
Tehetetlenség, kiszolgáltatottság – sokan így élik meg a beavatkozást
Fotó: Boda L. Gergely
Bár egyes esetekben már lehetősége van a nőnek, hogy maga válassza a császármetszést a gyerek világrajövetelének módjaként, a legtöbbször még mindig egészségi okok indokolják a műtétet. Aki pedig nem erre készült, annak jóval nehezebb is feldolgozni ezt a komoly beavatkozást. Hogy mi okoz problémát, és mi segíthet? Ezt a témát járjuk körül tapasztalataikat megosztó anyukákkal, valamint szakemberrel is.
2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55
A szeméremcsont fölött, haránt irányban. Nem, nem tetoválás. Seb. Ami része lett a testnek, léleknek. Még élénk, érzékeny. Anyaseb. Sokszor így nevezik a császármetszés által keletkezett vágást a női hasfalon. Az anyaseb azonban nem csak kívülről fáj, sok esetben lelkileg is nehéz feldolgozni, hogy bár meglett a várva várt gyerek, a „célba érés előtt elesett az ember az olimpián”.
Kovács Réka Rozália pszichológus szerint az utólagos lelki gyógyulás szempontjából jobban viseli a műtétet az, aki maga választotta a császármetszést, mert ő ilyenformán gyakorolt kontrollt a saját teste fölött.
Azokban a kismamákban azonban, akik nem erre készültek, sok kérdőjel maradhat, többek közt az is, hogy vajon tényleg indokolt volt-e a műtét.
Nem egy esetben olyasmivel is indokolják a műtétet, ami az anyát teszi felelőssé: hogy nem tágult, hogy lassan haladt, hogy nem működött a teste elég jól” – mondja Kovács Réka Rozália.
Hozzáteszi, a császáros statisztikák elég riasztóak,
Ami a pszichológus szerint elég hihetetlenek tűnik, mert lehetetlen, hogy a nő elfelejtett volna szülni.
„Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy ez olyan, mint amikor az olimpián a célba érés előtt elesik az ember. De nyilván egyénfüggő, hogy ki hogyan éli meg, van, aki könnyebben, van, aki nehezebben, de sok esetben számolnak be arról, hogy elmarad a katarzis, ami a természetes szülés gyakori velejárója. Emellett a műtét egyéb problémákhoz is vezethet, ugyanis később kapja meg ilyenkor az anyuka a babát, ami szoptatási, esetleg kötődési problémákhoz is vezethet, s így nem csak a fizikai, de a lelki felépülés is nehezebben mehet” – fogalmazott a pszichológus.
Herbszt Simon Eszter két császármetszéssel született gyermek édesanyja, bár mára megtanulta elfogadni, hogy így alakult, s tudja, hogy nem attól lesz jobb vagy rosszabb anya, hogy természetes úton születtek a gyerekei vagy sem, mégis élénken él benne, hogy rosszulesett mindkét műtétje.
Nincs mindenkire érvényes recept az anyasebekből való felépülésre
Fotó: Boda L. Gergely
„Nem így akartam, mert tudom, utána olvastam, hogy mennyivel jobb anyának és babának együtt végigjárni ezt a közös, göröngyös utat a nagy találkozásig. Huszonhét óra vajúdás után, életmentés közben született meg a fiam. Most már hálás vagyok, hogy ott és akkor épp minden úgy alakult ahogy, habár
A fiunk után hamar jött a picur lányunk is. Ő is császármetszés. S ezt, másodszorra, még nehezebb volt elfogadni. A félelem, hogy rendben lesz-e minden, hogy megint szabnak, megint varrnak, a műtő, a tumultus az ágy körül, a fények. Hogy megint távol lesz tőlem, mert hát a császáros anyuka legalább egy napig fekszik, s minden mozdulatnál érzi, hogy elvágták” – eleveníti fel emlékeit az édesanya, aki végül egy császárfeldolgozó tanfolyam után volt képes elfogadni azt, hogy mindkét esetben – akkor és ott – ez volt a legjobb. Így ma már büszkén mondja, hogy a hasán lévő vágása a büszkesége, ékszere, amely örökké a bőrén marad mint gyermekei érkezésének a helye.
Hogy nem mindenkinek jelent ez lelki sebeket, azt Molnár Sántha Ágnes története bizonyítja. „A legnagyobb fiam orvosi okból, téraránytalanság miatt született császármetszéssel, később testvérei az első műtétre, illetve a kis korkülönbségre való tekintettel szintén így jöttek világra. Az én felépülésem bizonyára hosszabb ideig tartott, mintha természetesen születtek volna, de érzelmileg könnyen túlléptem rajta, és hálás voltam azért, hogy mindannyian jól vagyunk.
Annak ellenére, hogy a császármetszést ellenző anyukáktól gyakran hallottam olyan véleményt, miszerint az így született gyermekek bátortalanabbak, félénkebbek, vagy hogy az anya-gyermek kapcsolat nem lehet annyira bensőséges, mint a természetes szülés után. Ezeket egyáltalán nem tapasztalom” – mondja három császármetszés után a négygyermekes édesanya, aki szerint ezekben a kérdésekben a nevelkedés körülményei fontosabbak, mint a születés módja.
„Kicsi leányom császármetszéssel jött a világra. Bár nagyon készültem a természetes szülésre, a baba farfekvése ezt nem tette lehetővé. Az utolsó pillanatban sem sikerült elfogadnom, hogy ez a legmegfelelőbb út, ez az a születés, amit ő választott magának, és ebben nem én fogok irányítani. Így lettem császáros anyuka, így lettem méhe egységét elsirató nő” – fogalmaz Kun Csilla kétgyermekes anyuka, aki úgy érzi, sok édesanya őriz hasonló történetet, s kevés tudta feldolgozni az átélt traumákat. Éppen ezért gondolta úgy, hogy
Ezért szervezték meg az Énidő honlap csapata segítségével az Anyasebek című kerekasztal-beszélgetést, amelyen amellett, hogy császáros anyukák osztják meg történeteiket, szakemberek is mankót nyújtanak a felépülésben.
A pszichológus szerint nincs mindenkire érvényes recept az anyasebekből való felépülésre, saját példáját azonban fel tudja hozni. A háromgyerekes Kovács Réka Rozáliának a legelső gyereke jött császármetszéssel a világra, mivel nem így tervezte, kudarcként élte meg. „Sokáig még azt sem tudtam, hogy mondjam, hogy jött világra a gyerekem: nem tudtam úgy mondani, hogy szültem, csak épp megszületett. Az nem ugyanaz. Végül
Másfél év van az első és a második gyerek közt, itt hallani sem akartak arról, hogy megpróbáljam természetes úton megszülni, végül Budapesten, nem otthon, de otthoni körülmények között sikerült megszülni a gyerekem. Ez adta vissza a hitet a testemben, s bizonyította, hogy a nő szülésre van teremtve. Ez nem recept. Csak az én történetem” – zárta a háromgyerekes édesanya.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
szóljon hozzá!