
Felmerülhet a kérdés, miért baj az, ha az anya babázás közben netezik
Fotó: 123RF
Ha a mai harmincasok is érzelmi kapcsolatban vannak az okoseszközeikkel, akkor mit várunk a kiskamasztól? Pedig az online tér nem csak az érzelmeinket, a megnyilvánulásainkat változtatja meg, de a kapcsolatainkat is: másképp alakulnak a szerelmeink, de másként nevelünk gyereket is – állítja Tari Annamária pszichológus, aki erdélyi körútján a digitális érzelmek világába avatja be az érdeklődőket.
2019. október 15., 18:072019. október 15., 18:07
2019. október 15., 21:362019. október 15., 21:36
Dr. Tari Annamária pszichológus több éve rendszeresen foglalkozik a fogyasztói társadalom hatásaival, a média és az emberi tényezők összefüggéseivel, a társadalmi változások egyénekre ható vonásaival. Véleménye szerint nagyon nehéz megtartani a határt az „online” és „offline” világ között. S ennek megvannak a maga veszélyei a párkapcsolatainkban ugyanúgy, mint a gyereknevelésünkben. Erről beszél négyállomásos erdélyi körútján a közkedvelt magyarországi terapeuta, aki a Piros. Produkció meghívására érkezett Erdélybe.
Marosvásárhelyi előadásán főként az anyák és a leendő anyák voltak többségben, így főként a gyereknevelés került a pszichológus fókuszába, aki saját bevallása szerint mindig „rossz híreket szokott hozni”, és vészjósló bagolyként huhogni a témában. Hihetetlen adat, de igaz, 2019-ben az Instagramon naponta 4,2 milliárd lájk születik, a pszichoterapeuta szerint ez a felfoghatatlan szám is bizonyítja, hogy nem a levegőbe beszélnek azok, akik figyelmeztetéseket adnak ki az online világ kapcsán többek közt arra vonatkozóan is, hogy a tinédzserek, kiskamaszok életében mennyire kell megszabni az online eltöltött időt, és mennyire fontos közben az offline idő is.
Az 1982 után született, úgynevezett Y-, valamint az 1995 után született Z-generáció természetes közege az online tér – magyarázta az előadó, rámutatva, hogy ennek a generációnak senki nem hívta fel a figyelmét az internet veszélyeire, ugyanis azok, akiknek ez a dolga lett volna – nevezetesen az ő szüleik – nemhogy ezeket a veszélyeket, de az internetet sem ismerték.
Tari Annamária pszichoterapeuta, az online és offline világ szakértője
Fotó: Haáz Vince
„Az Y-generáció a hibrid generáció, ők azok, akik még könyvespolcok alatt születtek, de a webkettő világába nőttek bele, akik 15 évesen kezdtek először online térben dumálgatni” – fejtette ki Tari Annamária. Hozzátette: az online világ számukra újdonság volt, de mindenki gyorsan beletanult.
– mutatott rá az előadó. Megtudtuk: miközben posztolunk, két parancsnak „engedelmeskedünk”, az egyik a szociális megfelelés, ugyanis senki nem tesz ki gusztustalan fotót, rusnya képet magáról, s ha még 25 év alatti is az illető, akkor posztolása közben tudatalatti motivációja van arra nézve is, hogy az a többieket érdekelni is fogja.
S hogy mennyire függünk az online világtól? Tari Annamária szerint még az Y-generáció is érzelmi viszonyban van az okostelefonjával. Egy felmérés szerint
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért baj az, ha az anya szoptatás közben netezik, miközben nagyjából úgysem csinálhat semmi egyebet. A pszichoterapeuta szerint ez több szempontból is bajos. Egyrészt a kisbaba központi idegrendszere és érzelmi apparátusa az úgynevezett tükör-neurorendszeren keresztül fejlődik: ahhoz, hogy jól működjön, leginkább egy dologra van szüksége, az anyukája tekintetére. Ha egy kisbabát, egy csecsemőt jól akarnak elindítani érzelmileg, folyton a tekintetét kell keresni. Az anyukája tekintete tűzijátékhoz hasonlít számára, ezen keresztül formálódik – magyarázta Tari Annamária. Ehhez képest már az Y-generációs anyukák, az információs kor anyái is telefonnal a kezükben nevelnek gyereket, miközben egy újszülöttnek, csecsemőnek osztatlan anyai figyelemre van szüksége.
