
Hatvan év fölött érdemes elvégeztetni egy hallásvizsgálatot
Fotó: Pixabay.com
A hatvanöt év fölöttiek több mint hatvan százalékának van halláscsökkenése, a kor előrehaladtával pedig tovább nő ez az arány. Mi okozza az időskori nagyothallást, meg lehet-e állítani ezt a folyamatot, és mit lehet tenni a hallás megtartása érdekében? Fodor István fül-orr-gégész főorvos válaszol.
2017. november 15., 16:432017. november 15., 16:43
A hallás romlásának első jelei lehetnek, ha valaki például a csengőt vagy a telefont nem hallja meg olyan jól, mint addig, előbb ugyanis általában a magasabb frekvenciájú hangokat nem érzékelik már olyan jól a betegek, mint korábban. Gyakori az is, hogy zajos környezetben nem hall jól valaki, az tűnik fel, hogy ha ilyen helyzetben beszél valakivel, akkor azt nem érti meg – kezdte a szakember.
A fül-orr-gégész elmondta, világszinten általában a lakosság tíz százalékának van valamilyen hallásproblémája. A 65 év fölöttieknél ez az arány már felmegy több mint hatvan százalékra, körülbelül kétharmadra, a 75 év fölötti korosztálynál pedig az arány eléri a háromnegyedet – ismertette. Hozzátette, olyan emberek is vannak, akik kilencven évesen is nagyon jól hallanak, de ez inkább ritkaság.
„Az időskori halláscsökkenés leggyakrabban neuroszenzoriális, tehát idegi halláscsökkenés. A belső fül csigának nevezett részében olyan idegsejtek vannak, amelyek az oda továbbított hangrezgéseket regisztrálják és elektromos jellé alakítják. Ezek limitált létszámban vannak jelen,
– magyarázta a halláscsökkenés kialakulásának okát az orvos. Kifejtette, az egyik tényező, amitől ezek a sejtek elpusztulhatnak, már gyermekkorban vagy tinédzserkorban is fennáll, ez a zajártalom.
„A hangos zenehallgatás, főként a fülhallgatós zenehallgatás, de a koncertek is bizonyos mértékig károsítják vagy pusztítják ezeket a hangsejteket. Ez az első periódusban még nem egyértelmű: elmegy valaki például egy koncertre, ott erős zenét hallgat úgy két órán keresztül, otthon pedig zúg a füle, de ez néhány nap után helyrejön.
– emelte ki. Hozzátette, fontos, hogy ha valakinek a munkahelyén van nagy zaj, akkor fülvédőt viseljen.
A zaj mellett károsak lehetnek ezekre a sejtekre bizonyos gyógyszerek is. Például a kanamicin vagy egyes, a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében használt orvosságok, ezeket nyilván ismerik az orvosok és óvatosan írják fel. A fül-orr-gégész közölte, halláskárosító hatása van ugyanakkor minden, a belső fül keringésével összefüggő problémának is, mivel egy pici erecske táplálja ezt a zónát, minden, ami csökkenti a belső fül véráramlását, károsodást okoz a hallósejtekben, tehát a vérnyomás-ingadozások, az érelmeszesedések, a különböző nyakcsigolya problémák mind befolyásolják ezt is.
Ahogy ezek a sejtek fogyatkoznak, úgy a magas frekvenciájú hangok kiesése után a halláskárosodás lassan eltolódik az ember beszéd tartományába is.
Fodor István fül-orr-gégész
Fotó: Sándor Csilla
Van eset, amikor orvosolni lehet a halláscsökkenést, például fülinfarktus esetén. A szakember kifejtette, a fülnél is előfordul érgörcs vagy bevérzés, ekkor történik az úgynevezett fülinfarktus, ami hirtelen halláscsökkenéssel jár, általában az egyik fülön majdnem teljesen elveszíti a hallását a beteg. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy három napon belül jelentkezzen fül-orr-gégésznél, mert az első három napban bizonyos gyógyszerekkel ez a gond javítható, helyrehozható. Előfordul, hogy azt gondolják a betegek, hűlés vagy fülzsír miatt dugult be a fülük, ha azonban nem mennek orvoshoz és eltelik egy-két hét, már sokkal kisebb az esély arra, hogy a problémát orvosolni lehessen – tudtuk meg.
