
Fotó: Freepik
A leginkább szennyező szokásaink kéz a kézben járnak a felgyorsult életmódunkkal. Az ételrendelés és az azzal járó elviteles dobozok és poharak, amelyek az óceánokban található műanyagszennyezés több mint felét teszik ki. Mert hát kinek van ideje minden nap főzni?
2025. július 13., 08:002025. július 13., 08:00
2025. július 19., 23:472025. július 19., 23:47
Az, hogy inkább vásárolunk egy olcsó külföldi termékekkel telezsúfolt bevásárlóközpontban, ahol egyszerre mindent megtalálunk, mint hogy egy halom logisztikával felkutassuk és beszerezzük a szükségleteinket a helyi termelőktől és kézművesektől. Hogy egy rendezvény szinte elképzelhetetlen egyszer használatos poharak, tányérok és evőeszközök nélkül.
Tulajdonképpen a láthatatlan gondoskodási és háztartási munkát könnyítik meg. Ami persze nagyon jó, csakhogy ezzel az életformával annyi energiát pazarolunk, amit már lassan nincsen ahonnan fedezzünk és annyi szemetet termelünk, hogy nincs az a hulladékmenedzsment rendszer, amelyik kezelni tudná ezt a mennyiséget.
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlett országok azért megpróbálnak meggyőzni az ellenkezőjéről, kisebb nagyobb sikerrel. Az Európai Unió országaiban kötelezővé tették az egyszer használatos csomagolások esetében, hogy azok kizárólag környezetbarát anyagból készülhetnek, azt viszont tudni kell, hogy ezen anyagok lebomlásához ipari komposztáló rendszerek szükségesek, amely rendszerek kiépítése természetesen elmaradt. Ugyanakkor a COVID járvány alatt közel 40 százalékkal nőtt a házhoz rendelt ételek csomagolásának mennyisége. Így a történet nagyon zöldnek néz ki, de tulajdonképpen ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk: egy halom szemetet termelünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. A zero waste mozgalom hangadói a szemét termelésének visszaszorítását tartják járhatóbb útnak, ezt viszont a sokféle érdekellentét és a higiéniai előírások tömkelege is akadályozza. És főleg a gazdasági és politikai akarat hiánya. És akkor megint maradtak a saját lehetőségeink és az egyéni felelősségünk.
Fotó: Pinti Attila
Vagyis, ha rendszerszintű segítség nélkül (sőt, legtöbbször rendszerszintű ellenszélben), az egyéni elhivatottságra és lehetőségekre támaszkodva valaki elindul egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb, kevesebb szemetet termelő életmód fele, akkor tulajdonképpen magára vállalja a gondoskodási és háztartási munkának egy jóval nagyobb szeletét. Amit még most, 2025-ben is többnyire a nők végeznek el egy átlagos háztartásban. És itt húzódik egy erős feszültség a fenntarthatóság és a nők egyenjogúsági törekvései között.
Így sokszor a férfiakhoz el sem jutnak a fenntarthatóbb alternatívákról szóló infók és lehetőségek. Nem csoda hát, amit többféle kutatás eredménye és saját tapasztalatom is megerősít, hogy a nőket sokkal nagyobb arányban érdekli a fenntarthatóság, mint a férfiakat, és sokkal többet is tesznek érte. És ez a helyzet még inkább ráerősít a már meglévő nemi egyenlőtlenségekre. Azt gondolom, valahol itt bújik meg az egyik oka annak, hogy a környezettudatos törekvések nem tudtak kritikus tömeggé válni, ami átbillenthetné a jelen működési rendszerünket egy fenntarthatóbb útra.
Szóval a téma kellően bonyolult és sokrétű ahhoz, hogy bármiféle instant megoldás létezne a feloldására. Én mégis azt gondolom, hogy a fenntarthatóság témáját nem szabad különválasztani a nemek közötti egyenlőség kérdésétől. Azt gondolom,
ami óhatatlanul hatással lenne a gondoskodási és háztartási feladatok egyenlőbb eloszlásában is. Vagy fordítva.
Minden, ami a magyar kultúra, és minden, ami nem. Mert mi tudjuk, a magyar kultúra nem hangos, nem tolakszik, s mindig őszinte. És addig él, amíg vigyázunk rá.
A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
szóljon hozzá!