását és a csapatmunkát.
– zárta.
Dávid Zoltán iskolaigazgató szerint is rendkívül fontos volna, hogy nagyrészt ne csak lexikális ismereteket, hanem életvitellel kapcsolatos témákat is tanítsanak az iskolában. Az intézményvezető azonban úgy véli, e tekintetben a mindenkori tanügyi tárca nagyon szűk látószöge miatt egyhamar nem lesz változás. A rengeteg fölösleges tananyag terén már több évtizede nem történt változás – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte, választható tantárgyként van lehetőség például egészségügyi nevelést tanítani, de a magas óraszám és a szükségesnél alacsonyabb pedagógusi létszám miatt ritka az az iskola, amelyben alkalmazni is tudnák ezt.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!