– indokolta a téma szakértője, aki szerint ha a harmincasoknak is ilyen érzelmi kötődésük van a telefonjukhoz, akkor nem lehet ezzel ellentétes elvárásunk a fiatalabbak s a gyerekek iránt sem. Rámutatott: olyan erős érzelmi kötelék ez az okos eszközzel, ami korábban egy másik médiával telített térben nem állt fenn, hiszen az ember nem becézgette a tévééjét, kibírt nélküle fél napokat, sőt elment nyaralni, kirándulni úgy, hogy nem vitte a televíziót. Nem ugyanaz a függőség – állapította meg az előadó.
Ám nem csak a függőség a probléma, számos egyéb veszélye is van a netnek az érzelmeinkre vonatkozóan. Az internet villámgyorsan és készen ad mindent: az ebben a közegben szocializálódó emberek ingerlékenyek, irritáltak lesznek, dühössé válhatnak, ha például nem vagy lassan töltődik be a böngésző, nem megy át az üzenet, vagy éppen nem érkezik azonnal válasz, illetve megemelkedik a pulzusszámuk, ha lemerül az okostelefonjuk, és azt nem tudják azonnal feltölteni. Ugyanakkor a 21. században a pszichoterapeuta szerint az emberek kicsit kevésbé szeretik egymást, ez látszik az utakon, a bevásárlásokon, mindenütt, hogy nagyon finoman erodálja a társadalmi nárcizmus az empátiát. Tari Annamária szerint az is beszédes, hogy egy felmérés szerint az Y- és Z-generáció tagjai fontosabbnak tartják a paraszociális kapcsolataikat – vagyis azt az influenszert, vloggert, akit nap mint nap követnek – mint a saját barátaikat. „Régen, akikre felnéztünk – tudósok, színészek, sportolók –, elérhetetlenek voltak, most az influenszerek, vloggerek olyanok, mintha közel lennének hozzánk, pedig nyilván nem. Ez látszólagos barátság” – mutatott rá az előadó. Feltette a kérdést: miért gondoljuk, hogy a kiskamasz normálisan tudja kezelni az ilyen helyzeteket, amikor mi, felnőttek sem tudjuk? Talán éppen ezért a Szilícium-völgyi szülők csak 14 éves kor után adnak okoseszközt a gyerek kezébe, szemben a világstatisztikával, ahol már a 20 hónaposnak is mérhető tablet- és érintőképernyő-használata van, de van, amikor 15 hónapos is rendelkezik saját tulajdonú okoseszközzel.
A kicsik számára az érintőképernyő olyan, mint valami varázslat
Fotó: Pixabay.com
Tari Annamária szerint az online világ megbonyolítja a dolgokat, míg sok szempontból a határok szétnyílnak, az intim terünk eltűnik, olyan dolgokat osztunk meg a nagyvilággal, ami csak ránk tartozna, de közben a valós társas érintkezésben az emberek arcán nem nagyon van valós érzelem.
Az átlagember a való életben a beszélgetéseinek legtöbb harminc százalékában foglalkozik saját személyével, az online térben azonban mindenki saját magáról csacsog.
Még egy riasztó adat: Tari Annamária szerint legalább hetven százalékkal megugrott a tinédzserdepresszió száma, pedig úgy illene, hogy az legyen az élet legjobb időszaka, amikor még nincs túl nagy felelősség, de már van élvezhető szabadság, ilyenkor jönnek az első szerelmek is. Ugyanakkor az előadó szerint ma a gyereknevelés egyik legnagyobb kihívása megtanítani a gyereknek az erőfeszítést és a kitartást, mint az élethez nagyon szükséges két képességet, mert az azonnali érzelemkielégítés, a gyorsaság és érzelmi éretlenség trendjében az infantilis működés azt is fogja jelenti, hogy ha valami nem sikerül, nem próbálják meg még egyszer, inkább kudarckerülők lesznek a sikerorientáltság helyett.
Miközben posztolnak, s
ugyanakkor kialakul egyfajta kívül hordott önértékelése is a fiatalnak, aki egyedül nehezen dönt még egy pulcsi megvételéről is, nem hogy az élet nagy kérdéseiről.
Szeretünk semmiségekről posztolni
Fotó: Pixabay.com
Mi lehet a megoldás? Ez talán a legnagyobb kérdés. Tari Annamária szerint amellett, hogy naponta szabályozzuk, hogy mennyit és hogyan vagyunk az online térben, szülőnek és gyereknek is jót tesz időnként egy kis digitális méregtelenítés: nyáron például elmenni két-három hétre olyan helyre, ahol nincs térerő, s ki tudunk lépni az online világból, rájönni arra, hogy milyen jó a beszélgetés, hogy a 21. században is szórakoztató a társasjáték. A jóval lassabb élet a legjobb az érzelmeknek, amelyek az információs korban, hiába akarjuk, nem alakulnak éppolyan gyorsan, mint ahogy elvárnánk tőlük.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
szóljon hozzá!