
Minden gyermeknek ajánlják. Már kisiskolás kortól lehet kergetni a korongot
Fotó: Veres Nándor
Mikor kell elkezdeni a jégkorongot, mennyit kell majd edzésre járni, mennyibe kerül? Gyakori kérdések, amikor a gyermekek és szüleik azon gondolkodnak, sporttevékenység gyanánt válasszák-e a térségünkben talán legnépszerűbb sportágat. Nemcsak ezekre kaptunk választ, hanem azt is megtudtuk, a hoki mindenképpen jó hatással van a gyermekek fizikai fejlődésére, és az sem igaz, hogy veszélyesebb lenne, mint más sportág.
2017. október 05., 14:142017. október 05., 14:14
2017. október 05., 14:272017. október 05., 14:27
Sportágválasztó sorozatunkban edzőktől kérdezzük meg, hogy miért és kinek ajánlják az egyes sportágakat, milyen anyagi vonzata van ezek gyakorlásának, mennyi időt vesz el az edzés a gyermekek szabadidejéből stb. Célunk, hogy segítsünk a szülőknek, gyermekeknek kiválasztani a leginkább megfelelő, gyakorolható sporttevékenységet. Elsőként a jégkoronggal ismerkedünk.
„Jó dolog a gyereket elvinni korcsolyázni már abban a pillanatban, amikor érdeklődik iránta. Természetesen ez akkor időszerű, mikor már tud járni, biztosan mozog. Az ideális kezdés tehát 3 és 5 éves kor között van” − válaszolta kérdésünkre Nagy Attila, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) ügyvezető igazgatója. Edzőként is javasolja ezt a sportot mind a fiúknak, mind a lányoknak.
− érvelt a szakember.
Kilenc éves korig heti 3–5 órát, 10-11 éveseknél heti 7–9 órát, 12-13 éveseknél 9–10 órát, 14-15 éveseknél pedig heti 12–14 órát vesz igénybe a jégkorongsport gyakorlása – a jelenlegi szakmai követelmény ezt az óraszámot javasolja. Ez az edzésre és a versenyekre szánt időt is tartalmazza.
A jégkorong gyakorlásához a fizikai felépítés nem igazán számít, mivel a gyerekek folyamatosan változnak, fejlődnek, így a toborzásnál nem létezik ilyen feltétel – mondta el az SZJA ügyvezetője. „A jégkorongot bárkinek ajánljuk, mert főleg az első években a fizikai és a mozgáskoordinációs fejlődésre határozottan pozitív hatással van, és a hiedelemmel ellentétben semmivel sem veszélyesebb, mint bármely másik sportág” − emelte ki. Hozzátette,
a rendszerben dolgozó edzők kötelessége az is, hogy megtanítsák a gyermekeket korcsolyázni.
A helyi sportegyesületeknél van lehetőség a jégkorongsport gyakorlására. Csíkszereda esetében az Iskolás Sportklub (ISK) a nevelőegyesület, ahol a kezdő gyerekeknél (U8-U10) komoly változások történtek az idén – mutatott rá Nagy Attila. Közölte, az edzések időpontja megváltozott az eddigiekhez képest, a 14 óra körüli edzések átkerültek 18 órára, így könnyebb a szülőknek elkísérni a gyermekeket a jégpályára, és a sportolóknak is van lehetőségük normálisabb napi programot beállítani.
A szelekció nem függ attól, hogy ki mennyire tud korcsolyázni
Fotó: Veres Nándor
Az edzők létszáma is növekedett, a jégen 7-8 gyerekre jut egy szakember, ugyanakkor a munkájukat szakmai koordinátor, valamint mentoredző követi.
Székelyföldön a jégkorongozás anyagi vonzata változó, annak függvényében, hogy a gyerek milyen egyesületnél sportol. „Az ISK Csíkszeredánál nem létezik havi tagsági díj, ami más egyesületeknél 30-50 lej között mozog. A jégbért és az edzői fizetéseket teljes egészében a nevelő egyesület, valamint az SZJA-t működtető Mens Sana Alapítvány fizeti. A hazai bajnokságokban előforduló részvételi költségeket is (nevezési díj, szállítás, étkezés stb.) a nevelő egyesület állja, tehát ezen a téren sincsenek kiadások a családok számára. Az esetleges ráfordítás a sportoló gyerekek felszerelés-kiegészítésénél merül fel, de itt is komoly változások történtek ebben az évben, mivel az összes utánpótlásközpont minimum 30 rend kezdőfelszerelés-csomagban részesül a Mens Sana Alapítvány által” − tudtuk meg. Nagy Attila úgy összegzett,
amihez természetesen hozzá kell számolni azokat a szállítási költségeket, amikor a szülő edzésre viszi a gyermeket.
Székelyföldön több csapatnál is van lehetőség a jégkorongsport folytatására és az elitképzésre. „A kezdő sportolók 14 éves korukig a nevelőegyesületeik keretében kergetik a korongot, majd 9. osztálytól választhatják az akadémiai képzést, de ugyanúgy folytathatják a sportolást a nevelőegyesületekben, abban az esetben, ha erre esik a választásuk. 18 éves korban történik a váltás a felnőtt korosztály felé. Sajnos jelenleg ebben a korosztályokban veszítjük el a legtöbb sportolót, mert vagy nem elég érettek még a felnőtt szinthez, vagy nincs lehetőségük továbbtanulni a középiskola után, és kénytelenek olyan városokat választani a tanulmányaik elvégzésére, ahol nem létezik jégkorong” − osztotta meg az edző.
Nem veszélyesebb, mint bármilyen sport
Fotó: Veres Nándor
Újdonsággal is szolgált, közölte, ennek a problémának a megoldása érdekében a napokban is folyik az egyeztetés a Sapientia EMTE csíkszeredai karával az egyetem bővítéséről, aminek egy testnevelési szak beindítása is része lenne. Tervben van egy egyetemista csapat elindítása is, amely biztosítaná a felzárkózást a sportolók számára, miközben a jövőjükre is gondolva, a fiatalok felsőfokú tanulmányokat végezhetnek. Úgy véli, a felsőfokú oktatás és a sportolás lehetőségének összeegyeztetése megoldás lesz a létszámcsökkenés megállításához.
„Minden nap azért dolgozunk, hogy minél játékosabbá, színesebbé, gyermek- és családbaráttá tegyük a jégkorongot. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a tanulás és a sportolás összeegyeztetésére, a szakemberek képzésére, az orvosi felügyeletre és mindenre, ami abban segíti a sportoló gyermeket, hogy hasznos polgára legyen a társadalomnak” − válaszolta Nagy Attila a kérdésre, hogy miért ajánlja a jégkorongot.
Az SZJA ügyvezetője bizakodó: „2017 decemberétől 7-8 fedett műjégpálya működhet Székelyföldön, ami mindenképpen a sportág fellendülését fogja eredményezni, és minden esély megvan arra, hogy 8-10 év múlva a most kezdő gyerekek fogják visszahozni a székelyföldi felnőtt jégkorong számára azt a dicsőséget, amit az évtizedek során megszoktak a szurkolók, és ami miatt − nem véletlenül − nevezik a jégkorongot a székelyek nemzeti sportjának.”
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!