
Már a legkisebbek is túl sok időt töltenek televízió előtt vagy különböző okos eszközöket görgetve
Fotó: 123RF
Vakációban több szabad idejük lesz, így sok családban óhatatlanul több időt is töltenek a gyerekek képernyő előtt. Míg régen csak a televízió kikapcsolására kellett odafigyelni, manapság még nehezebb a médiamentes szabadidő biztosítása. Kádár Annamária mesepszichológus szerint szünidőben is érdemes szigorúnak lenni e tekintetben: egyrészt a meséket sosem szabad tévénézéssel helyettesíteni, másrészt fel kell állítani a szabályokat. És nem utolsósorban: jó példával kell járni a gyermek előtt.
2022. augusztus 16., 19:332022. augusztus 16., 19:33
Míg a nyári vakáció hallatán legtöbben vízpartot, lubickolást, fára mászást, futkorászást látunk magunk előtt, a valóság sok esetben az, hogy a hosszú szünidő alatt a gyereknek rengeteg ideje van képernyő előtt ülni, különböző okoseszközöket használni. Már a legkisebbek esetén is gyakran elhangzik az „unatkozom” panasz, a szülőnek pedig könnyebb lehet bekapcsolni a tévét vagy kezébe adni egy tabletet, telefont. Amiből aztán vég nélküli vitatkozás lehet, hogy mit és mennyit „kütyüzik” a gyerek. Bár a képernyőmentes élet ma már nem igazán lehet reális cél, hiszen a virtuális világ az életünk részévé vált, de szabályozhatjuk és használhatjuk tudatosan a minket körbevevő kütyüket.
Kádár Annamária mesepszichológust arról kérdeztük, hogyan lehet jól csinálni ezt az egyensúlyozást az elektronikus eszközök világában. Lehetséges-e, hogy a képernyő ne az ellenségünk legyen, mi pedig ne a gyerek ellenségei, amikor annak használatát szabályozni próbáljuk?
Kádár Annamária szerint jó tudni, hogy
ebben érdemes a zéró tolerancia elvet követni: sem tévé, sem tablet, sem okostelefon. Aztán hároméves korig napi 20 perc, fél óra a javasolt idő, ötéves korig is legfeljebb egy óra napi képernyőidőt javasolnak, amit együtt, közösen nézünk. Az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez ezzel együtt jár legalább két-három óra aktív fizikai mozgás és napi tíz-tizenhárom óra alvásidő. 6 és 9 év között napi 1 óra javasolt, és 10 év felett a szakértők azt ajánlják, életévenként naponta plusz tíz perccel, illetőleg heti egy órával növekedhet a képernyő előtt töltött idő. Így ha időkorlátokat szeretnénk felállítani csemeténknek, érdemes ezeket az ajánlásokat figyelembe venni, tudván, hogy a túlzott képernyőhasználat valóban hatással lehet a gyermek fizikai és mentális egészségére, ronthatja a figyelmi, koncentrációs és emlékezési képességeket, lassíthatja a nyelvfejlődést, fokozott stresszt, szorongást is okozhat, valamint táplálkozási és alvászavarokhoz is vezethet.
A szakember szerint azt kell megérteni elsősorban, hogy mesehallgatás során a gyerek nemcsak a mesélő szülőre, hanem befelé is figyel: lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és a saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot. Mesehallgatás közben nagyon intenzív belső munkát végez, elképzeli, amit hall, és egy belső illusztrációban megrajzolja saját történetét.
– fogalmazza meg a szakember. Rámutat, a rajzfilmet is sokszor mesének nevezik, a tévé képernyőjén azonban felfoghatatlanul gyors tempóban pergő képekkel szembesül a gyermek, ami nagyon megterhelő az idegrendszere számára. Ezeket a vibráló külső képeket jó esetben az álmai során dolgozhatja fel – amennyiben nem sikerül, megjelenik a szorongás. A tévénézés másik problémája, hogy az a meghitt, intim kapcsolat is hiányzik belőle, ami a gyermek és a mesélő között létrejön. Annak a gyermeknek, aki lelkileg-érzelmileg rendben van, nem jelent veszélyt egy-egy rajzfilm megnézése, amennyiben az nem túl hosszú, és a szülővel közösen megbeszélik a látottakat.
