
Cukrok, ízfokozók, adalékanyagok sokasága. Túlzott fogyasztásuk függőséghez vezet, és nagy mértékben hizlalnak is
Fotó: 123RF
A mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a cukros üdítők, energiaitalok fogyasztása nem „csak” elhízáshoz vezet, hanem számos más egészségügyi probléma sokaságát is maga után vonja. Ha mindez egy gyerek esetében jelentkezik, még drámaibb a helyzet, hiszen egy ma egészségtelenül táplálkozó tini felnőtt korában minden bizonnyal magas vérnyomással, cukorbetegséggel fog küszködni. Szász Hunor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dietetikusa a kompromisszumos megoldások híve. Íme néhány jó tanácsa.
2020. január 21., 17:052020. január 21., 17:05
Szász Hunor dietetikus aggasztónak találja, hogy a gyerekek, tinédzserek étkezési szokását nagy mértékben befolyásolják a reklámok, amelyekből sok esetben azt a következtetést vonják le, hogy egy bizonyos termék fogyasztásával „nagy fiúk, nagy lányok” lehetnek. „Arról sajnos, hogy az adott termékek, például az energiaitalok, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében, milyen káros hatással vannak a szervezetre, nem beszél senki.
– jegyzi meg.
A fiatal szakember szerint korosztálytól függetlenül aranyszabály, hogy felkelés után öt perccel igyunk meg egy pohár vizet, és rá egy fél órára reggelizünk, lefekvés előtt pedig másfél-két órával vacsorázunk. Mindegy, hogy felnőtt, gyermek, egészséges, netán beteg valaki, az édességet, a pikáns, nagyon fűszeres, zsírban, olajban sült és ízfokozót tartalmazó ételeket mellőzni kell a vacsoránál ahhoz, hogy szervezetünk optimálisan működjön.
„Egy városi környezetben élő gyermek reggel nyolcra megy iskolába, indulás előtt fél órával felkel, reggelijét nem fogyasztja el, feltehetőleg autóval viszik el otthonról. Kilenc-tíz óra körül reggelizik, ami nem biztos, hogy otthonról pakolt szendvics vagy egy doboz saláta, hanem vesz magának egy csokis kiflit vagy valamilyen junk foodnak nevezett egészségtelen élelmiszert. Ezek rengeteg üres kalóriát tartalmaznak, azaz a szervezetet nem táplálják megfelelően, viszont kalóriaszintjük elég magas. Tizenkettő és három óra között szoktak ebédelni a gyermekek, ha az adott intézménynek van étterme az még a szerencsésebbik eset, viszont nem ismerjük a recepteket és a nyersanyag minőségét. Esznek egy levest, egy főételt, ezek általában olajban sültek, transzzsírokat tartalmaznak, melyek hosszú távon bizony károsak a szervezetre. Gyümölcsöt ritkábban szolgálnak fel. Ahol nincs megoldva az iskolai étkeztetés, és a gyermeknek nincs otthonról csomagolt ebédje, újra csak vásárol valamit. A gyermek hazaér öt-hat óra körül, nem biztos, hogy az első lépés az uzsonna, bekapcsolja a tévét, pihen, majd este tanul, és lefekvés előtt fogyasztja el a vacsoráját. És ez még nem elég, hiszen a szükséges napi folyadékmennyiséget nem issza meg, és az elfogyasztott folyadék sem feltétlenül víz, hanem édesített savas, szénsavas üdítő, végső esetben energiaital.
– magyarázza Szász Hunor. Úgy véli éppen ezért is igen fontos lenne, hogy az iskolában is nagyobb hangsúlyt fektessenek arra, hogy mit is jelent az egészséges étkezés, az egészséges életmód.
A fiatalok körében népszerű fast food, azaz a gyorséttermi élelmiszerek szénhidrátban gazdagok, ízfokozókat tartalmaznak, egyértelmű, hogy fogyasztásukkal csínján kell bánni. Ezeket úgy reklámozzák – jegyzi meg Szász Hunor –, hogy egészségesek is. Ez azt jelenti, hogy ugyan egy hamburgerben van két salátalevél, de van benne olajban sült szalmakrumpli, hús is, melynek a minőségét nem ismerjük, de nem tudjuk azt sem, hogy milyen ízesítőkeverékbe van a hús beleforgatva, és azt sem, hogy az ezzel felszolgált szósz mit tartalmaz. Ezek az ízfokozók cukrot is tartalmaznak, ami hosszú távú hatással van a szervezetünkre, de a legrosszabb az, hogy ezek az adalékok függőséget okoznak. Ezért van az – hangsúlyozza ki a dietetikus –, hogy az ehhez szokott gyermekek inkább választják a gyorskajákat, mint egy ebédet levessel és főétellel.
A húsban, felvágottban, virsliben nem kellene legyen cukor, de kerül. Figyelni kell arra, hogy a virsliben, májkrémben hány százalék az ízesített hús. Egy csirkevirsli tartalmazhat negyven százalékban, de akár hetvenben vagy annál többen is csirkehúst, a többi pedig adalékanyag, színező, ízfokozók, ízesítő” – magyarázza. A csipszek is ízfokozót, zsírt, olajat tartalmaznak, mindezek pedig emelik a tápértéket is, így mindamellett, hogy e termékek fogyasztása függőséghez vezet, nagy mértékben hizlalnak is.
