
Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ha a diagnosztizálás időben megtörténik, minden daganat gyógyítható. Ahhoz azonban, hogy a beteg bármilyen daganatos megbetegedéssel időben orvoshoz forduljon, elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, ugyanis amikor a daganat a betegnek tünetet okoz, akkor az már valószínű, hogy előrehaladott stádiumban van – mondja Csató Szilárd onkológus, akivel a szűrővizsgálatok fontosságáról, a rákmegelőzésről beszélgettünk.
2020. szeptember 14., 18:022020. szeptember 14., 18:02
„A szűrővizsgálatok elérhetők és ingyenesek a betegek számára, ám az egyedüli probléma az, hogy nem állandó jellegűek, meghatározott periódusokban országos szinten bizonyos daganattípusokat szűrnek. A másik nagy »akadály« maga a beteg, aki egészségesnek hiszi magát, és nem megy el a szűrővizsgálatra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség” – magyarázza Csató Szilárd.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa szerint az emberi szervezetben több mint kétszázféle rosszindulatú daganat létezhet, többségére nincs szűrővizsgálat, és vannak olyanok, amelyek ritkábban fordulnak elő. A leggyakoribbak a tüdő-, a mell-, a vastagbél- és a prosztatadaganatok, ezek a megbetegedések mintegy hetven százalékát teszi ki.
A tüdődaganat esetében nincs szűrési lehetőség – szögezi le az onkológus –, viszont a nagyon magas rizikócsoportba tartozó személyek (több mint húsz éve cigarettáznak vagy volt már tüdődaganatos elhalálozás első fokú rokon esetében) kérhetnek bizonyos fajta vizsgálatot. A vastagbél eredetű daganat esetében már vannak előirányzott elvek, amelyeket követni kell. Az elsődleges szűrési lehetőség a székletvizsgálat, aggodalomra az adhat okot, amikor a laboratóriumban kimutatják a szabad szemmel nem látható vérnyomokat, és akkor következnek a szükséges kivizsgálások. Ezt a szűrővizsgálatot kétévente ajánlott elvégezni az 55 és 75 év közötti személyeknek. Ami az előfordulás gyakoriságát illeti, a melldaganat a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés nők esetében.
„Minden nő maga ismeri a legjobban a testét. Amikor bármilyen tünetet, gyanús jelet, fájdalmat észrevesz valaki a mellén, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. 40 és 75 éves kor között kétévente kellene mamográfiás, ekográfiás vizsgálatot végezni” – magyarázza a csíkszeredai szakember. Ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, ha egy családban előfordult daganatos elhalálozás, akkor tíz évvel korábban tanácsos a szűrést elkezdeni, mint ami a rákban elhunyt személy életkora volt a betegség diagnosztizálásakor. A negyedik nagyon gyakori rákos megbetegedés a prosztatadaganat, létezik rá szűrési lehetőség, ötven év fölötti férfiaknak évente egyszer ajánlott elvégezni ezt.
Szűrését harminc év fölött tanácsos elkezdeni, ha volt, ha nem a családban előfordulás” – mondja. Tapasztalatai azt mutatják – teszi hozzá –, hogy más vidékhez képest Csíkban nagyon gyakori a pajzsmirigyrák és a bőrdaganatok is.
Az elmúlt időszakban sokat változtak, fejlődtek a különböző daganatos megbetegedések kezelésének lehetőségei, sok esetben, ha korai stádiumban fedezik fel a betegséget, akkor nem is igényel a beteg onkológiai szakkezelést – derül ki a szakorvos szavaiból. Ha sebészi úton nem sikerül elérni a gyógyulást, akkor is van lehetőség a kemoterápia, sugárkezelés elkerülésére, kiváló eredmények érhetők el a molekuláris és az immunterápiának köszönhetően.
A fiatal szakorvos ugyanakkor elismeri, sok beteg elutasítja a kemoterápiát a mellékhatások miatt: mindenki másként reagál a diagnózis, a kezelés menete hallatán. De mindenkihez őszinték. „Ha valakinél előrehaladottabb daganatos betegséget észlelünk – jegyzi meg –, elmondjuk, elkezdjük a kezelést, s bár teljes gyógyulás nem érhető el, de amit lehet, megteszünk, segítünk. Mi, onkológusok azt mondjuk, hogy egy daganatos beteget akkor nyilvánítunk gyógyultnak, amikor öt évvel a teljes kezelés lezárása után a beteg teljesen daganat- és tünetmentes, csak utánkövetést igényel.”
Csató Szilárd onkológus
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fiatal onkológus úgy látja, van összefüggés a lelki problémák, a fel nem dolgozott traumák és a rákos megbetegedések kialakulása között, ugyanis az idegrendszer működése is befolyásolja a sejtek működését, és a daganatos betegségek sejtszinten robbannak ki a szervezetbe. De ami igazán hatással van, az az életvitel – szögezi le –, és éppen ezért nem is látja különösebb értelmét az ideig-óráig tartott vitamin- vagy méregtelenítő kúráknak.
Természetesen arról is szó esik a beszélgetés során, hogy onkológusként az elmúlt nyolc év alatt számos pozitív és kevésbé pozitív kimenetelű esettel találkozott. Volt már olyan melanomás betege – meséli –, akinél áttét volt már több szervben, és bár a szakkönyvek meg az állapota szerint is negatív prognózist állapítottak meg a szokványos kemoterápiás kezeléssel, a molekuláris és immunkezelésnek köszönhetően a mai napig jó egészségnek örvend.
„Erre szoktam azt mondani, hogy akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle. Minden esetben fontos, hogy a beteg eldöntse, igenis meg akar gyógyulni, és ennek érdekében együttműködő lesz” – hangsúlyozza a szakorvos.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!