Rákmegelőzés: amikor a legdrágább az idő
Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ha a diagnosztizálás időben megtörténik, minden daganat gyógyítható. Ahhoz azonban, hogy a beteg bármilyen daganatos megbetegedéssel időben orvoshoz forduljon, elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, ugyanis amikor a daganat a betegnek tünetet okoz, akkor az már valószínű, hogy előrehaladott stádiumban van – mondja Csató Szilárd onkológus, akivel a szűrővizsgálatok fontosságáról, a rákmegelőzésről beszélgettünk.
D. Balázs Ildikó
2020. szeptember 14., 18:022020. szeptember 14., 18:02
„A szűrővizsgálatok elérhetők és ingyenesek a betegek számára, ám az egyedüli probléma az, hogy nem állandó jellegűek, meghatározott periódusokban országos szinten bizonyos daganattípusokat szűrnek. A másik nagy »akadály« maga a beteg, aki egészségesnek hiszi magát, és nem megy el a szűrővizsgálatra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség” – magyarázza Csató Szilárd.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa szerint az emberi szervezetben több mint kétszázféle rosszindulatú daganat létezhet, többségére nincs szűrővizsgálat, és vannak olyanok, amelyek ritkábban fordulnak elő. A leggyakoribbak a tüdő-, a mell-, a vastagbél- és a prosztatadaganatok, ezek a megbetegedések mintegy hetven százalékát teszi ki.
Leggyakoribb daganattípusok
A tüdődaganat esetében nincs szűrési lehetőség – szögezi le az onkológus –, viszont a nagyon magas rizikócsoportba tartozó személyek (több mint húsz éve cigarettáznak vagy volt már tüdődaganatos elhalálozás első fokú rokon esetében) kérhetnek bizonyos fajta vizsgálatot. A vastagbél eredetű daganat esetében már vannak előirányzott elvek, amelyeket követni kell. Az elsődleges szűrési lehetőség a székletvizsgálat, aggodalomra az adhat okot, amikor a laboratóriumban kimutatják a szabad szemmel nem látható vérnyomokat, és akkor következnek a szükséges kivizsgálások. Ezt a szűrővizsgálatot kétévente ajánlott elvégezni az 55 és 75 év közötti személyeknek. Ami az előfordulás gyakoriságát illeti, a melldaganat a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés nők esetében.
„Minden nő maga ismeri a legjobban a testét. Amikor bármilyen tünetet, gyanús jelet, fájdalmat észrevesz valaki a mellén, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. 40 és 75 éves kor között kétévente kellene mamográfiás, ekográfiás vizsgálatot végezni” – magyarázza a csíkszeredai szakember. Ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, ha egy családban előfordult daganatos elhalálozás, akkor tíz évvel korábban tanácsos a szűrést elkezdeni, mint ami a rákban elhunyt személy életkora volt a betegség diagnosztizálásakor. A negyedik nagyon gyakori rákos megbetegedés a prosztatadaganat, létezik rá szűrési lehetőség, ötven év fölötti férfiaknak évente egyszer ajánlott elvégezni ezt.
Szűrését harminc év fölött tanácsos elkezdeni, ha volt, ha nem a családban előfordulás” – mondja. Tapasztalatai azt mutatják – teszi hozzá –, hogy más vidékhez képest Csíkban nagyon gyakori a pajzsmirigyrák és a bőrdaganatok is.
Molekuláris és immunterápia
Az elmúlt időszakban sokat változtak, fejlődtek a különböző daganatos megbetegedések kezelésének lehetőségei, sok esetben, ha korai stádiumban fedezik fel a betegséget, akkor nem is igényel a beteg onkológiai szakkezelést – derül ki a szakorvos szavaiból. Ha sebészi úton nem sikerül elérni a gyógyulást, akkor is van lehetőség a kemoterápia, sugárkezelés elkerülésére, kiváló eredmények érhetők el a molekuláris és az immunterápiának köszönhetően.
A fiatal szakorvos ugyanakkor elismeri, sok beteg elutasítja a kemoterápiát a mellékhatások miatt: mindenki másként reagál a diagnózis, a kezelés menete hallatán. De mindenkihez őszinték. „Ha valakinél előrehaladottabb daganatos betegséget észlelünk – jegyzi meg –, elmondjuk, elkezdjük a kezelést, s bár teljes gyógyulás nem érhető el, de amit lehet, megteszünk, segítünk. Mi, onkológusok azt mondjuk, hogy egy daganatos beteget akkor nyilvánítunk gyógyultnak, amikor öt évvel a teljes kezelés lezárása után a beteg teljesen daganat- és tünetmentes, csak utánkövetést igényel.”
Csató Szilárd onkológus
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fiatal onkológus úgy látja, van összefüggés a lelki problémák, a fel nem dolgozott traumák és a rákos megbetegedések kialakulása között, ugyanis az idegrendszer működése is befolyásolja a sejtek működését, és a daganatos betegségek sejtszinten robbannak ki a szervezetbe. De ami igazán hatással van, az az életvitel – szögezi le –, és éppen ezért nem is látja különösebb értelmét az ideig-óráig tartott vitamin- vagy méregtelenítő kúráknak.
Természetesen arról is szó esik a beszélgetés során, hogy onkológusként az elmúlt nyolc év alatt számos pozitív és kevésbé pozitív kimenetelű esettel találkozott. Volt már olyan melanomás betege – meséli –, akinél áttét volt már több szervben, és bár a szakkönyvek meg az állapota szerint is negatív prognózist állapítottak meg a szokványos kemoterápiás kezeléssel, a molekuláris és immunkezelésnek köszönhetően a mai napig jó egészségnek örvend.
„Erre szoktam azt mondani, hogy akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle. Minden esetben fontos, hogy a beteg eldöntse, igenis meg akar gyógyulni, és ennek érdekében együttműködő lesz” – hangsúlyozza a szakorvos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!