
Nyirő Erika az életét gyökeresen felforgató történések előtt. Nem a szerencsének tulajdonítja gyógyulását
Fotó: Veres Nándor
Nők tabukról pozitívan – ezzel a címmel indította el projektjét Prohászka-Rád Borókával közösen Nyirő Erika, aki a női betegségek övezte tabukat szeretné döntögetni, hogy segítsen székelyföldi sorstársain. Igen, sorstársain, ugyanis a csíkszeredai édesanyát az év elején mellrákkal diagnosztizálták. Betegségéről és terveiről mesélt portálunknak – nyíltan, tabuk nélkül.
2020. október 22., 18:432020. október 22., 18:43
2020. október 22., 18:542020. október 22., 18:54
A Liget olvasói 2019 elején ismerhették meg a csíkszeredai Nyirő Erikát, akivel akkor egy portréinterjút közöltünk. Azóta sok minden változott: az életéért kellett harcolnia. A kétgyermekes édesanya 41 évesen, idén januárban fedezett fel egy csomót a mellében. Nem várt arra, hogy hátha elmúlik, hanem azonnal orvoshoz fordult. A vizsgálatok, szövetmintavétel után két héttel már kezében volt a diagnózis. Április elején sikeres műtéten esett át, ám ezt követően kezdett tudatosulni benne, hogy élete fenekestől felborult, mint mesélte, napokig csak sírt, aztán leküzdve félelmeit elindult az úton – magáért, a gyermekeiért, a párjáért.
Jöttek a gyógyszeres és terápiás kezelések. „Nagyon nehéz volt ez az időszak, éppen ezért hálás vagyok a páromnak a feltétel nélküli odaadásért, az orvosaimnak a kezelésekért, a családomnak a vigasztalásért, a barátaimnak a bátorításért, hogy a legsötétebb napokon levették a vállamról a terhet, gondoskodtak rólam és a gyermekeimről. Nem utolsó sorban pedig hálás vagyok a sorstársaknak a rengeteg fontos információért, és hogy éreztem, nem vagyok egyedül ezen az úton. Ezáltal jobban bíztam a gyógyulásban, mert tudtam, hogy mikor mi fog történni.”
Térségünk patriarchális jellege miatt hangsúlyosan tabusítja a női testet, főképpen pedig a betegséggel küzdő női testet
Fotó: Pixabay.com
„Térségünk társadalma erősen tabusító. Patriarchális jellege miatt hangsúlyosan tabusítja a női testet, főképpen pedig a betegséggel küzdő női testet”
– véli.
A Nők tabukról pozitívan projekt keretében előadássorozatot és közösséget szerveznek. „Ez egy tudatosító kezdeményezés a nők körében a mell- és méhnyakrák szűrés fontosságáról, illetve az ezen betegségekben szenvedők támogatása egy őszinte és kendőzetlen kommunikációs folyamat elindításával. A projekt elsődleges célcsoportja a székelyföldi nők, székelyföldi lakosság. És egy belső csoport, ahol mindenki elmondhatja a saját történetét, beszélgethet másokkal a félelmeiről, tanácsot kérhet onkológustól, plasztikai sebésztől, gyógytornásztól, dietetikustól, sorstársaktól és közzéteheti az adott csoportban, hogy ő hogyan oldott meg egy problémát” – áll a projekt leírásában.
A Nők tabukról pozitívan projekt keretében előadássorozatot és közösséget szerveznek
Fotó: Forrás: Nyirő Erika személyes archívuma
Nyirő Erika szerint sok ember nem azért nem megy el a szűrésre, mert nem érdekli, hogy mi történik vele, a testével, hanem mert retteg.
Nem a veszteséget kellene megmutatni, hanem azt, hogy a betegség korai stádiumban gyógyítható, és együtt is lehet élni vele. A terápiás célpont kiválasztásában és a gyógyszerek alkalmazásában egyaránt fontos szerepet kap a korszerű diagnosztika, ezáltal megvalósítható a személyre szabott kezelés, és nyomon követhető a terápia hatékonysága. Mert statisztika ide vagy oda, az egyre kifinomultabb diagnosztikának és gyógymódoknak köszönhető, hogy egyre többen meggyógyulnak” – hangsúlyozza.
Statisztika ide vagy oda, az egyre kifinomultabb diagnosztikának és gyógymódoknak köszönhető, hogy egyre többen meggyógyulnak, hangsúlyozza Nyirő Erika
Fotó: Forrás: Nyirő Erika személyes archívuma
Azt szeretné, hogy az elindított projekt közösségi munkává alakulna, és mankót nyújtana az érintett nőknek és hozzátartozóiknak.
A Nők tabukról pozitívan keretében arra biztatják a nagyközönséget, hogy minél többen osszák meg a projekt égisze alatt létrehozott Facebook-csoport bejegyzéseit, ezáltal is segítve, hogy egyetlen nőt se kelljen elveszíteni. Ezért fontos, hogy aki teheti, hívja fel a figyelmet a környezetében élő személynek – legyen az érintett vagy éppen hozzátartozó – a programokra, a témában tartott előadásokra.
Prohászka-Rád Boróka, Nyirő Erika és dr. Bachner Katalin az előadássorozat első rendezvényén
Fotó: Forrás: Nyirő Erika személyes archívuma
A projekt szlogenje: „A daganatos betegség korai felismerése életet menthet”. Erika kezdeményezéséhez már többen csatlakoztak, van, aki anyagi támogatást ajánlott fel, van, aki másfajta segítséget, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig helyiséget bocsájtott rendelkezésükre bérmentve.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!