
A mozaikkonyha sok apró részből, sokféleképpen összekombinálható étrend. Ez a módszer is nagyban épít a „főzz abból, ami van” elvre, és a kreativitásunkra a főzés terén. Itt is az egyik kiindulópont az, hogy mely alapanyagok éppen elérhetőek, és kellő mozgásteret ad ahhoz, hogy minél változatosabb legyen az étkezésünk. A lényege az, hogy a hétköznapi menühöz félig előkészítjük a hozzávalókat – például hétvégén-, és így egy ebéd vagy vacsora már akár negyedóra alatt is összedobható. Ugyanakkor a félig előkészített alapanyagokat nagyon sokféleképpen használhatjuk.
2025. május 25., 13:092025. május 25., 13:09
Legelőször pár éve találkoztam a Molnár Klára által szerkesztett 5 Elemes étrend és életmód oldallal, amikor a hagyományos kínai orvoslásra épülő öt elemes konyha módszereit tanulmányoztam. Mindamellett, hogy nekem nagyon sokat segített megérteni, hogyan hat az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) az ételeken keresztül az egészségi állapotunkra és bennünk lévő egyensúly visszaállítására és megtartására, nagyon szimpatikus volt az is, hogy szinte az összes olyan szempontot figyelembe vette, ami a fenntarthatóság irányába mutat (helyi, szezonális, vegyszermentes alapanyagok).

Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett.
Sőt, Klárától tanultam egy olyan módszert, ami segítségével nemcsak egészséges és fenntarthatóbb lett a konyhám, hanem
És hát valljuk be, a mai túlságosan zsúfolt hétköznapjainkban egyik, ha nem a legfontosabb szempont, ha ételről van szó, hogy minél gyorsabban az asztalra kerüljön. Ez a módszer a mozaikkonyha, erről fogok mesélni ebben a cikkben.
A mozaikkonyha, mint ahogy a neve is sugallja, sok apró részből, sokféleképpen összekombinálható étrend.

Egyre több szakember mondja egyre többször és nyomatékosabban, hogy az egészségünk érdekében minél változatosabban táplálkozzunk: együnk több zöldséget és gyümölcsöt, többféle gabonát, olajos magot, és kevesebb húst.
Ez a módszer is nagyban épít a „főzz abból, ami van” elvre, és a kreativitásunkra a főzés terén. Itt is az egyik kiindulópont az, hogy mely alapanyagok éppen elérhetőek, és kellő mozgásteret ad ahhoz, hogy minél változatosabb legyen az étkezésünk. A lényege az, hogy a hétköznapi menühöz félig előkészítjük a hozzávalókat – például hétvégén-, és így egy ebéd vagy vacsora már akár negyedóra alatt is összedobható. Ugyanakkor a félig előkészített alapanyagokat nagyon sokféleképpen használhatjuk.
amelyek zárható üvegdobozban pár napig elvannak; a megtisztított, megmosott zöld leveles zöldségek, amelyek egy nedves konyharuhával kibélelt dobozban kerülnek a hűtőbe, így sokáig frissek és ropogósak maradnak, ráadásul azonnal felhasználhatóak; előkészített, megtisztított zöldfűszerek; salátaöntetek és szószok, mint például az egyik kedvencem, a mustáros-citromos-ecetes-olivaolajos öntet, vagy a különféle pesztók; olajos magvak (dió, napraforgómag, tökmag, mandula, kendermag) száraz serpenyőben megpirítva; reszelt sajt, amit sok recepthez használok amolyan fűszerként, és leginkább a hosszan érlelt sajtok maradékai végzik így, amelyek már annyira szárazak, hogy csak reszelve használhatóak (az ilyen igazán minőségi sajtok nagyon ritkán penészednek, csak száradnak).

Húsvét után elárasztják az internetet a maradékmentő receptek. Gyanítom, hogy a héten sok család asztalára került rakott pityóka, a fiús családoknál legalábbis biztosan.
A zöldségeket, gyümölcsöket, húsféléket frissen használom fel, a negyedórának a nagy részét többnyire ezek előkészítése tölti ki.
(alaplében megfőzöm az éppen elérhető zöldségeket, akár húst is, majd teszek bele egy marék főtt gabonát vagy hüvelyest, ízlés szerint). Sőt, már az is megtörtént, hogy egy nagyobb adagnak a vége krémlevesként végezte. De kiválóan variálható bármilyen köret is, akár magában, akár úgy is, hogy a frissen párolt zöldségekhez hozzátesszük a már előfőtt gabonát vagy hüvelyest, és már csak egy frissen sült feltét kell melléje (tükörtojás, hús, grillsajt, fasírt, stb.). Zöldségek és gabona vagy hüvelyes kombinációból akár egy gyors fasírtot is készíthetünk, vagy tölthetünk vele valamilyen zöldséget, amit kis reszelt sajttal megszórva megsüthetünk.
Ugyanilyen módszerrel egytálételként fogyasztható salátát is készíthetünk, ha a levelesekhez másféle nyers vagy párolt zöldséget, főtt gabonát vagy hüvelyest, netán maradék főtt laskát teszünk és nyakon öntjük egy kis salátaöntettel, esetleg szórunk a tetejére előre megpirított magot.
A kombinációs lehetőség szinte végtelen, ami óriási változatosságot ad az étkezésünknek.
és hogy minél többféle felhasználási módját kipróbáljam ezeknek. Volt, ami bevált és megtartottam, volt, ami nagyon nem ízlett senkinek, azt elengedtem. Ugyanakkor, mivel egy nagyon leveses család vagyunk, az alaplé hihetetlenül megkönnyítette a levesek elkészítését, amit szintén sokféleképpen tudok variálni, rugalmasan alkalmazkodva ahhoz, hogy éppen mire finnyás egyik vagy másik gyermek.
Talán egyetlen nehézsége ennek a módszernek, hogy a nagybevásárlás után, vagy ha „bepottyan” valamilyen alapanyag a háztartásba (barátok, szomszédok, rokonok révén), akkor szinte azonnal elő kell őket készíteni, ami kicsit hosszabb időt igényel, mint simán bedobálni mindent a hűtőbe, kamrába. De fontos, hogy megmaradjon minél hosszabb ideig a frissességük, hogy ne kelljen sok elromlott ételt eldobnunk a nem megfelelő tárolás miatt, hogy ne kelljen idő előtt újabb bevásárlásra kényszerüljünk.

Nem olyan régen, a nagy tavaszi takarítás során előkerült a pincéből a télire eltett almák maradéka, fonnyadtan, itt-ott a rothadás nyomaival. Pont annyi volt, hogy egy almaleves kijött belőle.
Összességében a mozaikkonyha módszere nekem bevált, és remélem, hogy sokan lesznek a kedves Olvasók közül is olyanok, akiknek sikerül beépíteni a mindennapi „mit főzzek ma” rutinjába.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
szóljon hozzá!