Hirdetés
Hirdetés

Ha egyre többször kell visszakérdezni: az időskori nagyothallás

Hatvan év fölött érdemes elvégeztetni egy hallásvizsgálatot •  Fotó: Pixabay.com

Hatvan év fölött érdemes elvégeztetni egy hallásvizsgálatot

Fotó: Pixabay.com

A hatvanöt év fölöttiek több mint hatvan százalékának van halláscsökkenése, a kor előrehaladtával pedig tovább nő ez az arány. Mi okozza az időskori nagyothallást, meg lehet-e állítani ezt a folyamatot, és mit lehet tenni a hallás megtartása érdekében? Fodor István fül-orr-gégész főorvos válaszol.

R. Kiss Edit

2017. november 15., 16:432017. november 15., 16:43

A hallás romlásának első jelei lehetnek, ha valaki például a csengőt vagy a telefont nem hallja meg olyan jól, mint addig, előbb ugyanis általában a magasabb frekvenciájú hangokat nem érzékelik már olyan jól a betegek, mint korábban. Gyakori az is, hogy zajos környezetben nem hall jól valaki, az tűnik fel, hogy ha ilyen helyzetben beszél valakivel, akkor azt nem érti meg – kezdte a szakember.

Hirdetés

A fül-orr-gégész elmondta, világszinten általában a lakosság tíz százalékának van valamilyen hallásproblémája. A 65 év fölöttieknél ez az arány már felmegy több mint hatvan százalékra, körülbelül kétharmadra, a 75 év fölötti korosztálynál pedig az arány eléri a háromnegyedet – ismertette. Hozzátette, olyan emberek is vannak, akik kilencven évesen is nagyon jól hallanak, de ez inkább ritkaság.

Fokozatos sejtpusztulás

„Az időskori halláscsökkenés leggyakrabban neuroszenzoriális, tehát idegi halláscsökkenés. A belső fül csigának nevezett részében olyan idegsejtek vannak, amelyek az oda továbbított hangrezgéseket regisztrálják és elektromos jellé alakítják. Ezek limitált létszámban vannak jelen,

Idézet
húsz-harmincezer ilyen sejtünk van, amelyek aztán az idő előrehaladtával különböző okokból lassan elpusztulnak vagy nem működnek jól”

– magyarázta a halláscsökkenés kialakulásának okát az orvos. Kifejtette, az egyik tényező, amitől ezek a sejtek elpusztulhatnak, már gyermekkorban vagy tinédzserkorban is fennáll, ez a zajártalom.

„A hangos zenehallgatás, főként a fülhallgatós zenehallgatás, de a koncertek is bizonyos mértékig károsítják vagy pusztítják ezeket a hangsejteket. Ez az első periódusban még nem egyértelmű: elmegy valaki például egy koncertre, ott erős zenét hallgat úgy két órán keresztül, otthon pedig zúg a füle, de ez néhány nap után helyrejön.

Ez az akut hangtrauma kicsit mindig károsítja a belső fület. Hosszú távon káros a nagy zaj”

– emelte ki. Hozzátette, fontos, hogy ha valakinek a munkahelyén van nagy zaj, akkor fülvédőt viseljen.

A zaj mellett károsak lehetnek ezekre a sejtekre bizonyos gyógyszerek is. Például a kanamicin vagy egyes, a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében használt orvosságok, ezeket nyilván ismerik az orvosok és óvatosan írják fel. A fül-orr-gégész közölte, halláskárosító hatása van ugyanakkor minden, a belső fül keringésével összefüggő problémának is, mivel egy pici erecske táplálja ezt a zónát, minden, ami csökkenti a belső fül véráramlását, károsodást okoz a hallósejtekben, tehát a vérnyomás-ingadozások, az érelmeszesedések, a különböző nyakcsigolya problémák mind befolyásolják ezt is.

A hallósejtek pusztulása nem visszafordítható.

Ahogy ezek a sejtek fogyatkoznak, úgy a magas frekvenciájú hangok kiesése után a halláskárosodás lassan eltolódik az ember beszéd tartományába is.

