
A kosárlabdát intézményesített formában 8-9 éves korban ideális elkezdeni
Fotó: Pixabay.com
Nem igaz, hogy egy kosarasnak magasnak kell lennie, szükség van nagyra nőtt játékosokra is, de a jó labdakezelés mellett az egyik legfontosabb a gyors helyzetfelismerés és döntési képesség. Sportágválasztó sorozatunk mai részében a kosárlabdáról érdeklődtünk.
2017. október 23., 14:312017. október 23., 14:31
A kosárlabdát intézményesített formában 8-9 éves korban ideális elkezdeni – tudtuk meg Lászlófy Botondtól, a csíkszeredai Városi Sport Klub (VSK) igazgatójától, kosárlabdaedzőtől. Szerinte azért érdemes megvárni a sportág kezdésével ezt a kort, mert a mozgásfejlődés és a mozgásos cselekvések megtanulása ekkor, ettől kezdődően fejleszthető a legjobban. Ugyanakkor abból adódóan, hogy fölfele kell dobni sokat a labdát, okoz egyfajta frusztrációt a gyerekeknek, ha nem sikerül egyből beletalálni a gyűrűbe, ezért is érdemes várni eddig a sportág gyakorlásának elkezdésével. Az edző fiúknak, lányoknak egyaránt ajánlja ezt a sportágat és úgy látja, a testgyakorlás mellett számos olyan előnye is van ennek, ami a társadalmi beilleszkedést, a mindennapi életben használható készségeket is fejleszti.
Mindenkiben az a kép él a kosarasokról, hogy nagyon magasak, de nem kell feltétlenül nagyra nőni ehhez a sportághoz.
– fejtette ki az edző. Hozzátette: a sportág dinamizmusából és a gyorsaságából adódóan igényel egyfajta intelligenciát, nagyon nehéz jó döntést hozni egy másodperc töredéke alatt, betartva ugyanakkor a nagyon kötött szabályokat. Az edző szerint ez az, ami nehezebben fejleszthető, kell ehhez a veleszületett képesség is.
Nem kell feltétlenül magasnak lenni
Fotó: Pixabay.com
Lászlófy Botond rámutatott, a kosárlabdában sok a szabály, ezekhez is alkalmazkodni kell, ugyanakkor sok a fizikai kontaktus is, utóbbi általában az, ami eldönti, hogy ki szereti majd versenyszinten is űzni ezt a sportot, vagy ki az, aki csak kipróbálja.
A VKS-nál jelenleg 94 igazolt játékos van és négy kosárlabda-csapat, két lánycsapatuk az U14-es (14 év alatti) és U16-os országos bajnokságban szerepel, két fiúcsapatuk pedig az U13-as és az U18-as bajnokságban mérkőzik. Jelenleg három edző dolgozik a gyerekekkel: egy a fiúknál, kettő a lányoknál. Ha a gyermek kosarazni szeretne, akkor a szülők a VSK-nál vagy az iskolai testnevelő tanárnál érdeklődhetnek. Még zajlik a toborzás a VSK-nál, az edzők szórólapokat vittek az iskolákba és személyesen is ismertetik a lehetőségeket.
A kezdő kosarasoknak heti két alkalommal van foglalkozás, egy edzés 75-90 perc. A kicsiknek ez inkább játékos foglalkozást jelent:
Később, ha elérték a versenyszintet, nő az edzések száma is: jelenleg a csapatok heti öt alkalommal edzenek, ehhez hozzáadódik a versenyek ideje és van még kiegészítő feladatként egyéni képzés is, a különböző hiányosságokat vagy erősségeket fejlesztendő.
A VSK-nál tagdíjat fizetnek a szülők, de amint Lászlófy elmondta, ez nem egy hatalmas összeg, emellett pedig az anyagi ráfordítás a szülő részéről egy jobb minőségű kosárcipő, illetve egy trikó és egy rövidnadrág megvásárlása.
Az anyagi ráfordítás a szülő részéről egy jobb minőségű kosárcipő, illetve egy trikó és egy rövidnadrág megvásárlása
Fotó: Pixabay.com
A versenyfelszerelést a klub biztosítja, és szintén a klub fedezi a kiszállások költségeit, az utazást, szállást, étkezést. A nagyobb korosztályoknál a vitaminnal való ellátás és az orvosi felügyelet biztosítása is a klub felelőssége. Ennek fejében az az elvárás, hogy aki feljut már addig a szintig, az kitartóan csinálja végig legalább az ifjúsági korosztályokban a ranglétrát.
A VSK-nál felnőtt szinten is van lehetőség a folytatásra – mondta Lászlófy Botond. Kifejtette, idén kivételesen nem indult felnőtt csapatuk a bajnokságban, de jövő ősztől szándékukban áll ezt újraindítani: „hangsúlyoznám, hogy nem megszűnt náluk a felnőtt kosárlabda, hanem csak szünetel, így felnőtt szintig van lehetőség a fejlődésre. Ugyanakkor innen el lehet jutni más csapathoz is, van erre lehetőség és példák is vannak rá, hogy sokaknak sikerült".
– sorolja az edző a kérdésre, hogy miért ajánlja ezt a sportot. Hozzáteszi, megtanulnak a gyermekek győzni, de veszíteni is, megtanulják, hogyan dolgozzák fel mindezt.
Intelligencia, helyzetfelismerő képesség is szükséges ehhez a játékhoz
Fotó: Pixabay.com
Lászlófy Botond még hozzátette, nagy előnye ennek a sportágnak, hogy potyognak a pontok: a nagyifjúsági szinttel kezdődően eljut egy csapat nyolcvan, kilencven pontig is egy mérkőzésen, ebben pedig mindenkinek része van, aki pályára lép, az előrelépést segítő sikerélmény tehát garantált.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!