
Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ha a diagnosztizálás időben megtörténik, minden daganat gyógyítható. Ahhoz azonban, hogy a beteg bármilyen daganatos megbetegedéssel időben orvoshoz forduljon, elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, ugyanis amikor a daganat a betegnek tünetet okoz, akkor az már valószínű, hogy előrehaladott stádiumban van – mondja Csató Szilárd onkológus, akivel a szűrővizsgálatok fontosságáról, a rákmegelőzésről beszélgettünk.
2020. szeptember 14., 18:022020. szeptember 14., 18:02
„A szűrővizsgálatok elérhetők és ingyenesek a betegek számára, ám az egyedüli probléma az, hogy nem állandó jellegűek, meghatározott periódusokban országos szinten bizonyos daganattípusokat szűrnek. A másik nagy »akadály« maga a beteg, aki egészségesnek hiszi magát, és nem megy el a szűrővizsgálatra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség” – magyarázza Csató Szilárd.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa szerint az emberi szervezetben több mint kétszázféle rosszindulatú daganat létezhet, többségére nincs szűrővizsgálat, és vannak olyanok, amelyek ritkábban fordulnak elő. A leggyakoribbak a tüdő-, a mell-, a vastagbél- és a prosztatadaganatok, ezek a megbetegedések mintegy hetven százalékát teszi ki.
A tüdődaganat esetében nincs szűrési lehetőség – szögezi le az onkológus –, viszont a nagyon magas rizikócsoportba tartozó személyek (több mint húsz éve cigarettáznak vagy volt már tüdődaganatos elhalálozás első fokú rokon esetében) kérhetnek bizonyos fajta vizsgálatot. A vastagbél eredetű daganat esetében már vannak előirányzott elvek, amelyeket követni kell. Az elsődleges szűrési lehetőség a székletvizsgálat, aggodalomra az adhat okot, amikor a laboratóriumban kimutatják a szabad szemmel nem látható vérnyomokat, és akkor következnek a szükséges kivizsgálások. Ezt a szűrővizsgálatot kétévente ajánlott elvégezni az 55 és 75 év közötti személyeknek. Ami az előfordulás gyakoriságát illeti, a melldaganat a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés nők esetében.
„Minden nő maga ismeri a legjobban a testét. Amikor bármilyen tünetet, gyanús jelet, fájdalmat észrevesz valaki a mellén, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. 40 és 75 éves kor között kétévente kellene mamográfiás, ekográfiás vizsgálatot végezni” – magyarázza a csíkszeredai szakember. Ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, ha egy családban előfordult daganatos elhalálozás, akkor tíz évvel korábban tanácsos a szűrést elkezdeni, mint ami a rákban elhunyt személy életkora volt a betegség diagnosztizálásakor. A negyedik nagyon gyakori rákos megbetegedés a prosztatadaganat, létezik rá szűrési lehetőség, ötven év fölötti férfiaknak évente egyszer ajánlott elvégezni ezt.
Szűrését harminc év fölött tanácsos elkezdeni, ha volt, ha nem a családban előfordulás” – mondja. Tapasztalatai azt mutatják – teszi hozzá –, hogy más vidékhez képest Csíkban nagyon gyakori a pajzsmirigyrák és a bőrdaganatok is.
Az elmúlt időszakban sokat változtak, fejlődtek a különböző daganatos megbetegedések kezelésének lehetőségei, sok esetben, ha korai stádiumban fedezik fel a betegséget, akkor nem is igényel a beteg onkológiai szakkezelést – derül ki a szakorvos szavaiból. Ha sebészi úton nem sikerül elérni a gyógyulást, akkor is van lehetőség a kemoterápia, sugárkezelés elkerülésére, kiváló eredmények érhetők el a molekuláris és az immunterápiának köszönhetően.
A fiatal szakorvos ugyanakkor elismeri, sok beteg elutasítja a kemoterápiát a mellékhatások miatt: mindenki másként reagál a diagnózis, a kezelés menete hallatán. De mindenkihez őszinték. „Ha valakinél előrehaladottabb daganatos betegséget észlelünk – jegyzi meg –, elmondjuk, elkezdjük a kezelést, s bár teljes gyógyulás nem érhető el, de amit lehet, megteszünk, segítünk. Mi, onkológusok azt mondjuk, hogy egy daganatos beteget akkor nyilvánítunk gyógyultnak, amikor öt évvel a teljes kezelés lezárása után a beteg teljesen daganat- és tünetmentes, csak utánkövetést igényel.”
Csató Szilárd onkológus
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fiatal onkológus úgy látja, van összefüggés a lelki problémák, a fel nem dolgozott traumák és a rákos megbetegedések kialakulása között, ugyanis az idegrendszer működése is befolyásolja a sejtek működését, és a daganatos betegségek sejtszinten robbannak ki a szervezetbe. De ami igazán hatással van, az az életvitel – szögezi le –, és éppen ezért nem is látja különösebb értelmét az ideig-óráig tartott vitamin- vagy méregtelenítő kúráknak.
Természetesen arról is szó esik a beszélgetés során, hogy onkológusként az elmúlt nyolc év alatt számos pozitív és kevésbé pozitív kimenetelű esettel találkozott. Volt már olyan melanomás betege – meséli –, akinél áttét volt már több szervben, és bár a szakkönyvek meg az állapota szerint is negatív prognózist állapítottak meg a szokványos kemoterápiás kezeléssel, a molekuláris és immunkezelésnek köszönhetően a mai napig jó egészségnek örvend.
„Erre szoktam azt mondani, hogy akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle. Minden esetben fontos, hogy a beteg eldöntse, igenis meg akar gyógyulni, és ennek érdekében együttműködő lesz” – hangsúlyozza a szakorvos.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!