
Sok kismama elvész az információk tömkelegében, s nem tudja, mi lenne legjobb kisbabájának
Fotó: Pixabay.com
Míg régen a kismama szoptatás és hozzátáplálás témakörében is mindent úgy csinált, ahogy azt édesanyjától tanulta, ma a különböző trendek jönnek és mennek, egyik kutatás megcáfolja a másikat, így az is megeshet, hogy az első gyereknél egyféle szabályt alkalmazott az anyuka, a következő gyereknél meg megint más ajánlásokkal találkozott. Farkas-Ráduly Juliánna gyerekorvost a legfrissebb kutatásokról kérdeztük.
2018. március 13., 15:352018. március 13., 15:35
2018. március 13., 15:502018. március 13., 15:50
A hozzátáplálás – vagyis az, amikor elkezdünk a gyereknek egyebet is adni az anyatejen vagy a tápszeren kívül – a csecsemőgondozás központi témája, ám nem könnyű kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.
– fogalmazott Farkas-Ráduly Juliánna gyerekorvos. Régen mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, két hónapos gyereknek már elkezdtek bevezetni mindenféle ételt, az elválasztást is megkezdték a baba 4-5 hónapos korában, a szoptatások fokozatos elhagyásával pedig a folyamatot 9-10 hónapos korra be is fejezték.
A mai kismamának azonban nincs ilyen „egyszerű” dolga, folyamatosan változik az orvosi ajánlás is arra vonatkozóan, hogy mikor mit szabad és érdemes adni a babának, nem beszélve arról, hogy számos cikkhez, tanulmányhoz, hozzátáplálási táblázathoz férhet hozzá a kismama, aki sokszor csak elvész az információk tömkelegében.
A lisztfélék és tejtermékek okozhatnak allergiét, figyelni kell rájuk
Fotó: Pixabay.com
„Egy ideje már az az orvosi ajánlat, hogy hat hónapos korig kizárólag szoptassuk a babát, utána jöhet a hozzátáplálás. Az allergénekkel azonban folyton változik a helyzet. Például volt egy periódus, nem is olyan rég, amikor azt mondták, hogy lisztneműeket csak egy éves kor után adjunk, na most ez az ajánlás kicsit változott, ugyanis a legfrissebb kutatások arra kezdenek rájönni, hogy az allergiák kivédésében nem segít az, hogy minél tovább toljuk az allergénekkel való találkozást” – mutat rá a gyerekorvos. Hozzáteszi:
éppen ezért javasolják most, hogy 4 hónaposan kóstoltassuk meg a babával az allergénnek nevezett élelmiszereket is. „Ez nem azt jelenti, hogy 4 hónaposan hozzá kell táplálni, csak, hogy minimálisan hozzá kell jusson egy-két kanálhoz, meg kell kóstolja a baba, mert akkor alakul ki az immuntolerancia. A liszt bevezetése esetén is most az az ajánlás, hogy maximum hét hónapos korig történjen meg, lehetőleg, amikor az anyuka még szoptat” – magyarázta Farkas-Ráduly Juliánna. A gyerekorvos hangsúlyozta, ha a családban halmozottan jelen van az allergia, akkor a gyereknek is nagy esélye van rá, hogy kialakuljon valamilyen ételallergiája, éppen ezért hosszú időt kell hagyni egy-egy táplálékra, hogy megtudjuk, ha mégis bajt okoz. A doktornő szerint a lisztre, a tejtermékekre kell fokozottabban figyelni, a déli gyümölcsökre, valamint az aprómagvas gyümölcsökre is, ezek okoznak leggyakrabban problémát a gyerekeknél.
Nem minden babának tetszik a pépes étel
Fotó: Pixabay.com
A kutatások amúgy azt mondják, ahhoz, hogy valaki elfogadjon egy ízt, legalább tízszer meg kell kóstolnia – magyarázza a gyerekorvos – márpedig egy 10 hónapos gyerek, amelyiknek már van akarata, nem fogja még 9-szer megkóstolni azt az ételt, ami neki nem ízlett. Ő már tudja, hogy ezt kóstolta, nem szereti.
A doktornő ugyanakkor azt ajánlja, a minimális kóstoltatások mellett
vagyis csak fél éves kor után történjen meg, hogy egy-egy alkalommal anyatej vagy tápszer helyett mást kapjon a baba.
Nem csak a mit és mikor, de még a hogyan tekintetében is vannak uralkodó trendek még a hozzátáplálás terén is. Egyre többet hallunk manapság – és egyre inkább már gyakorló anyukáktól – a BLW módszerről. A BLW egy betűszó, az angol baby-led weaning rövidítése. A szókapcsolatot igény szerinti hozzátáplálásnak fordíthatjuk.
Az igény szerinti hozzátáplálásnál a hangsúly az ételek ízének, textúrájának, színének és illatának felfedezésén van. A baba diktálja a tempót az étkezésnél, ő dönti el, hogy melyik étellel foglalkozik, s abból mennyit eszik. Ebben az esetben a hagyományos módszer, azaz a pürésített ételek szájba kanalazása helyett egy tányér vegyes ételt kínálnak, amiből választhat. A BLW tulajdonképpen a baba természetes kíváncsiságára épít, amivel az felfedezi az új ízeket, valamint a szájába teszi a dolgokat.
A BLW-módszer lényege, hogy már rögtön az elején darabos ételt kap a baba
Fotó: Pixabay.com
A gyerekorvos szerint mindkét módszernek meg vannak az előnyei és hátrányai is.
– fogalmazott Farkas-Ráduly Juliánna, aki szerint vannak azonban olyan babák, akik abszolút nem fogadják el az ételt pépes formában, azok esetében mindenképp érdemes a BLW-vel próbálkozni.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
szóljon hozzá!