
Minél hamarabb megtanítjuk gyerekeinknek, annál jobb
Fotó: 123RF
Érzelmeink tudatosítása, felvállalása, mások érzelmeinek a megértése, empátia, konfliktuskezelés – azaz érzelmi intelligencia. Miért fontos a mindennapok szintjén a fejlett érzelmi intelligencia, miben mutatkozik meg annak hiánya, és egyáltalán mit tehetünk azért, hogy gyermekeinknek fejlett érzelmi intelligenciájuk legyen? Mindezt megkérdeztük Ladó Kriszta pszichológustól.
2022. február 08., 18:492022. február 08., 18:49
„Habár a mindennapokban nincs annyira hangsúlyozva az érzelmi intelligencia fontossága, mint amennyire kellene, és inkább az értelmi intelligenciára fektetjük a hangsúlyt, a magas IQ önmagában nem elégséges ahhoz, hogy boldoguljunk bizonyos helyzetekben. Az érzelmi intelligenciánk fejlesztésére is nagy szükség van, és ezt minél korábban elkezdjük – akár már gyermekkorban – , annál inkább a hasznunkra válik a későbbiekben” – hangsúlyozza Ladó Kriszta.
A csíkszeredai Áradat Egyesülethez bedolgozó fiatal pszichológus Tankó Anita pszichológussal közösen egy olyan programot indított, amelynek során izgalmas és interaktív programokkal tűzdelt foglalkozásokkal fejlesztik az 5–8. osztályos kiskamaszok érzelmi intelligenciáját.
Az EQ-vel kifejezhető érzelmi intelligencia nagyon sok készséget és területet foglal magába, ide tartozik többek között
Ladó Kriszta szerint pedig pontosan azért fontos erről beszélni, mert ezek mind olyan összetevők, amelyek birtokában a fiatalok a későbbiekben könnyebben helyt tudnak állni például olyan helyzetekben, amelyekre előre nem számítottak, amelyekre nem készültek fel. És miben mutatkozik meg, hogyan viselkednek azok, akiknek nem fejlett az érzelmi intelligenciájuk? A szakember szerint például a bizonyos helyzetekre való reagálásunk sokat elárul az EQ-ról.
Az ilyen jellegű nehézségekre nem tud megfelelően reagálni, mert nem ismeri fel teste szükségleteit, érzéseit, és ha nem ismeri fel, nyilván nem is tudja azokat az adott helyzetben megfelelően kifejezni. Ellenben ha ismerjük a saját testünket, érzéseinket, akkor sokkal könnyebb ezeket kinyilvánítani és boldogulni általuk” – magyarázza.
A felsorolást folytathatnánk az együttérzés hiányával, azaz meg tudjuk-e érteni, át tudjuk-e érezni azt, hogy a másik személy mit élhet át bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor az is sokat elárul rólunk, hogy mennyire vagyunk együttműködők, mennyire tudunk együtt dolgozni másokkal, mennyire vagyunk csapatjátékosok, mennyire tudjuk elengedni a saját igényeinket mások érdekében. Ellenben ha fejlett az érzelmi intelligenciánk, akkor képesek vagyunk felismerni saját érzelmeinket, képesek vagyunk beszélni róluk úgy, hogy azzal ne bántsunk meg másokat, de mégis azt fejezzük ki ami valóban bennünk van.
A fiatal pszichológus szerint nem véletlen, hogy pontosan gimnazisták számára indították el az első csoportfoglalkozást, hiszen rendkívül nehéz helyzetben van ez a korosztály. Tulajdonképpen a prevenció az ő motivációjuk.
„Nem elég csak a testi egészségünkre figyelni, fontos a mentális, egészség is” – mondja Ladó Kriszta pszichológus
Fotó: D. Balázs Ildikó
„Nem tabu, hogy egyre több szörnyűség történik, gondolok itt akár iskolai megfélemlítésre, zaklatásra, öngyilkosságra, önsértésre, amelyek az elfojtott, elnyomott érzelmekből, mechanizmusokból fakadnak. Ilyen esetekben a gyermekek nehezen tudnak kommunikálni a külvilággal, és ezért ezek az elnyomott tényezők bennük maradnak, megrekednek egy szinten. Ezért is elsődleges célunk, hogy megtanulják kimondani azt, ami bennük van, és ne címkézzék fel az érzéseket jó vagy épp rossz jelzőkkel. A szomorúság nem rossz érzés, az is egy szükséglet. A testünk így jelzi egy szükségletét, jelzi például, hogy csalódott vagyok, vagy épp megbántottnak érzem magam, és ezt nem kell rossz dologként felfogni, minősíteni. Legyen természetes, hogy néha van szomorúság is, nem lehetünk mindig vidámak, és ezt el kell tudni fogadni” – hangsúlyozza ki.
Mint kifejtette, arra törekszenek, hogy a foglalkozások ne problémaközpontúak legyenek. Nem szeretnének hiányosságokat kiemelni vagy azokat korrigálni, hanem minél játékosabban, minél inkább gyermekbarát módon becsempészni a fiatalok életébe azokat a készségeket, amelyeknek később hasznát veszik bármilyen helyzetben, sokszor akár észrevétlenül is. „Különböző kis mesejelenetek, történetek alapján közösen átbeszéljük, hogy az adott szituációban a szereplők mit érezhettek, miképpen reagáltak, illetve hogy hasonló helyzetben mi máshogyan cselekednénk-e, és ha igen, akkor hogyan. Az ilyen típusú gyakorlatok azért nagyon hatékonyak, mert egyrészt segítik az érzelem felismerését, másrészt meg az érzelem kifejezését is, hiszen általuk nem csak megfigyelünk érzelmeket, hanem nevet is adunk nekik. Ugyanakkor szerepjátékokkal is készülünk a gyerekeknek, amelyek által belehelyezkedhetnek különböző szituációkba, más, addig talán ismeretlen szempontokat is megtapasztalhatnak, illetve ez lehetőséget ad az önmonitorozásra is, hiszen mindeközben azt is megvizsgáljuk, hogyan éreztük magunkat ezekben a különböző szerepekben” – nyújt betekintést a szakember a foglakozások menetébe.
Sokat elárul rólunk az, hogy meg tudjuk-e érteni, át tudjuk-e érezni azt, hogy a másik személy mit élhet át bizonyos helyzetekben
Fotó: Biró István
Mindez – egészíti ki – természetesen nem biztosíték arra, hogy a későbbiekben nem lesznek az illetőnek nehézségei például egy konfliktusmegoldás során, vagy hogy minden helyzetben tökéletesen fog tudni reagálni. Viszont ezen tevékenységek során olyan készségeket sajátíthatnak el a gyerekek, amelyek kampóként fognak szolgálni számukra a későbbiekben, és amelyek aktiválódnak, amikor szükség van rájuk.
A gyerekek most még nem érzik ennek súlyát, inkább a felnőttek a nyitottabbak. Jó lenne kicsit érzékenyíteni ennek fontosságára a társadalmat. Nem elég csak a testi egészségünkre figyelni, fontos a mentális, a lelki egészség, ami nagyon meghatározó, hiszen a belső mechanizmusok ugyanúgy kihatnak a testi egészségünkre is” – emeli ki.
Amennyiben lesz igény rá, az első, most elindított csoportfoglalkozást ugyanezen korosztály számára újabb foglalkozás követi, de az egyesület önkéntes szakembereinek további tervei között szerepel 9–12. osztályosok, illetve fiatalok részére is hasonló képzéseket indítani a közeljövőben.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!