Fogszabályozás: nem csak esztétika kérdése

A fogszabályozás a rendellenesen nőtt fogak illetve állcsontok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik – szögezi le indulásból Pataki Réka. Ide tartozik az állcsont ortopédia – folytatja –, ami azt jelenti, hogy gyerekkorban, azaz amíg a gyermek növekedésben van, a fogszabályozó szakorvosnak ráhatása van a csontos növekedésre. „Amíg az állcsontok növekedés alatt vannak, addig mi irányíthatjuk a csontos növekedést. Miután a csontos növekedés lelassult, és egyre inkább a lejárati stádiumhoz közeledik, illetve már nincsen csontos növekedés, már nem tudunk beleszólni a csontos fejlődésbe, innentől a korrigálás már a sebész feladata. A felnőttek esetében a fogszabályozás a meglévő, kifejlődött csontos alapon lévő fogak helyes elrendezésével foglalkozik” – magyarázza a fogszabályozó szakorvos.

Esztétikum és funkcionalitás

A fiatal csíkszeredai szakember ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, a fogszabályozás célja nem csak a fogak sorba állítása, hiszen nem csak az esztétikum a lényeg, hanem a funkcionalitás is. „Nem elég, hogy a fogak sorban vannak, azzal a gyermek kell tudjon beszélni, rágni, be kell tudja tölteni a funkcióját úgy, hogy a csontozatnak, az ínynek ne ártsunk. Úgy foglalnám össze, hogy a fogszabályzás egyben ugye orvosi szakma, mert élő szövettel dolgozunk, és a fogszabályozást végző orvosnak feladata az, hogy egészségesen tartsa a fogakat körülölelő szöveteket, az ínyt, a csontot, a fogakat, ne kompromittáljuk az egyenes fogsorért az alátámasztó szöveteket. De ugyanakkor mondhatni művészet is, mert benne van a szépség, nem mindegy, hogyan állítom be a fogakat, kell legyen az embernek szeme legyen hozzá. Ez nem egységes, nem sorozatot gyártunk, ez személyre szabott. Munkánk nagyon fontos aspektusa továbbá a mérnöki munka, nagyon sok fizika van benne. Én folyamatosan számolom a torziós erőket, az erőt, amivel húzom a fogakat, a forgatónyomatékot. Csontos alapon belül egy jól meghatározott szabályrendszer szerint mozgatjuk a fogakat” – hangsúlyozza.

Mikor menjünk fogszabályozó szakemberhez?

Pataki Réka szerint nagyon fontos, hogy a szülők megértsék, a fogszabályozás lényege a későbbi problémák megelőzése. Ha a szülő nem vesz észre különösebb problémát, a tejfogak a megfelelő időben bújnak ki, és a gyerek fejlődése is a megfelelő ütemben történik, az első fogszabályzási konzultáció nyolc-kilenc éves korra ütemezhető be. „Azért változó ez, mert egyénenként változik a fogak előtörési ritmusa. Az első konzultációt akkor érdemes beiktatni, amikor a gyermeknek kibújt fent is és lent is a négy-négy metszőfoga és az első maradó őrlőfogak. Ez utóbbiak hatévesen bújnak ki rendszerint, és nyolcéves korig normális tempóban a metsző fogak is ki kell bújjanak” – magyarázza.