
Főként az óvodásoknál okoz gondot a megduzzadt orrmandula
Fotó: NGYSZ
A köznyelv által polipnak nevezett megbetegedés, ami a megduzzadt orrmandulát és ennek következményeit fedi, sok, főként óvodáskorú gyermeket érint. A műtéttel kezelhető problémáról Fodor István csíkszeredai osztályvezető főorvossal, fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk.
2017. szeptember 05., 17:022017. szeptember 05., 17:02
2017. szeptember 05., 18:252017. szeptember 05., 18:25
„Az orrmandula egy nyirokszerv, amely a születéstől jelen van mindenkinél. A torokban van egy védekező nyirokgyűrű, a Waldeyer-gyűrű, és ez annak része. Van a két garatmandula a torokban, az orrmandula az orr mögött és azonkívül elszórtan nyiroktüszők a garat hátsó falán.
A szervezetbe a levegő révén a szájon vagy az orron keresztül bejutó idegen anyagok, így vírusok, baktériumok beleütköznek az orrgarat hátsó, felső falán elhelyezkedő orrmandulába.
Ha erős a kórokozó, és gyengébb az immunrendszer, akkor bekövetkezik a betegség, vagy ha erősebb az immunrendszer, akkor elpusztul a kórokozó, de mindenképpen kialakul egy védettség, és így sorra, idővel számos kórokozóval szemben védetté válik az ember” – magyarázta el az orvos az orrmandulák szerepét.
A fül-orr-gégész szakember kifejtette, a köznyelven polipnak nevezett probléma akkor alakul ki, ha az orrmandula a folyamatos fertőzések, gyulladások miatt fokozatosan megduzzad. A csúcspontját általában a gyermekek óvodába menése után éri el a folyamat, miután közösségbe kerül a gyermek és egymás között „cserélgetik" a kórokozókat. „Ez jó abból a szempontból, hogy kialakul az immunitás, de van ez a hátulütője, hogy egyeseknél bekövetkezhet az orrmandula megnövekedése" - fejtette ki Fodor István.
Az orrmandula megduzzadása többféle gondot okozhat, az egyik ilyen, hogy elzár egyes nyílásokat a fülben, akadályozza a középfül szellőzését, ami nyomán folyadékgyülem jön létre. Ezért csökken a hallás, és könnyen kialakulhat középfülgyulladás. Ha az orrmandula tovább duzzad, vagy inkább előre nő, akkor lassan elzárja a hátsó orrnyílásokat, és az orrlégzéssel lesznek problémák: horkolás, szájlégzés alakul ki.
Dr. Fodor István fül-orr-gégész szakorvos
Fotó: Jancsó László
Az orvos rámutatott, gyakori látvány a taknyos orrú, tátott szájú óvodás – ez duzzadt orrmandulára utal. A szakember felsorolta, a kezdeti tünetek a szájlégzés, horkolás, nagyothallás, a szülők felfigyelhetnek arra, ha a gyermek visszakérdez, felhangosítja a tévét. Egy másik tünet a horkolás fokozottabb formája, amikor már alvászavarról, az alvási apnoéról beszélünk. Ekkor szabálytalan nehézlégzés alakul ki, egy szabálytalan horkolás, amikor rövid ideig tartó légzési stopok fordulnak elő, amely után egy nagy belégzéssel újraindul a légzés – ismertette az orvos. Rámutatott, ez hosszú távon az egész szervezetre, az agy oxigénellátására is kihatással van, és ha nem oldódik meg, akkor a szellemi fejlődést is hátráltathatja.
Míg régen nem volt egyszerű különböző tükrökkel megvizsgálni az orrgaratot, és nem lehetett pontosan látni azt a területet, ma már a különböző endoszkópokkal ez könnyen megtehető – emelte ki a szakember. Felsorolta, van hajlékony és gyerekek számára készített endoszkóp, amellyel könnyen, fájdalommentesen meg lehet vizsgálni az orrgaratot, és pontosan lehet látni vele, hogy mekkora, meddig terjed az orrmandula. Mivel lényegesen könnyebb a diagnosztizálás, és ennek révén több gyermek orrmandula-problémáját megoldják, az elmúlt években jelentősen csökkent a középfülgyulladások száma is – mutatott rá az orvos.
„A kezelés tulajdonképpen a műtét" – summázta a fül-orr-gégész. Kifejtette, mindig több vizsgálatot végeznek, és többször nézik, mérik a fül, a hallás állapotát is, a döntést pedig a műtétet illetően akkor hozzák meg, ha úgymond nyugalmi helyzetben is, tehát akkor is akadályt képez az orrmandula, ha épp nincs akut gyulladás. A beavatkozás egyébként rutinműtétnek számít, de ahol nem tudják altatásban végezni, helyi érzéstelenítéssel hajtják végre.
A szakember megelőzési lehetőségként azt említette, hogy meg kell tanítani a kisgyermekeket az orrukon szuszogni és orrot fújni. „Mindenki használja manapság az orrszívókat, ami nagyon jó dolog és szükséges, de később meg kell tanítani a gyermeket orrot fújni, hogy átjárhatók legyenek a légutak. Például ha egy két-három évesnek műtét útján kivesszük az orrmanduláját, és nem tanul meg ezután sem orrot fújni, az orrán szuszogni, akkor visszanő az orrmandulája, mert folyton tele van az orrváladékkal az orra. Ha ott jön-megy a levegő, akkor a váladék elpárolog” – mutatott rá.
Kifejtette, a hosszas szájlégzés egy másik következménye, hogy keskeny szájpad alakul ki, a felső fogsor íve nem C-betűt, hanem U-betűt formáz, ennek nyomán pedig a végleges fogak nem fognak elférni, a gyermeknek fogszabályzásra lesz szüksége.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!