A hallósejtek pusztulása egyelőre nem visszafordítható, esetenként azonban megállítható. Amint a főorvos kifejtette, ez attól függ, hogy mi a kiváltó oka a sejtpusztulásnak, milyen kezelési lehetőségei vannak annak a betegségnek, például egy érelmeszesedésnek. A halláskárosodás előrehaladása ugyanakkor nagymértékben függ az egyén genetikai örökségétől is. Fodor István hangsúlyozta, a hallásproblémák megelőzése érdekében is érdemes rendszeresen elvégeztetni a rutin szűrővizsgálatokat, ellenőriztetni a vércukor-, vérzsírok szintjét, kiszűrni a szív- és érrendszeri problémákat.
Hatvan év fölött ugyanakkor érdemes elvégeztetni egy hallásmérést is, egyrészt a helyzetfelmérés miatt, másrészt, hogy a megfelelő pillanatban lehessen hallókészülékkel segíteni, ha erre szükség van. Ha ugyanis elér a haláscsökkenés egy bizonyos szintet, akkor szóba jön már a halókészülék szükségessége.
Negyven decibeles általános halláscsökkenés esetén – az emberi beszéd frekvenciájára vonatkozóan – már ajánlott hallókészülék, amely sokat javít az érintettek életminőségén – mondta el az orvos. Megtudtuk, a készülékkel is időben kell közbelépni, mert előfordulhat például, hogy hiába erősítik fel a hangot a készülékkel, a hanginger további útja, feldolgozása a bonyolult idegpályákon a teljes agyat érintő érelmeszesedés miatt már problémás.
Manapság már kezd megváltozni a hallókészülékek megítélésée
Fotó: Pixabay.com
Fodor István úgy látja, az utóbbi években sokat változott a hallókészülékek elfogadása, hozzászoktak az emberek, hogy ahogy a szemüveg, ez is egyénre szabott, nem lehet például a segélybe kapott készülékeket használni.
„Most már jobbak a készülékek, jobb az ellátás, vannak jó példák is, így egyre jobban elfogadják az emberek a hallókészüléket is” – mutatott rá az orvos. Kiemelte, a hallókészülékek terén nagy a technikai fejlődés, most már kicsi, nem feltűnő készülékek kaphatók. Ugyanakkor az egészségbiztosító pénztár is támogatja a beszerzésüket bizonyos mértékben.
„Törvény szerint a cégnek, amely a hallókészülékek forgalmazásával foglalkozik, kötelessége egy olyan készüléket is biztosítani, ami belefér a biztosító által erre a célra adott összegbe, ez mindenkinél ugyanannyi, jelenleg 950 lej körül van.
De például a legmodernebb, speciális hallókészülék a hét-nyolcezer lejt is elérheti” – ismertette az orvos.
Teljes süketség esetén a főként kisgyermekeknél alkalmazott cochleáris implantáció jöhet szóba, ezt az elektronikus belső fület az elmúlt években szintén sokat fejlesztették technikailag, most már olyan is van, amit az orron keresztül ültetnek be. Amint a fül-orr-gégész elmondta, a távolabbi jövőben van remény a hallósejtek regenerálására is, Amerikában már embereken próbálgatnak egy új, erre irányuló kezelést: egy módosított DNS-szakasszal ellátott vírust injektálnak a fülbe, az elképzelések szerint pedig ez idővel regenerálja a sejteket, és hallani kezd a beteg. Elképzelhető, hogy harminc év múlva nem is lesz már olyan hallókészülék, mint amiről beszéltünk, hanem csak egy ilyen kis beavatkozásra lesz szükség – fejtette ki a fül-orr-gégész.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!