
Nem mindegy, hogy mennyit és mit iszunk
Fotó: Pixabay.com
Bár idén már megtapasztalhattuk a 30 fokosnál nagyobb hőséget, az igazi forró nyár még várat magára. Ami késik, remélhetőleg nem múlik: a sokak által vágyott meleg időjárásra azonban jobb megfelelően felkészülni. Vajas Tímea háziorvos segít ebben, aki szerint kánikulában nem elég a napi két liter folyadék, és okosabb, ha a napozástól is elbúcsúzunk.
2018. június 19., 15:002018. június 19., 15:00
A hőségben az első, ami általában az ember eszébe jut, hogy vigyen be minél több folyadékot a szervezetébe, azonban nem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos figyelmeztet, egy felnőttnek napi 2-3 liter folyadékra van szüksége, de melegben ennél jóval többet kell innunk.
A legjobb, ha szobahőmérsékletű italt fogyasztunk, mert a jéghideg és a forró italok is megterhelhetik a szervezetet. Az orvosnő felhívta a figyelmet, hogy a gyerekekre különösen veszélyes lehet a hőség miatti kiszáradás: mindig legyen a szülőknél víz, rendszeresen itassák a őket. Ugyanakkor a hat hónapos koráig kizárólagosan szoptatott csecsemőt nem szükséges ilyen gyakran itatni, mivel az anyatej minden táplálék- és folyadékszükségletet biztosít.
Szobahőmérsékletű, szénsavmentes italok fogyasztása a legjavallottabb
Fotó: Pixabay.com
„Az idős embereknek azonban még jobban oda kell figyelniük, ők ugyanis különösen hajlamosak a kiszáradásra, könnyen felborulhat a folyadékháztartásuk.
– javasolja a szakember.
Vajas Tímea háziorvos
Fotó: Makkay József
Emellett bizonyos betegségben szenvedőknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy hőségben inkább a hűvösben maradjanak. A szív- és érrendszeri krónikus betegeknél a meleg hatására kitágulnak az erek, a magas vérnyomásos, az érelmeszesedéses, keringési problémákkal küszködő emberek érrendszere pedig már nem elég rugalmas ahhoz, hogy egy megterhelő külső helyzethez alkalmazkodjon. Ez az oka annak, hogy a hőstressz gyakran a vérnyomás ingadozásához, heves rosszulléthez, ájuláshoz, szívritmuszavarhoz, szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.
Fokozottan veszélyeztetettek a cukorbetegek, a súlyos generalizált érelmeszesedésben, érszűkületben szenvedők is a krónikus alkoholizmussal küzdők mellett, de azoknak is fokozottan oda kell figyelniük, akik vízhajtó gyógyszereket szednek.
Bár sokan nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket,
A hőguta ugyanakkor a szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett a hőleadás zavara miatt következik be: a testünk ilyenkor nem képes leadni a felesleges hőt, ezért túlmelegszik. Ha úgy érezzük, túlhevülünk, a hideg vizes borogatás mellett az is segít, ha langyos vízbe tesszük a lábunk. A hőgutának három jellegzetes tünete van: a verejtékezés hiánya, a test maghőmérsékletének progresszív és jelentős emelkedése 39 fok fölé, ami elérheti a 41 fokot is, aztán bekövetkezik az eszméletvesztés. Vajas Tímea elmagyarázta: a hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű, de kezelés mellett is kialakulhatnak maradványtünetek, az agykárosodás miatt az izmok gyengesége és a gondolkodás zavara jelenhet meg, de a szív, a máj, a vese és a tüdő is károsodhat, így a legészszerűbb, ha a megelőzésre figyelünk. Fontos, hogy hőgutagyanús esetben azonnal mentőt kell hívni, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel, de az illetőt testét is azonnal le kell hűteni.
