Epilepszia és szolidaritás. A nap, amikor lilába öltözünk

Tudatzavar jelentkezhet, amikor a beteg bizonyos időre elveszti kapcsolatát a külvilággal. Bármely parciális roham másodlagosan generalizálttá válhat, ez pedig azt jelenti, hogy a kóros kisülések a kiindulási pontról az egész agyra terjednek” – magyarázza a szakember.

Egyébként a generalizált rohamoknak is több típusa ismert, ilyen például amikor bizonyos esetekben a beteg pár másodpercig nincs tudatánál, elréved, tevékenységét, beszédét megszakítja, pislogás, csámcsogás, rágás jelentkezhet. Ilyenkor a rohamok rövid ideig tartanak, ez után a beteg ott folytatja a tevékenységét, ahol abbahagyta. Külső megfigyelő sokszor észre sem veszi a lejátszódott rohamot. Ez a típusú roham naponta többször ismétlődhet.

„Tulajdonképpen csak azt kell biztosítani, hogy a roham során ne történjen sérülés. Sokszor elég ha a beteg fejét párnára vagy összehajtott ruhákra helyezzük, megoldjuk öltözékét, különösen a nyakán, és oldalára fektetjük. Nem kell rögzíteni, vagy mozgásában korlátozni. Biztosítanunk kell a szabad légzést,

Várjuk meg, amíg a beteg magához tér és tájékozódni tud, azzal mindenképpen számolni kell, hogy a roham után a beteg több esetben tájékozatlan, sőt legtöbbször alvás vagy aluszékonyság követi a rohamot” – fűzi hozzá Kertész Zseni.

Kiváltó okok, a betegség gyakorisága

A szakember elmondása szerint az epilepszia kialakulásának hátterében állhat agyi fejlődési rendellenesség, baleseti agysérülés, agydaganat, születéskor vagy méhen belül elszenvedett oxigénellátási zavar, gyulladásos megbetegedés, kromoszóma- illetve génrendellenesség, avagy öröklött epilepszia. Ami a gyakoriságát illeti – jegyzi meg –, a tíz év alatti gyerekeknél és a 65 és feletti felnőtteknél a leggyakoribb az előfordulása, de nagy mértékben befolyásolja az előfordulás gyakoriságát az epilepszia típusa is.

„Csíkszeredában naponta több eset kerül kivizsgálásra, gyakori az egyszeri vagy ismételten jelentkező eszméletvesztéses betegek száma, de nem ritkább sem a provokált rosszullétek, sem pedig az epilepsziás páciensek száma. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban egy éve működik az epilepszia- és EEG-monitorizálási központ, ahol eddig a legkórszerűbb eszközökkel több mint háromszáz felvételt készítettünk, közel kétszáz felnőtt páciens esetében készült videós megfigyelés, rögzítés. Április 26-án kettős ünnepünk lesz, egyrészt a fentebb említett évforduló, másrészt az epilepsziások melletti kiállás és szolidaritás napja, és ez alkalommal július 3-ára futóversenyt hirdetünk az epilepsziás betegek támogatása, az őket, sajnos gyakran övező stigmatizálás leépítése céljával” – ajánlja figyelmünkbe.

Hogyan diagnosztizálják az epilepsziát?

A kivizsgálás során használt módszerek – emeli ki a szakember – fontos szerepet játszanak mind az epilepsziás működészavar igazolásában, mind pedig az epilepszia típusának felderítésében.

„Diagnosztikai szempontból elengedhetetlen az EEG vizsgálat, mely az agyi elektromos tevékenységet elemzi a fejbőrre illesztett elektródák segítségével, melyeket nemzetközileg egyezményesen meghatározott helyekre tesznek az agyi potenciálok elvezetése érdekében. Ehhez erősítőberendezés szükséges, valamint a jeleket megőrző tároló illetve kiíró berendezés. A video-EEG olyan összetett vizsgálat, mellyel egyidejűleg jeleníthetjük meg a vizsgált személyt és agy elektromos tevékenységét. A vizsgált személyt egy kamera veszi, képe digitálisan rögzül, ugyanekkor az EEG-t is felvesszük, és digitálisan tároljuk. Mindezt úgy jelenítjük meg, hogy a képernyő egyik részén a vizsgált személyt, a másikon a róla készült EEG-t láthatjuk. Sok esetben szükség van hosszú, több órás regisztrációra, esetenként éjszakai, alvásos EEG vizsgálatra” – magyarázza.

Epilepsziás betegek kezelése, gyógyítása

Amint azt a neurológus is kiemeli, a hatékony kezelés alapvető feltétele az epilepszia típusának a megállapítása. Egyénre szabott kezelésről van szó, amikor is figyelembe veszik a beteg nemét, korát, az epilepszia típusát, meglévő társbetegségeit.

„A gyógyszeres kezelésre nem reagáló (farmakorezisztens) epilepsziatípusok egy része már gyógyítható műtéttel, akárcsak bizonyos temporális (halántéki) lebeny epilepsziák vagy a gyermekkori nagyon súlyos epilepsziák, de

Köreinkben még nem igazán ismert, de helyenként alkalmazzák az úgynevezett orvosi marihuánát (CBD oil) folyadék formájában mint antiepileptikumot, mely elsősorban a gyermekkori farmakorezistens epilepszia szindrómákban mutatott jó eredményeket az Amerikai Egyesült Államokban végzett vizsgálatok során. A kezelési módszereknél még megemlíteném a vágusz-, azaz bolygóideg-stimulációt. Ennél a kezelési módnál egy készüléket – a váguszingerlőt – ültetnek a mellkasba a kulcscsont alá, majd az ingerlőből kijövő kis vezetékeket a nyakon futó váguszideghez csatlakoztatják. A váguszideg az agyat kapcsolja össze a szívvel, a tüdővel és a gyomor-bélrendszerrel. A készülék egy előre meghatározott program szerint be- és kikapcsolódik. Nem teljesen egyértelmű, hogy a váguszidegen keresztül végzett agyi ingerlés hogyan akadályozza meg a rohamokat, de a készülék kb. 5-25 százalékkal csökkenti a rosszullétek számát. Ettől függetlenül a legtöbb esetben a betegeknek szükségük van az epilepsziaellenes gyógyszerre, de nagyon sok esetben csökkenteni tudják a dózist. Ugyanakkor alkalmazhatóak a különböző specifikus diéták, egyes epilepsziás gyerekeknél jó hatással lehet a szigorú magas zsír-, fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú diéta.”

A szakorvos ugyanakkor azt is kiemeli, jó tudni, hogy minden, aminek az idegrendszerre stimuláló hatása van – kávé, cigaretta, energiaital, alkohol, drog – elősegítheti az epilepsziás rosszullétet, amennyiben ezek halmozottan jelen vannak az egyén életvitelében. Ugyanakkor az alvásmegvonás is provokáló tényező lehet, nem kevésbé a népszerű agyi stimuláló vitaminok, gyógyszerek, melyeket legtöbb esetben az epilepsziásoknak kerülnie kellene. Vitaminok adása csak bizonyos helyzetekben és meghatározott ideig tanácsos, orvosi ajánlásra – hangsúlyozza.