A személyre szabott orvoslás kora elérkezett – vallja dr. Schwab Richárd, aki szerint az egészséges életmód nem egy univerzális recept, hanem egyénenként változó út, amelynek alapkövei mégis meglepően egyszerűek: tudatosság, közösség és jó szokások.
2025. május 02., 08:122025. május 02., 08:12
2025. május 04., 15:112025. május 04., 15:11
A modern orvoslás egyre inkább az egyéni szükségletekre szabott tanácsadás és prevenció irányába mozdul el. Dr. Schwab Richárd szerint ma már nem elég általános szabályokat ismételni: a „böjt, zöldség, sport, alvás, no alkohol” ötös jelszava ugyan sokaknak működhet, de akinél ez nem válik be, annak irány a dietetikus, majd szükség esetén további vizsgálatok. A cél: testre szabott megoldások.
A doktornak személyes példája is van: baráti körével évekkel ezelőtt még egy közös főzés mellé fejenként fél üveg bor is lecsúszott. Ma már alig isznak, és közösen döntöttek úgy, hogy az alkohol nem kell a jó hangulathoz.
Dr. Schwab ugyanakkor elismeri: a genetika nem hagyható figyelmen kívül. Vannak, akik szinte „teflonként” viselik az egészségtelen szokásokat, de a többség nem ilyen szerencsés. Aki sokat eszik, iszik, rosszul alszik – az kockázatokat vállal, akár sztrók vagy szívbetegség formájában.
A legfontosabb tanácsa talán mégsem egészségügyi, hanem társadalmi:
Mert ahogy a kutatások is alátámasztják: a környezet, a közösség, a választott pár és baráti társaság sokszor többet nyom a latban, mint a genetikai örökség.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!