Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:18

Folyamatosan takarítják az utakat Marosvásárhelyen

09:54

Sok helyen nehezíti a hó a közlekedést

08:38

Súlykorlátozást kellett bevezetni a havazás miatt, hegyen veszteglő autók a reggeli órákban

08:30

Elindult a karácsonyfák begyűjtése Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Háromnapos havazás következik

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Ezt művelte Románia nyugati szomszédjában az extrém tél, ami ide érkezik: négy megye narancssárga kód alatt

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Hulladékmentes tízórai

Fotó: Freepik

Elkezdődött a suli, ovi, és vele együtt beindult a tízórai-gyártó üzem is, a „van-e friss kenyér?”, „elővetted-e a dobozodat, mossam ki”, „nem teszek édességet, mert tegnap sem etted meg a szendvicsed” mondatok özöne. Mit pakoljunk, hogy a gyerekek meg is egyék és valamennyire egészséges is legyen? És mibe csomagoljuk?

Haba Tünde

2025. szeptember 14., 10:222025. szeptember 14., 10:22

2025. szeptember 14., 18:502025. szeptember 14., 18:50

A kisebbik gyerekem extrém válogatós, lassan kijárja az óvodát vajas-mézes kenyérrel és almával, ez az egyetlen étel, ami még belefért a fenti keresztmetszetbe, így nem sokat kell agyalnom reggelente a pakolásnál. A nagyobbik ennél kicsit rugalmasabb, neki igazából ideje nem mindig van megenni, bármit is pakolok, annyira sok a focizni- és játszanivalója a szünetekben. Lényeg, hogy a tanévkezdéssel az ételmaradékok mennyisége is meredeken emelkedni kezd a kutyánk nagy örömére.

Sok-sok újság és cikk foglalkozik ilyenkor, szeptember elején tízórai receptötletekkel, ezért én inkább a csomagolással járó hulladékra fókuszálnék, amiről kevesebb szó esik. Pedig, ha belegondolunk, hogy egy 3-4-5 fős családban a mindennapi tízóraik pakolása közben mekkora mennyiségű szalvéta, frissen tartó fólia, alufólia, kis műanyag zacskó fogy egy tanév alatt, lehet meglepődnénk. De mivel ezek a hulladékok többnyire az osztálytermek, munkahelyek szemeteseiben kötnek ki, ahol a legtöbb esetben hírből sem ismerik a szelektív hulladékgyűjtést, valahogy elfolynak a fókuszunkból, nem tudatosítjuk ezt a fajta pazarlást. A hulladékmentes szokások kialakításában a tízóraival járó hulladék csökkentése szerintem az egyszerűbb lépések közé tartozik.

Sok ötletet kölcsön vehetünk nagyanyáinktól, akik egyszer használatos termékek nélkül is elég jól boldogultak a konyhában.

A konyharuhák, ételhordozó edények, szőttes kendők tökéletesen megfeleltek a célnak. Ráadásul manapság mindezen eszközök modernebb, könnyebben tisztítható, praktikusabb verziói is mindenki számára elérhetőek.

Fotó: Freepik

Számomra leginkább a többrekeszes dobozok váltak be, így külön tudom pakolni a szendvicset, a gyümölcsöt, zöldséget, édességet. De nagyon jól működik szedegetős falatozáshoz is, amikor apró darabokra vágom a sajtot, felvágottat, zöldséget, gyümölcsöt, és azokat teszem külön rekeszbe, ami „maszatosabb”, mint pl. a paradicsom (ha nem koktél) vagy barack, banán. Eddig még soha nem esett szét a szendvics szalvéta borítás nélkül, ezzel az érvvel szoktam leginkább találkozni.

Fontos, hogy megtaláljuk azt a méretet, ami pont elég a gyereknek (vagy felnőttnek), vagyis amibe nem kell belegyömöszöljük az ételt, hogy beleférjen, de ne is legyen fele üres, feleslegesen töltve a táskát.

Kéztörléshez és maszatos száj esetén egy négybe vágott konyharuha vált be, amit a doboz mellé, a táskába lehet tenni. Egy folyton maszatos gyermek mellett állandó kelléke a ritikülnek is. A kulacsokkal nagyon sokat kísérleteztem, és talán most találtuk meg azt, amelyik szinte minden szempontnak megfelel: könnyen tisztítható, könnyű, télen melegen tartja a teát, nyáron hidegen tartja a vizet, és most már a kicsi fiam is ki tudja nyitni.

A dobozokon kívül kipróbálhatjuk a kívül textil, belül élelmiszerbiztos vízhatlan anyagból készült, mosható szalvétákat is, vagy a hasonló tépőzáras zsákokat. Ha főtt ételt pakolunk, azoknak is kiváló ételhordozók léteznek már a piacon. Olyan is, aminek több rekesze van, külön a levesnek, szószoknak, másodiknak, olyan, ami melegen tartja, olyan is, amit be lehet tenni a mikróba, olyan is, ami teljesen zár, még a leves sem folyik ki belőle.

Fotó: Freepik

Ami viszont mindegyik eszközben közös, hogy minden nap el kell mosni őket. Egy fenntarthatóbb életmód szerves része, hogy a fókusz a „mindig újat és újabbat” helyett a már meglévőről való mindennapos gondoskodásra tevődik át. A lineárisról (megvesszük, használjuk, eldobjuk) a körkörösre (megvesszük, elmossuk, újra használjuk). A sok és olcsó helyett a kevés, de tartósra. Ehhez viszont kicsit túl kell lépnünk azon, hogy minden döntésünknél kizárólag a saját és lehetőleg a rövid távú érdekeinket (kényelmünket) vesszük figyelembe. Be kell engednünk fokozatosan a közösségi és a hosszú távú érdekeket is az egyensúly fenntartása érdekében.

korábban írtuk

Egészséges nasik és üdítők

Az egészséges táplálkozásnak ma már nagy piaca van. Milliónyi, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó elvek mentén működő irányzat próbálja a maga táborába csábítani az arra fogékony embereket.

korábban írtuk

Superfood, a marketing kreálta népszerűség

A superfood vagy szuperélelmiszer kifejezést olyan élelmiszerekre használják, amelyeknek kiemelkedően nagy a tápanyagsűrűségük, vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban bővelkednek.

korábban írtuk

Fairtrade, avagy mitől lesz méltányos egy termék?

A mindennapi kávénkat kortyolgatva ritkán gondolkodunk el azon, vajon hol termett az a növény, amiből készült? Milyen lépései vannak a feldolgozásának, és azt kik végzik el? És azok az emberek, akik a kávét termelik, vajon jól élnek belőle?

Zöldebb konyha