
Nem mindegy, hogy mennyit és mit iszunk
Fotó: Pixabay.com
Bár idén már megtapasztalhattuk a 30 fokosnál nagyobb hőséget, az igazi forró nyár még várat magára. Ami késik, remélhetőleg nem múlik: a sokak által vágyott meleg időjárásra azonban jobb megfelelően felkészülni. Vajas Tímea háziorvos segít ebben, aki szerint kánikulában nem elég a napi két liter folyadék, és okosabb, ha a napozástól is elbúcsúzunk.
2018. június 19., 15:002018. június 19., 15:00
A hőségben az első, ami általában az ember eszébe jut, hogy vigyen be minél több folyadékot a szervezetébe, azonban nem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos figyelmeztet, egy felnőttnek napi 2-3 liter folyadékra van szüksége, de melegben ennél jóval többet kell innunk.
A legjobb, ha szobahőmérsékletű italt fogyasztunk, mert a jéghideg és a forró italok is megterhelhetik a szervezetet. Az orvosnő felhívta a figyelmet, hogy a gyerekekre különösen veszélyes lehet a hőség miatti kiszáradás: mindig legyen a szülőknél víz, rendszeresen itassák a őket. Ugyanakkor a hat hónapos koráig kizárólagosan szoptatott csecsemőt nem szükséges ilyen gyakran itatni, mivel az anyatej minden táplálék- és folyadékszükségletet biztosít.
Szobahőmérsékletű, szénsavmentes italok fogyasztása a legjavallottabb
Fotó: Pixabay.com
„Az idős embereknek azonban még jobban oda kell figyelniük, ők ugyanis különösen hajlamosak a kiszáradásra, könnyen felborulhat a folyadékháztartásuk.
– javasolja a szakember.
Vajas Tímea háziorvos
Fotó: Makkay József
Emellett bizonyos betegségben szenvedőknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy hőségben inkább a hűvösben maradjanak. A szív- és érrendszeri krónikus betegeknél a meleg hatására kitágulnak az erek, a magas vérnyomásos, az érelmeszesedéses, keringési problémákkal küszködő emberek érrendszere pedig már nem elég rugalmas ahhoz, hogy egy megterhelő külső helyzethez alkalmazkodjon. Ez az oka annak, hogy a hőstressz gyakran a vérnyomás ingadozásához, heves rosszulléthez, ájuláshoz, szívritmuszavarhoz, szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.
Fokozottan veszélyeztetettek a cukorbetegek, a súlyos generalizált érelmeszesedésben, érszűkületben szenvedők is a krónikus alkoholizmussal küzdők mellett, de azoknak is fokozottan oda kell figyelniük, akik vízhajtó gyógyszereket szednek.
Bár sokan nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket,
A hőguta ugyanakkor a szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett a hőleadás zavara miatt következik be: a testünk ilyenkor nem képes leadni a felesleges hőt, ezért túlmelegszik. Ha úgy érezzük, túlhevülünk, a hideg vizes borogatás mellett az is segít, ha langyos vízbe tesszük a lábunk. A hőgutának három jellegzetes tünete van: a verejtékezés hiánya, a test maghőmérsékletének progresszív és jelentős emelkedése 39 fok fölé, ami elérheti a 41 fokot is, aztán bekövetkezik az eszméletvesztés. Vajas Tímea elmagyarázta: a hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű, de kezelés mellett is kialakulhatnak maradványtünetek, az agykárosodás miatt az izmok gyengesége és a gondolkodás zavara jelenhet meg, de a szív, a máj, a vese és a tüdő is károsodhat, így a legészszerűbb, ha a megelőzésre figyelünk. Fontos, hogy hőgutagyanús esetben azonnal mentőt kell hívni, mivel a beteg kezelése intenzív osztályos hátteret igényel, de az illetőt testét is azonnal le kell hűteni.
