
Százszor kell elmondani valamit a gyereknek, s akkor sem érti meg?
Fotó: Pixabay.com
Állandóan nyafog a gyerek, nem együttműködő, százszor kell elmondani valamit, hogy megcsinálja, sokat sír, hisztizik, folyton veszekszik a testvérével – mindennapi, az átlagos családban előforduló problémák ezek, amelyek megkeserítik a békés családi idillt. Ezekre a gondokra kínál megoldást a kapcsolódó nevelés – állítja Jacsó Ágota kapcsolódónevelés-oktató, aki több alkalommal tartott már különböző gyereknevelési tematikákban képzést összezavarodott szülőknek.
2017. november 07., 14:572017. november 07., 14:57
2017. november 07., 17:352017. november 07., 17:35
Jacsó Ágota PR és marketing szakember, jelenleg Budapest mellett él családjával: férj és két gyerek szépíti a mindennapjait, de úton van a harmadik is. Hogy hogyan lesz egy marketingesből kapcsolódónevelés-oktató? A fiatal édesanya szerint úgy, hogy saját problémáira kereste a megoldást.
„Az egész akkor indult, amikor Kincső megszületett, akkor volt a nagyobbik, Zétény 2 és fél éves. Bár úgy éreztem, kötődően neveltem, mégis valami megszakadt közöttünk. Nagyon sokat sírt nappal is, éjszakánként felébredt, azelőtt szobatiszta volt, pár hónapig mégis megint kellett pelusozni. Amikor a problémáinkra megoldást kerestem, akkor találkoztam a kapcsolódó neveléssel” – meséli az édesanya, aki saját lakásukba szervezett magának és más anyukáknak „hisztikezelő tanfolyamot”.
Elmondása szerint addig nagyon sok gyereknevelési könyvet olvasott, a javasolt módszereket mégsem tudta alkalmazni éles helyzetekben. A kapcsolódó nevelés szemléletéből azonban megértette, hogy miért, és megoldási javaslatokat is kapott.
– magyarázza az édesanya, aki közben elvégezte az oktatói képzést is, a gyerekeivel sokkal mélyebb lett a kapcsolata, édesanyaként elfogadóbb lett, és küldetésének érzi megmutatni más – hozzá hasonlóan kétségbeesett – szülőknek, hogyan lehet egyszerűbb a gyereknevelés. Ezért is találkozunk egyre gyakrabban – egyelőre Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon – olyan workshopokkal, amelyeket szülőknek tart Jacsó Ágota. Hisztiről, dacról, testvérféltékenységről beszél és meghallgat, és igyekszik minél egyszerűbb és használhatóbb eszközöket adni a szülők kezébe.
A megközelítésmód kidolgozója, Patty Wipfler és az általa alapított amerikai Hand in Hand Parenting szervezet közel harminc éve nyújt információt, képzéseket, tanácsadást kisgyermekes családoknak. Modern kultúránk főáramával ellentétben, aminek eredményeképpen a szülők magukra maradnak és belefáradnak a gyereknevelés nehézségeibe, a kapcsolódó nevelés gyakorlati, mindenki által elsajátítható eszközöket nyújt az egyetemes családi kihívások leküzdésére.
Ha a gyerek sír, annak oka van
Fotó: Pixabay.com
Jacsó Ágota szerint bár számos információ birtokába jut manapság a szülő a gyereknevelés terén is, legtöbbször el van veszve a sok egymásnak ellentmondó infó között. Ráadásul a társadalom sem támogatja a szülőket, rengeteg az elvárás és a kritika,
Igen, ez a kifejezés elég gyakran elhagyja az édesanyák száját, hiszen nem könnyű helyt állni a mai világban, amikor az édesanya leginkább egy nyolcfunkciós menedzserként működik otthon: sofőr, orvos, szakács, időmenedzser, takarító – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nem csoda, hogy kevés idő jut a kapcsolódásra. Márpedig a szemlélet szerint ez a gyereknek épp olyan létszükséglete, mint az evés, az ivás, vagy a pelenkacsere.