„A gyors, villódzó mesék, a túlzott hanghatások megterhelik a gyermek idegrendszerént, kiváltépp akkor, ha ezek az ingerek nincsenek feldolgozva. 4,5–5 éves korban alakul ki a kettős tudat, amikor beleélik magukat a mesébe, de nem tévesztik magukat össze a mesehőssel. Ezelőtt a gyerekek nagyon könnyen sebezhetők és befolyásolhatók, gyakorlatilag védtelenek a külső hatásokkal szemben. Hogyha eljátsszák a mesét, ez segít a feldolgozásban” – magyarázza Kádár Annamária. Hozzáteszi,
Minél kisebb a gyerek, annál inkább szűrt, biztonságos és rövid tartalmat kell keresni, ami megfelel életkori sajátosságainak, amiben nincsenek gyorsan váltakozó képsorok, túl gyors hang- és képváltások. „Kedvenc mesefilmünk volt a Pocoyo, ahol fehér háttér előtt a narrátor hangján követhettük az eseményeket, és JoNaLu, ahol tánccal, mozgásban lehet feldogozni a képsorokat. Külön csatornán találjuk Dániel András Kufli-meséit, Berg Judit Maszat-meséit, vagy Julia Donaldson meséiből készített filmeket, amelyek szintén nagy kedvenceink voltak” – adott jó példákat a mesenézésre a szakember.
Ahogy a hétköznapokban, úgy a vakációban is mindenképpen érdemes korlátokat felállítani Kádár Annamária szerint, korlátokat napirendben és időben is. Mindez persze járhat konfliktussal is, hiszen a gyerek általában próbálja a határokat tágítani. A pszichológus azonban arra figyelmeztet, hogy a képernyőidő korlátozása önmagában még nem jelent megoldást, mert az is fontos, hogy milyen tartalmat néz a gyerek és milyen cselekvés társul a tartalomhoz, amit a gyerek a képernyőn keresztül végez.
Fontos ugyanakkor, hogy a szülő maga is jó példával járjon elől és ne lógjon egyfolytában a saját telefonján, számítógépén
Fotó: 123RF
„Bár utazás vagy etetés közben könnyebb a gyermek figyelmét a kezébe adott tableten vagy okostelefonon megjelenő rajzfilmekkel lekötni, de amennyiben lehet, ne válasszuk ezt az utat még akkor sem, ha a gyermek így csendben van vagy többet eszik. A legnagyobb hátulütő az evészavarok megjelenése és a stresszoldó és unaloműző stratégiák kialakulásának hiánya, mert később már nehezen tudja kezelni a hasonló helyzeteket.
– magyarázza a szakember. Rámutat, a iOS és az Android készülékeken is van olyan alkalmazás, amelyben mérhető, korlátozható és szabályozható a képernyőidő. A Digitális jóllét menüponton belül lehet ütemezni a képernyőmentes időszakokat, vagy beállíthatók az időkorlátok az egyes alkalmazásokhoz. A Google family link segítségével pedig csökkenthetjük az internethasználati időt. „Fontos, hogy ne tiltással neveljünk. Amennyiben érthető szabályokat alakítunk ki és közösen megegyezünk arról, hogy mennyi időt tölthet a gyermek videojátékokkal vagy épp telefonhasználattal az adott héten, akkor nem lesz ellenség a kütyühasználat” – javasolja a pszichológus.
A képernyőidő korlátozásának alternatívája kell legyen ugyanakkor a szabadban végzett fizikai aktivitás, a játék, társasjáték, a sport, séta a természetben.
A médiamentes szabadidő biztosítása a szülő felelőssége, előnyben részesítve a szabadban közösen töltünk időt.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
szóljon hozzá!