Zsilipnyitó irodalom – interjú Király Hajnal biblioterapeutával
Adni akart másoknak magából, ezért lett biblioterapeuta Király Hajnal
Fotó: Barabás Ákos
Amióta az emberek történeteket mesélnek egymásnak, azóta befolyásolják a személyiség fejlődését az irodalmi művek. Gyógyító erejük is régóta ismert. A székelyudvarhelyi származású, jelenleg Szegeden élő Király Hajnal biblioterapeuta, vagyis válogatott olvasmányokat használ fel segítő munkája során. Erről az érdekes foglalkozásról faggattam.
Kosztolányi Kata
2018. szeptember 18., 14:292018. szeptember 18., 14:29
– Mit kell tudni a biblioterápiáról?
– Már régóta használják, leginkább az Egyesült Államokban. Európában a finnek állnak jól, ők írással kombinálják. Angliában már kutatások is vannak a hatásáról. Összehasonlítottak például iskolákat: az egyikben művészeti foglalkozások voltak délutánonként, míg a másikban a sportra fektették a hangsúlyt, amely rögtön felszabadítja az energiát, azonnali kielégülést nyújt, vagyis hedonikus, szemben az eudaimonikus tevékenységekkel, amelyek befelé fordítanak, ezért lassú a folyamat.
kevesebb volt az étkezési zavaros gyerek, inkább bírják a stresszt, könnyebben megoldják a krízishelyzeteket, jobban boldogulnak közösségben.
– Ezért tartozik a szocioterápiák közé?
– Ez elsősorban művészetterápia, de abban az értelmében s
szocioterápia is, hogy jól bekapcsolható szociális intézmények munkájába, és nem kell pszichológusnak lenni hozzá. Maga a terminus megtévesztő, mert betegség vagy a Biblia jut az emberek eszébe, és ezektől eleve tartózkodnak.
A kör, amelyhez én is tartozom, nemcsak szépirodalmi szöveget tart használhatónak, hanem bármit, ami segíti az önismeret folyamatát. Ez lehet levél, cikk, zeneszöveg. A másik oldal szerint az irodalom esztétikai formátuma hat, tehát egy meghökkentő metafora önmagában is gyógyít. Ezt vízválasztónak tartják, holott szerintem középen az igazság. Nem kell nagyon komplex és mély módszerre, eszköztárra gondolni, a csoport magát működteti.
– Akkor azt is gondolhatják sokan, hogy ez amolyan olvasóklub.
– Jogosan. A fókusz különbözteti meg az olvasókörtől, van például veszteséget átélők vagy problémás gyerekek szüleinek csoportja. Azt tudni kell, hogy inkább nők érdeklődnek iránta. A másik a módszertan: van egy felépítése, vagyis egy terápiás csoport szabályai szerint működik.
A terapeuta nem gyógyító, hanem egyfajta moderátor
Fotó: Barabás Ákos
– Mi a biblioterapeuta feladata?
– Moderál. A terapeuta nem gyógyító, hanem van egy elfeledett jelentése, mégpedig a kísérés: megerősítést ad, és szabályozza a csoport működését.
– Mennyi az ideális létszám?
– Tíz-tizenkét fő, de minél kevesebb, annál jobb. Fontos, hogy mindenki szóhoz jusson, viszont nem kötelező beszélni. Az első három alkalom nyitott, akkor alakul ki, hogy ki a vezéregyéniség, a megmondóember, a csoport üdvöskéje vagy bohóca. Aztán ahogy megnyílnak a tagok, annyi minden elhangzik, hogy bezárul a kör, és már nem lehet csatlakozni.
Nyilván azt mondja, hogy nem erre számított, nem használ neki, fárasztják a többiek. De ez is természetes dinamikája a csoportnak.
– Hogyan zajlik egy foglalkozás?
– Első alkalommal felállítjuk a szabályokat. Legfontosabb a titoktartás. Figyelni kell egymásra, a témára fókuszálni, tartózkodni a tanácsadástól, az én-szűrőn keresztül kommunikálni. Döntünk a tegeződésről-magázódásról, a mobilhasználatról. Nem árt szabályozni az időt is, mert van, aki magához ragadja a szót. Az indító körben elmeséljük, ki hogy van, mi történt az utolsó találkozás óta, volt-e olyan gondolat, ami azóta foglalkoztatja. Majd jön egy játék, hogy közelebb kerüljünk az én-közléshez. Ehhez dixit- vagy hangulatkártyákat használok. Én olvasok fel, és hagyom, hogy lecsengjen, aztán beindul spontán a beszélgetés. Mindig a csoport igényéhez igazítom a szöveget, és egy témához kötöm. Nehéz megállni, hogy ne világítsak rá a mechanizmusra, de általában mindig ráéreznek. Nem ritka a sírás sem.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!