Fodor István fül-orr-gégész •  Fotó: Sándor Csilla Galéria

Fodor István fül-orr-gégész

Fotó: Sándor Csilla

Van eset, amikor orvosolni lehet a halláscsökkenést, például fülinfarktus esetén. A szakember kifejtette, a fülnél is előfordul érgörcs vagy bevérzés, ekkor történik az úgynevezett fülinfarktus, ami hirtelen halláscsökkenéssel jár, általában az egyik fülön majdnem teljesen elveszíti a hallását a beteg. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy három napon belül jelentkezzen fül-orr-gégésznél, mert az első három napban bizonyos gyógyszerekkel ez a gond javítható, helyrehozható. Előfordul, hogy azt gondolják a betegek, hűlés vagy fülzsír miatt dugult be a fülük, ha azonban nem mennek orvoshoz és eltelik egy-két hét, már sokkal kisebb az esély arra, hogy a problémát orvosolni lehessen – tudtuk meg.

Esetenként megállítható a folyamat

A hallósejtek pusztulása egyelőre nem visszafordítható, esetenként azonban megállítható. Amint a főorvos kifejtette, ez attól függ, hogy mi a kiváltó oka a sejtpusztulásnak, milyen kezelési lehetőségei vannak annak a betegségnek, például egy érelmeszesedésnek. A halláskárosodás előrehaladása ugyanakkor nagymértékben függ az egyén genetikai örökségétől is. Fodor István hangsúlyozta, a hallásproblémák megelőzése érdekében is érdemes rendszeresen elvégeztetni a rutin szűrővizsgálatokat, ellenőriztetni a vércukor-, vérzsírok szintjét, kiszűrni a szív- és érrendszeri problémákat.

Hatvan év fölött ugyanakkor érdemes elvégeztetni egy hallásmérést is, egyrészt a helyzetfelmérés miatt, másrészt, hogy a megfelelő pillanatban lehessen hallókészülékkel segíteni, ha erre szükség van. Ha ugyanis elér a haláscsökkenés egy bizonyos szintet, akkor szóba jön már a halókészülék szükségessége.

Javul a hallókészülék megítélése

Negyven decibeles általános halláscsökkenés esetén – az emberi beszéd frekvenciájára vonatkozóan – már ajánlott hallókészülék, amely sokat javít az érintettek életminőségén – mondta el az orvos. Megtudtuk, a készülékkel is időben kell közbelépni, mert előfordulhat például, hogy hiába erősítik fel a hangot a készülékkel, a hanginger további útja, feldolgozása a bonyolult idegpályákon a teljes agyat érintő érelmeszesedés miatt már problémás.

Manapság már kezd megváltozni a hallókészülékek megítélésée •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Manapság már kezd megváltozni a hallókészülékek megítélésée

Fotó: Pixabay.com

Fodor István úgy látja, az utóbbi években sokat változott a hallókészülékek elfogadása, hozzászoktak az emberek, hogy ahogy a szemüveg, ez is egyénre szabott, nem lehet például a segélybe kapott készülékeket használni.

„Most már jobbak a készülékek, jobb az ellátás, vannak jó példák is, így egyre jobban elfogadják az emberek a hallókészüléket is” – mutatott rá az orvos. Kiemelte, a hallókészülékek terén nagy a technikai fejlődés, most már kicsi, nem feltűnő készülékek kaphatók. Ugyanakkor az egészségbiztosító pénztár is támogatja a beszerzésüket bizonyos mértékben.

„Törvény szerint a cégnek, amely a hallókészülékek forgalmazásával foglalkozik, kötelessége egy olyan készüléket is biztosítani, ami belefér a biztosító által erre a célra adott összegbe, ez mindenkinél ugyanannyi, jelenleg 950 lej körül van.

Idézet
Ez az ingyen készülék azonban nagyon kevés embernek jó, tehát valamennyit rá kell pótolni, ez átlagban ötszáz lej körül van.

De például a legmodernebb, speciális hallókészülék a hét-nyolcezer lejt is elérheti” – ismertette az orvos.

A jövő lehetőségei

Teljes süketség esetén a főként kisgyermekeknél alkalmazott cochleáris implantáció jöhet szóba, ezt az elektronikus belső fület az elmúlt években szintén sokat fejlesztették technikailag, most már olyan is van, amit az orron keresztül ültetnek be. Amint a fül-orr-gégész elmondta, a távolabbi jövőben van remény a hallósejtek regenerálására is, Amerikában már embereken próbálgatnak egy új, erre irányuló kezelést: egy módosított DNS-szakasszal ellátott vírust injektálnak a fülbe, az elképzelések szerint pedig ez idővel regenerálja a sejteket, és hallani kezd a beteg. Elképzelhető, hogy harminc év múlva nem is lesz már olyan hallókészülék, mint amiről beszéltünk, hanem csak egy ilyen kis beavatkozásra lesz szükség – fejtette ki a fül-orr-gégész.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés