
Fotó: Barabás Ákos
Az ajándék egy különleges dolog. Emberek közötti kapcsolatról szól. Az odafigyelésről, az örömszerzésről, az egyediségről. A rá szánt időről, a kölcsönösségről, a szavak nélküli szeretetkommunikációról. Amihez legtöbbször szorosan kapcsolódik az együttlét, a vendégség, az ünnepi hangulat, a közös étkezés.
2025. július 06., 08:002025. július 06., 08:00
2025. július 06., 10:252025. július 06., 10:25
Ugyanakkor szólhat a személytelenségről, közhelyszerűségről, a kényszerűségről is. A mai jóléti fogyasztói társadalomban, amikor legtöbbünknek mindene megvan, és még annál is sokkal több, amikor a mindennapi mókuskerékben nincsen időnk nemcsak egymásra, hanem sokszor még magunkra sem, az ajándékozás nem egy könnyű dolog.
Kávé, bonbon, egy üveg bor, amit vendégségbe menet odaúton, egy benzinkúton vagy egy útba eső élelemiszerüzletben vásárolunk futtában.
Fotó: Lukácsi Lehel
A hulladékmentes életmódra törekvésem egy adott pontján nagy gondban voltam az ilyen vendégségbe vitt, vagy vendégektől kapott ajándékokkal. Amikor magamban feltettem azt a kérdést, ami a fenntarthatóság témában számomra a legrelevánsabb: „szüksége van rá?”, „szükségem van rá?”, legtöbbször a válaszom az volt, hogy „nem, nincs”. Ilyen formában feleslegesnek, egyenesen pazarlásnak éreztem, amit csak a szégyenre alapozó, nagyon erős kulturális szokásjog tart életben. Egyre jobban frusztrált a téma. Aztán rájöttem, hogy ez a kis figyelmesség, ha nem a fogyasztói kultúra személytelenségének nézőpontjából szemlélem, akkor leginkább a kapcsolódásról szól. Arról, hogy a vendéglátómat valahogy megajándékozom a figyelmemmel, az időmmel, valamilyen formában magamból adok egy kis darabot ajándékba. És ahogy átkerült a fókuszom a bármilyen boltban kapható, olcsó, minőségtelen tömegtermékekről az egyedi, minőségi, kézműves, személyreszabott vagy általam készített dolgokra, valahogy újra egymásra talált a forma és a funkció.
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Ezek között a kis apró ajándékba vitt figyelmességek között a legnagyobb kedvencem a gasztroajándék. Adni is és kapni is szeretem. Egy ideje minden évben úgy készülök a befőzésekre, hogy valami különleges recept is helyet kapjon a jól megszokottak mellett.
Főleg, ha valamiből sok van (mint nálunk a szeder és a cseresznye), akkor van lehetőség variálni is. A csokis szederlekvárral soha nem sültem fel. Igazi kuriózumnak számít a szederbefőttem is. Vagy a fűszeres olívaolajban eltett aszalt koktélparadicsomot is nagy örömmel fogadta, akinek mostanáig vittem.
Fotó: Jakab Mónika
A sima cseresznyebefőttnek is mindenki örül itt Csíkban, azt még variálni sem nagyon kell. De szívesen viszek vendégségbe egy tepsi gyorsan összedobható sütit vagy általam gyűjtött és szárított teafűkeveréket is. És ugyanilyen
Egy ilyen ajándék, amellett, hogy sokkal fenntarthatóbb, egyből összekapcsol. Elindítja a beszélgetést, az ismerős ízeken, illatokon keresztül elvezet a közös élményekhez, emlékekhez, életérzésekhez. Sokkal inkább, mint egy fél kiló őrölt kávé, vagy a csupacsomagolás bonbon. Aki nem hiszi, próbálja ki!
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
szóljon hozzá!