
Fontos a bőr hidratálása, válasszunk a bőrtípusnak megfelelő krémeket
Fotó: Pixabay
A tavasz a megújulás időszaka, ez igaz a bőrünkre is, amelyet a téli időszak igencsak megviselhet. A kinti szél, a benti száraz levegő nem kedvez az arcbőrnek, ezért fontos a megfelelő hidratálás – külsőleg és belsőleg egyaránt. Tavasszal viszont ajánlott minél többet a szabadban tartózkodni, a bőr megfelelő fényvédelméről viszont ne feledkezzünk meg.
2019. március 20., 14:032019. március 20., 14:03
2019. március 20., 18:322019. március 20., 18:32
Fontos a bőr hidratálása, válasszunk a bőrtípusnak megfelelő krémeket
Fotó: Pixabay
A hideg levegő, a szél megviselheti a bőrünket, fokozottan kiszáradhat. Az ekcémák, gyulladásos bőrbetegségek is fokozódnak amiatt, hogy ilyenkor vizet veszít a szervezet, és csökken a védekező zsírréteg mennyisége – mutatott rá Mihály Gyöngyvér csíkszeredai bőrgyógyász.
„Különböző emolienseink vannak, bőrtípusnak megfelelően kellene használni, van, akinek vízhiányos a bőre, van, akinek zsírhiányos. Általában egy szakember kiválasztja, de mi magunk is ki tudjuk igazából kísérletezni, hogy melyik elegyek használnak nekünk, ezek lehetnek olaj a vízben, vagy víz az olajban alapúak. Ha valakinek szárazabb, érzékenyebb, azaz atópiás bőre van, akkor speciálisabb hidratálókat kell használni, amelyek ne tartalmazzanak illatanyagot, tartósítószert, csak a lipid tápanyagot adják vissza a bőrnek.”
Tavasszal a tonizálás, radírozás, a különböző pakolások is segítik a bőr megújulását. A bőrünk mindig újul, 28 napos ciklusa van. Ez idő alatt jönnek fel az alsó bazális sejtekből a termékeny sejtek. „Jönnek fokozatosan felfelé, aztán a bőr utolsó rétegeiben elveszítik a sejtfalukat, már nem sejtek, hanem szaruképződményekké, pikkelyekké válnak, és lehámlanak. Ez egy ciklus, és ez nekünk havonta megtörténik. Télen pedig a fokozottabban, az időjárási viszonyoknak megfelelően jobban megviselődik a bőrünk, és tavaszra teljesen kimerülhet. Ezért lehet szárazabb, mire jön a tavasz, és emiatt még intenzívebb hidratációt igényel” – magyarázta a bőrgyógyász.
Tartózkodjunk minél többet a friss levegőn
Fotó: Pixabay
Ilyenkor jó, ha minél többet tartózkodunk a friss levegőn, de már oda kell figyeljünk a napvédelemre is, az UV-sugarak káros hatására. Ajánlott a napkrém használata az arcon, dekoltázson, de a kézen is. „Főleg 11 és 16 óra között nem szabadna napon tartózkodjunk. Nyilván nem tudjuk ezt megoldani, hogy ebben az időszakban ne menjünk ki, de egy megfelelő napvédőkrém, illetve kalap, hosszú ujjú ruha megvéd a sok káros UV-sugártól. Szükséges a napfény az egészséges D-vitamin képződéshez és mindenféle enzimfolyamatok működéséhez, de mértékkel, és megfelelő időben.”
A bőrt, hogy minél több tápanyagot visszaadjunk neki, segíthetjük különböző pakolásokkal: mézes, citromcseppel elkavart, uborkás, joghurtos keverékekkel.
„A mézes pakolás nagyon jó – antibakteriális is, a kórokozókat is pusztítja, ugyanakkor a megfelelő cukrok felszívódnak a bőrön keresztül is. Például van, amikor a krónikus fekélyekre cukros kenőcsöt teszünk, ezek megnyugtatják a bőrt.
A zsíros bőrre agyagpakolás ajánlott, mert valamennyire csökkentik a faggyútermelést. Ott van még a gőzölés, amelyet kozmetikusok használnak az arctisztító eljárások során. Ezáltal a pórusok kitágulnak, és könnyebben ki lehet nyomni belőlük a termelődött faggyút. Ilyenkor a kitágult bőrben az erek és a kicsi kapillárisok is kitágulnak, ezért fontos a megfelelő összehúzó asztringens krémek, tonikok felvitele a bőrre, hogy visszahúzódjanak, és visszaálljon az egyensúly. Jó havonta, kéthavonta egy arctisztításnak alávetnünk magunkat, a bőrt is megnyugtatja, kényeztet is, tehát a lelkünknek is jót tesz.”
A különböző pakolásokkal is segíthetjük a bőrünk regenerálódását
Fotó: Pixabay
A szakember hozzátette, a tavaszi és az őszi időszak a legmegfelelőbb az anyajegyek bőrgyógyászaton való feltérképezésére, erre is fokozottan figyelni kell, mert ha ki kell venni egy módosult anyajegyet, akkor a beavatkozást az nyári erős napsugárzás előtt, illetve majd csak utána végzik el.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!