
Sok kismama elvész az információk tömkelegében, s nem tudja, mi lenne legjobb kisbabájának
Fotó: Pixabay.com
Míg régen a kismama szoptatás és hozzátáplálás témakörében is mindent úgy csinált, ahogy azt édesanyjától tanulta, ma a különböző trendek jönnek és mennek, egyik kutatás megcáfolja a másikat, így az is megeshet, hogy az első gyereknél egyféle szabályt alkalmazott az anyuka, a következő gyereknél meg megint más ajánlásokkal találkozott. Farkas-Ráduly Juliánna gyerekorvost a legfrissebb kutatásokról kérdeztük.
2018. március 13., 15:352018. március 13., 15:35
2018. március 13., 15:502018. március 13., 15:50
A hozzátáplálás – vagyis az, amikor elkezdünk a gyereknek egyebet is adni az anyatejen vagy a tápszeren kívül – a csecsemőgondozás központi témája, ám nem könnyű kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.
– fogalmazott Farkas-Ráduly Juliánna gyerekorvos. Régen mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, két hónapos gyereknek már elkezdtek bevezetni mindenféle ételt, az elválasztást is megkezdték a baba 4-5 hónapos korában, a szoptatások fokozatos elhagyásával pedig a folyamatot 9-10 hónapos korra be is fejezték.
A mai kismamának azonban nincs ilyen „egyszerű” dolga, folyamatosan változik az orvosi ajánlás is arra vonatkozóan, hogy mikor mit szabad és érdemes adni a babának, nem beszélve arról, hogy számos cikkhez, tanulmányhoz, hozzátáplálási táblázathoz férhet hozzá a kismama, aki sokszor csak elvész az információk tömkelegében.
A lisztfélék és tejtermékek okozhatnak allergiét, figyelni kell rájuk
Fotó: Pixabay.com
„Egy ideje már az az orvosi ajánlat, hogy hat hónapos korig kizárólag szoptassuk a babát, utána jöhet a hozzátáplálás. Az allergénekkel azonban folyton változik a helyzet. Például volt egy periódus, nem is olyan rég, amikor azt mondták, hogy lisztneműeket csak egy éves kor után adjunk, na most ez az ajánlás kicsit változott, ugyanis a legfrissebb kutatások arra kezdenek rájönni, hogy az allergiák kivédésében nem segít az, hogy minél tovább toljuk az allergénekkel való találkozást” – mutat rá a gyerekorvos. Hozzáteszi:
éppen ezért javasolják most, hogy 4 hónaposan kóstoltassuk meg a babával az allergénnek nevezett élelmiszereket is. „Ez nem azt jelenti, hogy 4 hónaposan hozzá kell táplálni, csak, hogy minimálisan hozzá kell jusson egy-két kanálhoz, meg kell kóstolja a baba, mert akkor alakul ki az immuntolerancia. A liszt bevezetése esetén is most az az ajánlás, hogy maximum hét hónapos korig történjen meg, lehetőleg, amikor az anyuka még szoptat” – magyarázta Farkas-Ráduly Juliánna. A gyerekorvos hangsúlyozta, ha a családban halmozottan jelen van az allergia, akkor a gyereknek is nagy esélye van rá, hogy kialakuljon valamilyen ételallergiája, éppen ezért hosszú időt kell hagyni egy-egy táplálékra, hogy megtudjuk, ha mégis bajt okoz. A doktornő szerint a lisztre, a tejtermékekre kell fokozottabban figyelni, a déli gyümölcsökre, valamint az aprómagvas gyümölcsökre is, ezek okoznak leggyakrabban problémát a gyerekeknél.
Nem minden babának tetszik a pépes étel
Fotó: Pixabay.com
A kutatások amúgy azt mondják, ahhoz, hogy valaki elfogadjon egy ízt, legalább tízszer meg kell kóstolnia – magyarázza a gyerekorvos – márpedig egy 10 hónapos gyerek, amelyiknek már van akarata, nem fogja még 9-szer megkóstolni azt az ételt, ami neki nem ízlett. Ő már tudja, hogy ezt kóstolta, nem szereti.
A doktornő ugyanakkor azt ajánlja, a minimális kóstoltatások mellett
vagyis csak fél éves kor után történjen meg, hogy egy-egy alkalommal anyatej vagy tápszer helyett mást kapjon a baba.
Nem csak a mit és mikor, de még a hogyan tekintetében is vannak uralkodó trendek még a hozzátáplálás terén is. Egyre többet hallunk manapság – és egyre inkább már gyakorló anyukáktól – a BLW módszerről. A BLW egy betűszó, az angol baby-led weaning rövidítése. A szókapcsolatot igény szerinti hozzátáplálásnak fordíthatjuk.
Az igény szerinti hozzátáplálásnál a hangsúly az ételek ízének, textúrájának, színének és illatának felfedezésén van. A baba diktálja a tempót az étkezésnél, ő dönti el, hogy melyik étellel foglalkozik, s abból mennyit eszik. Ebben az esetben a hagyományos módszer, azaz a pürésített ételek szájba kanalazása helyett egy tányér vegyes ételt kínálnak, amiből választhat. A BLW tulajdonképpen a baba természetes kíváncsiságára épít, amivel az felfedezi az új ízeket, valamint a szájába teszi a dolgokat.
A BLW-módszer lényege, hogy már rögtön az elején darabos ételt kap a baba
Fotó: Pixabay.com
A gyerekorvos szerint mindkét módszernek meg vannak az előnyei és hátrányai is.
– fogalmazott Farkas-Ráduly Juliánna, aki szerint vannak azonban olyan babák, akik abszolút nem fogadják el az ételt pépes formában, azok esetében mindenképp érdemes a BLW-vel próbálkozni.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!