Hogy mit jelent a kapcsolódás? Azt, hogy valaki ott van a közelében, csak rá figyel, vele foglalkozik, miközben nem mosogat, nem szedi össze a koszos zoknikat, és nem kavargatja a levest. A kapcsolódással feltöltődik a gyerek szeretettankja, biztonságban érzi magát, jól lesz. „A gyereknek ahhoz, hogy jól legyen, közelség kell meg szeretetteljes ráhangolódás, amikor ez nem történik meg, akkor a teste jelez. Sírás, remegés, kis dolgokon való kiakadás jelzi, hogy baj van. Például kiborul azon, hogy nem a piros tányérjába kapta az ennivalót. De ilyenkor nem a tányér színe a probléma, az csak az utolsó csepp volt a pohárban, s kibukhatott belőle a sok felgyülemlett feszültség, ami napközben érhette: hogy meglökték az oviban, az óvónéni rászólt stb. Ilyenkor helyre kell állítani a kapcsolódást, fel kell tölteni a gyerek szeretettankját” – magyarázza a szemlélet lényegét Jacsó Ágota.
A gyerekidő alatt csak és kizárólag a gyerekkel foglalkozunk, s azt csináljuk, amit ő szeretne. Közben nem veszük fel a telefont
Fotó: Pixabay.com
A kapcsolódó nevelés – amellett, hogy számos tippje, tanácsa van még – öt alapvető eszközzel segíti a kapcsolódást.
1. Gyerekidő – gyakorlatilag ez az, amivel a legkönnyebben újra megerősítjük gyerekünk biztonságérzetét, a kettőnk kapcsolatát, és folyamatosan együttműködőre hangoljuk őt. „A gyerekidő azt jelenti, hogy van a gyereknek egy meghatározott ideje, amikor csak vele foglalkozunk, azt csináljuk, amit ő akar, ő a főnök. Ezen nagyon meglepődnek általában a gyerekek, és nagyon szeretik. Gyerekidőt egyszerre egy gyerekkel tartunk, és hozzátartozik, hogy csak ráfigyelünk: nem vesszük fel a telefont, nem vesszük fel a zavaró porcicát a földről, és nem megyünk ki közben megkavargatni a levest. És ha a tízéves gyerekünk playstationozni akar velünk az ő gyerekidejében, akkor azt csináljuk, hiába nem ahhoz lenne kedvünk” – magyarázza az oktató. Hozzáteszi:
2. Sírás meghallgatása. Jacsó Ágota szerint ez nem könnyű, mert arra neveltek minket, hogy a sírás rossz, véget kell vetni neki, de időnként a gyereknek szüksége van arra, hogy nyugodtan kiborulhasson anyának, elmondhassa, hogy neki fáj, rosszul esett valami. Előfordul, hogy a gyerekidő végén borul ki a gyerek, jelezvén, hogy mennyire nem tetszik neki, hogy véget ért. „Ilyenkor lehet, nem értjük, hogy na, gyerekidőztünk, mégis miért hisztizik a gyerek, de az történik, hogy mivel kapcsolódtunk vele, ismét biztonságban érezheti magát, és nyugodtan kiöntheti nekünk a rossz érzéseit. Azzal teszünk jót, ha meghallgatjuk” – javasolja saját tapasztalatból is az édesanya.
A gyereknek néha szüksége van arra, hogy nyugodtan kisírhassa magát anyának
Fotó: Pixabay.com
3. Határszabás. A gyereknek tudnia kell a szabályokat, és be is kell tartatni vele. A kapcsolódónevelés-oktató szerint ezt lehet szigor nélkül, is szelíden. A gyerek anélkül lesz együttműködő, hogy külső rákényszerítést, büntetést, zsarolást vezetnénk be.
4. Játékos nevetés. Jacsó Ágota szerint ahogy nő a gyerek, elfelejtünk játszani, pedig a játék során sok mindent tanulnak, önbizalomra tesznek szert, megtanulnak alkalmazkodni. „Egy jó dögönyözés, bohóckodás alatt rengeteg feszültséget adnak le, valamint az önbizalmuk is növekszik. Egyszerű, mindig követni kell a nevetést. Azt csináljuk, amitől nevet, s együtt nevetünk” – magyarázza. Rámutat, a nevetés ugyanolyan gyógyító hatású, mint a sírás, ráadásul segítségével igazán élvezhetjük egymást és az ebből fakadó jó együttműködésünket.
A nevetés is gyógyír. Egy kis apai dögönyözés elkél a nagyobbaknak is
Fotó: Pixabay.com
5. Páros meghallgatás. Az utolsó eszköz nem a gyerekről szól, hanem a szülőről, s arról, hogy nemcsak a gyereknek, de
A kapcsolódó nevelés sajátossága, hogy nem ítélkezik, nem állítja, hogy adott helyzetek kezelésére vannak jó és rossz megoldások. Ha anyuka a gyerek viselkedésére kiabálással reagált, az azt mutatja, hogy ő is egyedül maradt a problémáival, neki is szüksége lenne meghallgatásra, kapcsolódásra, s legközelebb majd jobban helytáll.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!