
Fotó: Freepik
A leginkább szennyező szokásaink kéz a kézben járnak a felgyorsult életmódunkkal. Az ételrendelés és az azzal járó elviteles dobozok és poharak, amelyek az óceánokban található műanyagszennyezés több mint felét teszik ki. Mert hát kinek van ideje minden nap főzni?
2025. július 13., 08:002025. július 13., 08:00
2025. július 19., 23:472025. július 19., 23:47
Az, hogy inkább vásárolunk egy olcsó külföldi termékekkel telezsúfolt bevásárlóközpontban, ahol egyszerre mindent megtalálunk, mint hogy egy halom logisztikával felkutassuk és beszerezzük a szükségleteinket a helyi termelőktől és kézművesektől. Hogy egy rendezvény szinte elképzelhetetlen egyszer használatos poharak, tányérok és evőeszközök nélkül.
Tulajdonképpen a láthatatlan gondoskodási és háztartási munkát könnyítik meg. Ami persze nagyon jó, csakhogy ezzel az életformával annyi energiát pazarolunk, amit már lassan nincsen ahonnan fedezzünk és annyi szemetet termelünk, hogy nincs az a hulladékmenedzsment rendszer, amelyik kezelni tudná ezt a mennyiséget.
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlett országok azért megpróbálnak meggyőzni az ellenkezőjéről, kisebb nagyobb sikerrel. Az Európai Unió országaiban kötelezővé tették az egyszer használatos csomagolások esetében, hogy azok kizárólag környezetbarát anyagból készülhetnek, azt viszont tudni kell, hogy ezen anyagok lebomlásához ipari komposztáló rendszerek szükségesek, amely rendszerek kiépítése természetesen elmaradt. Ugyanakkor a COVID járvány alatt közel 40 százalékkal nőtt a házhoz rendelt ételek csomagolásának mennyisége. Így a történet nagyon zöldnek néz ki, de tulajdonképpen ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk: egy halom szemetet termelünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. A zero waste mozgalom hangadói a szemét termelésének visszaszorítását tartják járhatóbb útnak, ezt viszont a sokféle érdekellentét és a higiéniai előírások tömkelege is akadályozza. És főleg a gazdasági és politikai akarat hiánya. És akkor megint maradtak a saját lehetőségeink és az egyéni felelősségünk.
Fotó: Pinti Attila
Vagyis, ha rendszerszintű segítség nélkül (sőt, legtöbbször rendszerszintű ellenszélben), az egyéni elhivatottságra és lehetőségekre támaszkodva valaki elindul egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb, kevesebb szemetet termelő életmód fele, akkor tulajdonképpen magára vállalja a gondoskodási és háztartási munkának egy jóval nagyobb szeletét. Amit még most, 2025-ben is többnyire a nők végeznek el egy átlagos háztartásban. És itt húzódik egy erős feszültség a fenntarthatóság és a nők egyenjogúsági törekvései között.
Így sokszor a férfiakhoz el sem jutnak a fenntarthatóbb alternatívákról szóló infók és lehetőségek. Nem csoda hát, amit többféle kutatás eredménye és saját tapasztalatom is megerősít, hogy a nőket sokkal nagyobb arányban érdekli a fenntarthatóság, mint a férfiakat, és sokkal többet is tesznek érte. És ez a helyzet még inkább ráerősít a már meglévő nemi egyenlőtlenségekre. Azt gondolom, valahol itt bújik meg az egyik oka annak, hogy a környezettudatos törekvések nem tudtak kritikus tömeggé válni, ami átbillenthetné a jelen működési rendszerünket egy fenntarthatóbb útra.
Szóval a téma kellően bonyolult és sokrétű ahhoz, hogy bármiféle instant megoldás létezne a feloldására. Én mégis azt gondolom, hogy a fenntarthatóság témáját nem szabad különválasztani a nemek közötti egyenlőség kérdésétől. Azt gondolom,
ami óhatatlanul hatással lenne a gondoskodási és háztartási feladatok egyenlőbb eloszlásában is. Vagy fordítva.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
szóljon hozzá!