
Fontos a bőr hidratálása, válasszunk a bőrtípusnak megfelelő krémeket
Fotó: Pixabay
A tavasz a megújulás időszaka, ez igaz a bőrünkre is, amelyet a téli időszak igencsak megviselhet. A kinti szél, a benti száraz levegő nem kedvez az arcbőrnek, ezért fontos a megfelelő hidratálás – külsőleg és belsőleg egyaránt. Tavasszal viszont ajánlott minél többet a szabadban tartózkodni, a bőr megfelelő fényvédelméről viszont ne feledkezzünk meg.
2019. március 20., 14:032019. március 20., 14:03
2019. március 20., 18:322019. március 20., 18:32
Fontos a bőr hidratálása, válasszunk a bőrtípusnak megfelelő krémeket
Fotó: Pixabay
A hideg levegő, a szél megviselheti a bőrünket, fokozottan kiszáradhat. Az ekcémák, gyulladásos bőrbetegségek is fokozódnak amiatt, hogy ilyenkor vizet veszít a szervezet, és csökken a védekező zsírréteg mennyisége – mutatott rá Mihály Gyöngyvér csíkszeredai bőrgyógyász.
„Különböző emolienseink vannak, bőrtípusnak megfelelően kellene használni, van, akinek vízhiányos a bőre, van, akinek zsírhiányos. Általában egy szakember kiválasztja, de mi magunk is ki tudjuk igazából kísérletezni, hogy melyik elegyek használnak nekünk, ezek lehetnek olaj a vízben, vagy víz az olajban alapúak. Ha valakinek szárazabb, érzékenyebb, azaz atópiás bőre van, akkor speciálisabb hidratálókat kell használni, amelyek ne tartalmazzanak illatanyagot, tartósítószert, csak a lipid tápanyagot adják vissza a bőrnek.”
Tavasszal a tonizálás, radírozás, a különböző pakolások is segítik a bőr megújulását. A bőrünk mindig újul, 28 napos ciklusa van. Ez idő alatt jönnek fel az alsó bazális sejtekből a termékeny sejtek. „Jönnek fokozatosan felfelé, aztán a bőr utolsó rétegeiben elveszítik a sejtfalukat, már nem sejtek, hanem szaruképződményekké, pikkelyekké válnak, és lehámlanak. Ez egy ciklus, és ez nekünk havonta megtörténik. Télen pedig a fokozottabban, az időjárási viszonyoknak megfelelően jobban megviselődik a bőrünk, és tavaszra teljesen kimerülhet. Ezért lehet szárazabb, mire jön a tavasz, és emiatt még intenzívebb hidratációt igényel” – magyarázta a bőrgyógyász.
Tartózkodjunk minél többet a friss levegőn
Fotó: Pixabay
Ilyenkor jó, ha minél többet tartózkodunk a friss levegőn, de már oda kell figyeljünk a napvédelemre is, az UV-sugarak káros hatására. Ajánlott a napkrém használata az arcon, dekoltázson, de a kézen is. „Főleg 11 és 16 óra között nem szabadna napon tartózkodjunk. Nyilván nem tudjuk ezt megoldani, hogy ebben az időszakban ne menjünk ki, de egy megfelelő napvédőkrém, illetve kalap, hosszú ujjú ruha megvéd a sok káros UV-sugártól. Szükséges a napfény az egészséges D-vitamin képződéshez és mindenféle enzimfolyamatok működéséhez, de mértékkel, és megfelelő időben.”
A bőrt, hogy minél több tápanyagot visszaadjunk neki, segíthetjük különböző pakolásokkal: mézes, citromcseppel elkavart, uborkás, joghurtos keverékekkel.
„A mézes pakolás nagyon jó – antibakteriális is, a kórokozókat is pusztítja, ugyanakkor a megfelelő cukrok felszívódnak a bőrön keresztül is. Például van, amikor a krónikus fekélyekre cukros kenőcsöt teszünk, ezek megnyugtatják a bőrt.
A zsíros bőrre agyagpakolás ajánlott, mert valamennyire csökkentik a faggyútermelést. Ott van még a gőzölés, amelyet kozmetikusok használnak az arctisztító eljárások során. Ezáltal a pórusok kitágulnak, és könnyebben ki lehet nyomni belőlük a termelődött faggyút. Ilyenkor a kitágult bőrben az erek és a kicsi kapillárisok is kitágulnak, ezért fontos a megfelelő összehúzó asztringens krémek, tonikok felvitele a bőrre, hogy visszahúzódjanak, és visszaálljon az egyensúly. Jó havonta, kéthavonta egy arctisztításnak alávetnünk magunkat, a bőrt is megnyugtatja, kényeztet is, tehát a lelkünknek is jót tesz.”
A különböző pakolásokkal is segíthetjük a bőrünk regenerálódását
Fotó: Pixabay
A szakember hozzátette, a tavaszi és az őszi időszak a legmegfelelőbb az anyajegyek bőrgyógyászaton való feltérképezésére, erre is fokozottan figyelni kell, mert ha ki kell venni egy módosult anyajegyet, akkor a beavatkozást az nyári erős napsugárzás előtt, illetve majd csak utána végzik el.
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
A kockasajtot főleg szendvicsekhez fogyasztjuk, de az unalmas rántott húsból is mennyei ételt varázsolhatunk a felhasználásával.
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
szóljon hozzá!