Rákmegelőzés: amikor a legdrágább az idő
Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ha a diagnosztizálás időben megtörténik, minden daganat gyógyítható. Ahhoz azonban, hogy a beteg bármilyen daganatos megbetegedéssel időben orvoshoz forduljon, elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, ugyanis amikor a daganat a betegnek tünetet okoz, akkor az már valószínű, hogy előrehaladott stádiumban van – mondja Csató Szilárd onkológus, akivel a szűrővizsgálatok fontosságáról, a rákmegelőzésről beszélgettünk.
D. Balázs Ildikó
2020. szeptember 14., 18:022020. szeptember 14., 18:02
„A szűrővizsgálatok elérhetők és ingyenesek a betegek számára, ám az egyedüli probléma az, hogy nem állandó jellegűek, meghatározott periódusokban országos szinten bizonyos daganattípusokat szűrnek. A másik nagy »akadály« maga a beteg, aki egészségesnek hiszi magát, és nem megy el a szűrővizsgálatra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség” – magyarázza Csató Szilárd.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa szerint az emberi szervezetben több mint kétszázféle rosszindulatú daganat létezhet, többségére nincs szűrővizsgálat, és vannak olyanok, amelyek ritkábban fordulnak elő. A leggyakoribbak a tüdő-, a mell-, a vastagbél- és a prosztatadaganatok, ezek a megbetegedések mintegy hetven százalékát teszi ki.
Leggyakoribb daganattípusok
A tüdődaganat esetében nincs szűrési lehetőség – szögezi le az onkológus –, viszont a nagyon magas rizikócsoportba tartozó személyek (több mint húsz éve cigarettáznak vagy volt már tüdődaganatos elhalálozás első fokú rokon esetében) kérhetnek bizonyos fajta vizsgálatot. A vastagbél eredetű daganat esetében már vannak előirányzott elvek, amelyeket követni kell. Az elsődleges szűrési lehetőség a székletvizsgálat, aggodalomra az adhat okot, amikor a laboratóriumban kimutatják a szabad szemmel nem látható vérnyomokat, és akkor következnek a szükséges kivizsgálások. Ezt a szűrővizsgálatot kétévente ajánlott elvégezni az 55 és 75 év közötti személyeknek. Ami az előfordulás gyakoriságát illeti, a melldaganat a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés nők esetében.
„Minden nő maga ismeri a legjobban a testét. Amikor bármilyen tünetet, gyanús jelet, fájdalmat észrevesz valaki a mellén, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. 40 és 75 éves kor között kétévente kellene mamográfiás, ekográfiás vizsgálatot végezni” – magyarázza a csíkszeredai szakember. Ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, ha egy családban előfordult daganatos elhalálozás, akkor tíz évvel korábban tanácsos a szűrést elkezdeni, mint ami a rákban elhunyt személy életkora volt a betegség diagnosztizálásakor. A negyedik nagyon gyakori rákos megbetegedés a prosztatadaganat, létezik rá szűrési lehetőség, ötven év fölötti férfiaknak évente egyszer ajánlott elvégezni ezt.
Szűrését harminc év fölött tanácsos elkezdeni, ha volt, ha nem a családban előfordulás” – mondja. Tapasztalatai azt mutatják – teszi hozzá –, hogy más vidékhez képest Csíkban nagyon gyakori a pajzsmirigyrák és a bőrdaganatok is.
Molekuláris és immunterápia
Az elmúlt időszakban sokat változtak, fejlődtek a különböző daganatos megbetegedések kezelésének lehetőségei, sok esetben, ha korai stádiumban fedezik fel a betegséget, akkor nem is igényel a beteg onkológiai szakkezelést – derül ki a szakorvos szavaiból. Ha sebészi úton nem sikerül elérni a gyógyulást, akkor is van lehetőség a kemoterápia, sugárkezelés elkerülésére, kiváló eredmények érhetők el a molekuláris és az immunterápiának köszönhetően.
A fiatal szakorvos ugyanakkor elismeri, sok beteg elutasítja a kemoterápiát a mellékhatások miatt: mindenki másként reagál a diagnózis, a kezelés menete hallatán. De mindenkihez őszinték. „Ha valakinél előrehaladottabb daganatos betegséget észlelünk – jegyzi meg –, elmondjuk, elkezdjük a kezelést, s bár teljes gyógyulás nem érhető el, de amit lehet, megteszünk, segítünk. Mi, onkológusok azt mondjuk, hogy egy daganatos beteget akkor nyilvánítunk gyógyultnak, amikor öt évvel a teljes kezelés lezárása után a beteg teljesen daganat- és tünetmentes, csak utánkövetést igényel.”
Csató Szilárd onkológus
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fiatal onkológus úgy látja, van összefüggés a lelki problémák, a fel nem dolgozott traumák és a rákos megbetegedések kialakulása között, ugyanis az idegrendszer működése is befolyásolja a sejtek működését, és a daganatos betegségek sejtszinten robbannak ki a szervezetbe. De ami igazán hatással van, az az életvitel – szögezi le –, és éppen ezért nem is látja különösebb értelmét az ideig-óráig tartott vitamin- vagy méregtelenítő kúráknak.
Természetesen arról is szó esik a beszélgetés során, hogy onkológusként az elmúlt nyolc év alatt számos pozitív és kevésbé pozitív kimenetelű esettel találkozott. Volt már olyan melanomás betege – meséli –, akinél áttét volt már több szervben, és bár a szakkönyvek meg az állapota szerint is negatív prognózist állapítottak meg a szokványos kemoterápiás kezeléssel, a molekuláris és immunkezelésnek köszönhetően a mai napig jó egészségnek örvend.
„Erre szoktam azt mondani, hogy akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle. Minden esetben fontos, hogy a beteg eldöntse, igenis meg akar gyógyulni, és ennek érdekében együttműködő lesz” – hangsúlyozza a szakorvos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!