Napszúrás ellen is fontos védekeznünk
Fotó: Pixabay.com
„Napszúrás esetén a fejfájás, hányinger, kábultság mellett a beteg kerüli a napfényt, súlyos esetben a testhőmérséklet 39-40 fokra is felugorhat, csecsemők esetében a jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető.
A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, és apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot, lehetőleg vizet és sohasem alkohol- vagy koffein tartalmú italt, ugyanis ezek gyorsítják a folyadékvesztést” – magyarázta Vajas Tímea. Hozzátette, enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában, de ha a tünetek nem javulnak, esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.
A doktornő javasolja, hogy délelőtt tizenegy és délután négy óra között mindenki kerülje a tűző napot, ilyenkor a szabadban fürdőzni sem ajánlott. Jóleshet viszont egy-egy hűsítő zuhany, a kisgyermekek számára pedig szórakozásnak sem utolsó egy pancsoló késő délután.
Az idősebb emberek számára különösen fontos, hogy ne induljanak el bevásárolni, hosszabb gyalogos sétára a forró időszakban, tegyék ezt korán reggel vagy késő délután. Figyeljünk oda, hogy a lakás ne melegedjen túl: napközben tartsuk az ablakokat csukva, használjunk függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka vagy hajnalban szellőztessünk, és zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is.
„Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt: jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek. A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni, hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet, és használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet” – tanácsolja a szakember.
Több figyelmet kellene fordítsunk a napvédelemre
Fotó: Pixabay.com
Szinte mindenki hallott már az UV-sugárzás káros hatásairól, mégis az egyébként egészségüket fontosnak ítélő emberek is valamiért kevesebb figyelmet fordítanak a megfelelő napvédelemre, és jóval kisebb kockázatot tételeznek fel, mint amekkorával valójában számolni kellene. A doktornő úgy fogalmazott, bármennyire is fontos a hormonháztartás számára, illetve bizonyos vitaminok képződéséhez a napfény, ha nem védekezünk gondosan a szervezetünket érő, az ózonréteg által immár nem tökéletesen szűrt sugarak ellen, súlyos problémákkal, akár daganatos megbetegedéssel is szembe kell néznünk.
Amikor napozunk, bőrünket közvetlenül elérik a káros UV-A és UV-B sugarak, amelyek átlagosan két milliméter mélyen hatolnak a hámszövetbe. A napozás során elégtelen védekezés legenyhébb jele a bőrpír, a súlyosabb tünetek a leégés és a hámlás. Az UV-B sugarak főleg az eritémák kialakulásáért, míg az UV-A sugárzás a bőr korai öregedéséért, ráncosodásáért és maradandó foltosodásáért felelős. Megjelenhetnek különböző kinövések, ezek között a legveszélyesebb az egyre gyakrabban előforduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma.
A bőr szerkezete megváltozik, eltűnik rugalmassága, elveszíti víztartalmát, és vastagsága is változik. A bőr elöregedése azonban a káros sugárzás után csak évekkel válik nyilvánvalóvá. Az UV-B-re elengedhetetlenül szüksége van szervezetünknek, enélkül nem képződne megfelelő mennyiségű D-vitamin, ugyanakkor a kontrollálatlan mennyiségben érkező sugarak súlyosan roncsolják a DNS-t, ami bőrrákhoz vezethet.
Kevesebb szó esik az UV-C sugárzásról
Fotó: Pixabay.com
„Viszonylag kevés szó esik a harmadik, UV-C tartományról, pedig legalább annyira veszélyes, mint az UV-B-sugárzás azzal a különbséggel, hogy DNS-roncsoló hatása később jelentkezik, de a szem éppolyan védtelen ellene, mint az A tartományba sorolt sugarak esetén” – részletezte a doktornő. Napjainkban tehát felelősségteljesebb, ha a nyári napfürdőzést kihagyjuk nyaraláskor, de legalábbis minimálisra csökkentjük, magas védőképességgel rendelkező krém használata mellett.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!