„Nem azt mondom, hogy nem szabad kenyeret enni, de ha esszük, tegyük azt tudatosan. Hogyan fogyaszthatjuk a kenyeret majdnem minden nap? Készíthetünk egy salátát, teszünk bele sajtot és apró pirított kenyérdarabokat. Megvan a kompromisszum. Dietetikailag a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, ez utóbbi ugyanis felviszi a cukorszintet, magas szinten tartja, majd csökkenti. Viszont a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér lépcsőzetesen viszi fel a cukorszintet, és amire felért a csúcspontra már csökken is”.
Egy ma egészségtelenül táplálkozó tini felnőtt korában minden bizonnyal magas vérnyomással, cukorbetegséggel fog küszködni
Fotó: Pixabay
És egy újabb jó tanács, ami a gyerekek által kimondottan kedvelt müzlit illeti: igyekezzünk ne a márkás, ízesített, tehát cukrot is tartalmazó müzlit felszolgálni, hanem tálaljuk az egyszerű terméket, amit a tejben vagy joghurtban kakaóporral, fahéjjal vagy mézzel ízesíthetünk. A méz az egyedüli olyan édes élelmiszer, amit fogyasztani kellene, hiszen gyulladáscsökkentő, jó hatással van a szervezetre – figyelmeztet a szakember.
„Tegyük fel, hogy szereti a gyermek a döner/gírosz/suvarma típusú ételeket. Ilyesmit otthon is el tudunk készíteni. A pitát megkenjük házilag készített majonézzel, zöldséget és savanyúságot teszünk rá, amire szintén otthon elkészített csirkemell kerülhet. Ezt akár lehetne csomagolni is a gyereknek ebédre. Így itt is van egy kompromisszumos megoldásunk” – fűzi hozzá.
Az édesség racionális mennyiségben ajánlott – szögezi le a dietetikus. Ha egy gyermek egy nap megeszik két darab gumicukorkát, de arra a napra ennyi az egész édességbevitele, az nem jelent problémát. Kompromisszumos megoldások kellenek a jóérzés határain belül – mondja.
Hogy mit ehet egy gyermek, de akár felnőtt is, ha édességre vágyik? Aszalt vagy szárított gyümölcsöt, és legalább hetvenszázalékos fekete csokit, amiből három-négy kocka, 15-20 gramm bőven elég – tanácsolja a szakember.
Az édesség alapanyaga a cukor, mely függőséget okoz hosszú távon, de bizonyos betegségek kiváltója is lehet, ilyen például a diabétesz, és mindemellett hajlamosít az elhízásra.
A hangsúly a mértékletességen és észszerűségen van – hívja fel a figyelmet Szász Hunor, aki szerint napi ötszöri, de természetesen kisebb étkezés ajánlott. Ugyanakkor fontos, hogy amit megeszünk, az legyen jó minőségű, tápértékben gazdag. Persze ez is korosztálytól független.
„Ez az jelenti, hogy a reggeli energiadús, tápláló kell legyen, ez tartalmazhat tejterméket, magokat, gyümölcsöt. Ez 11 óráig fél 12-ig ki kell tartson. Ha megéhezik valaki ebéd és reggeli között, akkor tízóraizhat gyümölcsöt, gyümölcskompótot, müzliszeletet. Két és fél óránként lehet étkezni keveset. Az ebédet három óráig tanácsos elfogyasztani, ez legyen leves és főétel. A leves legyen zöldségalapú, rántás nélkül, ha kéri, mehet bele tejföl egy kanállal, a főétel lehet olyan hús, amit belefőztünk a levesbe, és felhasználjuk másodiknak lerben vagy grillen elkészítve, de ne süssünk olajban vagy zsírban. Köret lehet zöldség, rizs, puliszka és savanyúság vagy saláta, minden egyes alkalommal. Uzsonna négy és öt között, gyümölcs, kompót vagy egy kisebb tejtermék, majd következhet a vacsora lefekvés előtt két, legrosszabb esetben másfél órával” – tanácsolja a dietetikus.
Ha pedig az üzletben vásárolunk, akkor azt is észszerűen kell tenni, de észszerűen kell összeállítani étrendünket még olyan szempontból is, hogy a napi folyadékmennyiséget is fogyasszuk el, ami 1,5–2,5 liter vízig terjedhet. A gyümölcsfogyasztást tízóraira vagy uzsonnára ajánlja a dietetikus, októbertől áprilisig citrusféléket, déli gyümölcsöket vásároljunk, utána meg próbáljuk meg a helyben termőket fogyasztani.
A gyorséttermi fogásokat sokszor egészségesnek reklámozzák, pedig távol állnak ettől
Fotó: Pixabay
Bár a tudatos táplálkozás egy felnőtt számára is komoly feladatot jelent, fontos lenne a gyermekeket is ez irányba terelgetni. Minél hamarabb tudatosítani kellene a gyermekekben az egészséges étkezés fontosságát, mindemellett jó lenne, ha a kicsik napi szinten sportolnának legalább fél órát, órát, és a számítógéptől is minél távolabb kerülnének – hívja fel a szülők figyelmét a szakember.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!