Napszúrás ellen is fontos védekeznünk
Fotó: Pixabay.com
„Napszúrás esetén a fejfájás, hányinger, kábultság mellett a beteg kerüli a napfényt, súlyos esetben a testhőmérséklet 39-40 fokra is felugorhat, csecsemők esetében a jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető.
A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, és apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot, lehetőleg vizet és sohasem alkohol- vagy koffein tartalmú italt, ugyanis ezek gyorsítják a folyadékvesztést” – magyarázta Vajas Tímea. Hozzátette, enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában, de ha a tünetek nem javulnak, esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.
A doktornő javasolja, hogy délelőtt tizenegy és délután négy óra között mindenki kerülje a tűző napot, ilyenkor a szabadban fürdőzni sem ajánlott. Jóleshet viszont egy-egy hűsítő zuhany, a kisgyermekek számára pedig szórakozásnak sem utolsó egy pancsoló késő délután.
Az idősebb emberek számára különösen fontos, hogy ne induljanak el bevásárolni, hosszabb gyalogos sétára a forró időszakban, tegyék ezt korán reggel vagy késő délután. Figyeljünk oda, hogy a lakás ne melegedjen túl: napközben tartsuk az ablakokat csukva, használjunk függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka vagy hajnalban szellőztessünk, és zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is.
„Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt: jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek. A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni, hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet, és használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet” – tanácsolja a szakember.
Több figyelmet kellene fordítsunk a napvédelemre
Fotó: Pixabay.com
Szinte mindenki hallott már az UV-sugárzás káros hatásairól, mégis az egyébként egészségüket fontosnak ítélő emberek is valamiért kevesebb figyelmet fordítanak a megfelelő napvédelemre, és jóval kisebb kockázatot tételeznek fel, mint amekkorával valójában számolni kellene. A doktornő úgy fogalmazott, bármennyire is fontos a hormonháztartás számára, illetve bizonyos vitaminok képződéséhez a napfény, ha nem védekezünk gondosan a szervezetünket érő, az ózonréteg által immár nem tökéletesen szűrt sugarak ellen, súlyos problémákkal, akár daganatos megbetegedéssel is szembe kell néznünk.
Amikor napozunk, bőrünket közvetlenül elérik a káros UV-A és UV-B sugarak, amelyek átlagosan két milliméter mélyen hatolnak a hámszövetbe. A napozás során elégtelen védekezés legenyhébb jele a bőrpír, a súlyosabb tünetek a leégés és a hámlás. Az UV-B sugarak főleg az eritémák kialakulásáért, míg az UV-A sugárzás a bőr korai öregedéséért, ráncosodásáért és maradandó foltosodásáért felelős. Megjelenhetnek különböző kinövések, ezek között a legveszélyesebb az egyre gyakrabban előforduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma.
A bőr szerkezete megváltozik, eltűnik rugalmassága, elveszíti víztartalmát, és vastagsága is változik. A bőr elöregedése azonban a káros sugárzás után csak évekkel válik nyilvánvalóvá. Az UV-B-re elengedhetetlenül szüksége van szervezetünknek, enélkül nem képződne megfelelő mennyiségű D-vitamin, ugyanakkor a kontrollálatlan mennyiségben érkező sugarak súlyosan roncsolják a DNS-t, ami bőrrákhoz vezethet.
Kevesebb szó esik az UV-C sugárzásról
Fotó: Pixabay.com
„Viszonylag kevés szó esik a harmadik, UV-C tartományról, pedig legalább annyira veszélyes, mint az UV-B-sugárzás azzal a különbséggel, hogy DNS-roncsoló hatása később jelentkezik, de a szem éppolyan védtelen ellene, mint az A tartományba sorolt sugarak esetén” – részletezte a doktornő. Napjainkban tehát felelősségteljesebb, ha a nyári napfürdőzést kihagyjuk nyaraláskor, de legalábbis minimálisra csökkentjük, magas védőképességgel rendelkező krém használata mellett.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!