
Rózsaszín ködre készülünk, de néha letaglóz a valóság
Fotó: Pexels
Ha gyermekünk születik, áldásról, az élet legnagyobb öröméről, végtelen boldogságról, meghitt szoptatásról beszélünk. Vannak azonban, akik a szülést követő időszakot cseppet sem így élik meg: azt mondják, idegennek érzik a gyereküket, felkészületlennek érzik magukat, kétségbeesnek. Van, hogy telnek a hetek, hónapok, a kismama pedig csak nem érzi jól magát – ez pedig korántsem elbagatellizálandó helyzet, hanem komoly probléma: a szülés utáni depresszió. Ne szégyelljük, merjünk beszélni róla.
2021. augusztus 02., 17:252021. augusztus 02., 17:25
2021. augusztus 02., 17:272021. augusztus 02., 17:27
„Sok esetben nem a realitás kering szülésről, szülői feladatokról, hanem javarészt idealizált képek. Én is hiszem azt, hogy a gyermek áldás, hogy megéri szülőnek lenni, még akkor is, ha nem mindig könnyű, ha néha belefáradunk, ha a legjobb igyekezetünk ellenére sem sikerülnek a dolgok úgy, ahogy azt reméltük, ugyanakkor hiányolom, hogy az élet nagy dolgaira nem készítenek fel. Rengeteg információval növeljük tudásunkat különböző tanintézményekben, de valahogy az élhető élet lényegi dolgairól kevés szó esik. Így a születés/szülés kérdéséről is” – világít rá Sánta Virág Edit sepsiszentgyörgyi pszichológus, mentálhigiénés szakember.
Elmondta, a szülés utáni depresszióban szenvedők kedvetlenek, szomorúak, hangulatuk ingadozó, ingerlékenység, érdektelenség, akár kilátástalanság jellemzi őket, gondolataik beszűkülnek. Az anyák fele a szülést követően enyhén lehangolt állapotba kerül, a statisztikák szerint ugyanakkor nagyjából 10 százalékuknál súlyosbodik a helyzet a depresszióig. Számos fáradt, állandóan levert, kétségbeesett anyuka irigykedve, magát ostorozva tekint azokra a kismamákra, akik könnyebben viselik még a kialvatlansággal járó nehéz időszakokat is.
„A háttérben genetikai, szociális és pszichológiai tényezők lehetnek.
akár akivel elbeszélgethet nehézségeiről. Fontos, hogy mennyire megtartó a szociális hálója, hogyan élte/éli meg a változásokat, amelyek a várandóság alatt, a szüléssel és a szülés után következtek be, gondolok itt arra, hogy tapasztalt-e rossz közérzetet, veszélyeztetettséget, látványosabb súlygyarapodást, nehéz szülésben volt-e része” – magyarázza a szakember. Mindehhez még társul, hogy a kisbaba napi 24 órás jelenlétet igényel, teljesen átalakul a szülő addigi életrendje, a szoptatásnál nehézségek léphetnek fel, jön a kiszámíthatatlanság feszültsége, ugyanakkor az sem mindegy, milyen élmény az első „találkozás“ a gyermekkel, de figyelembe kell venni, hogy hajlamos-e a kismama a depresszióra, illetve hogy mennyire várja/várják el, hogy mintaanya legyen.
Nehéz, persze, de azért ne hisztizz, ez senkinek sem könnyű – halljuk sokszor rokonoktól, családtagoktól. Egy kétségekkel küzdő kismama nagyon sokszor nem talál megértő fülekre. Sokszor nem merünk beszélni érzéseinkről, mert úgy érezzük: szégyellnivalónk van. Sokunknak az is elég lett volna, ha párszor halljuk: ne félj, elmúlik, eltelik ez az időszak. A mi térségünkben tabu a szülést követő nehézségekről beszélni.
„Nálunk az erősnek kell lenni, nem kell nyafogni, kell csinálni típusú gondolkodásmód erősen meghatároz, ezt tanultuk meg tudattalanul is. Ez a történelmünk miatt is így van, de a női vonalon kapott mintákból is ez jött át. Viszont
Akkor tudunk valóban segíteni, ha meghallgatjuk, támaszként vagyunk mellette a kioktatás helyett, illetve segítünk a háztartásban. Nekem például nagy segítség volt, hogy édesanyám egy jó ideig naponta meglátogatott és a konyhában tett-vett, elmosogatott, sok esetben főzött, vigyázott a gyermekeimre néha, míg elintéztem apró dolgaimat” – osztja meg tapasztalatait a pszichológus.
Számos kismamás fórumon, ahol ismeretlenül sokan könnyebben mernek megosztani őszinte gondolatokat, olvashatjuk, hogy van, akinél két évig tartott az érzés: mintha egy sötét kút vagy verem mélyén lenne, odafent dereng valami fény, de az olyan messze, olyan magasan van, hogy ki tudja, mikor érheti el. Sánta Edit elmondja: a depressziónak lehetnek fázisai, el is nyúlhat, ezért nem behatárolható időben a lefutása, éppen ezért ajánlatos szakemberhez fordulni, minél korábban, ha lehet. Internetről, szakkönyvekből rengeteg információhoz juthatunk, jó is, ha tájékozottak vagyunk megbízható források által, a pszichoedukáció preventív lehet, de fontos, hogy tényleg kérjünk segítséget, amikor már azt érezzük, hogy egyedül nem sikerül megküzdeni a helyzettel.
– fogalmaz a szakember. Ráadásul a gyermek miatt is lényeges minél előbb kimászni abból a veremből, tekintve, hogy a kisbaba nagyon könnyen átveszi az anya érzéseit.
A depressziós állapot ugyanakkor nemcsak magára az elszenvedőre és a babára, de a párkapcsolatra, házaséletre is ugyanúgy kihatással van, ami később akár annak felbomlásához is vezet. Egyes kimutatások szerint például legtöbb válás két életszakaszban következik be: vagy a gyermek érkezése után nem sokkal, vagy miután az kirepül a fészekből.
„Sok esetben az anyai szerep annyira előtérbe kerül, hogy elfejtődik a női szerep, így a párkapcsolat válságba kerülhet. Elidegenedhetnek a házastársak akkor is, amikor a férj kirekesztve érzi magát, ha az anya összezár a gyermekével” – világít rá Sánta Edit. Hangsúlyozza: ilyenkor még inkább egymás segítségére kell lenni, közösen próbálni megoldani a nehézségeket, hogy senki se maradjon magára. A nehézségek is össze tudnak kovácsolni, ha mindkét fél tesz a megoldás érdekében.
Fontos, hogy kommunikáljanak egymással a felek, hallgassák meg egymást, mondják ki az örömeiket, nehézségeiket, ne fojtsák el a problémákat – így tudják közösen áthidalni a kritikus időszakot.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
szóljon hozzá!