Fenntarthatóság és a nők
Fotó: Freepik
A leginkább szennyező szokásaink kéz a kézben járnak a felgyorsult életmódunkkal. Az ételrendelés és az azzal járó elviteles dobozok és poharak, amelyek az óceánokban található műanyagszennyezés több mint felét teszik ki. Mert hát kinek van ideje minden nap főzni?
Haba Tünde
2025. július 13., 08:002025. július 13., 08:00
2025. július 19., 23:472025. július 19., 23:47
Az, hogy inkább vásárolunk egy olcsó külföldi termékekkel telezsúfolt bevásárlóközpontban, ahol egyszerre mindent megtalálunk, mint hogy egy halom logisztikával felkutassuk és beszerezzük a szükségleteinket a helyi termelőktől és kézművesektől. Hogy egy rendezvény szinte elképzelhetetlen egyszer használatos poharak, tányérok és evőeszközök nélkül.
Tulajdonképpen a láthatatlan gondoskodási és háztartási munkát könnyítik meg. Ami persze nagyon jó, csakhogy ezzel az életformával annyi energiát pazarolunk, amit már lassan nincsen ahonnan fedezzünk és annyi szemetet termelünk, hogy nincs az a hulladékmenedzsment rendszer, amelyik kezelni tudná ezt a mennyiséget.
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlett országok azért megpróbálnak meggyőzni az ellenkezőjéről, kisebb nagyobb sikerrel. Az Európai Unió országaiban kötelezővé tették az egyszer használatos csomagolások esetében, hogy azok kizárólag környezetbarát anyagból készülhetnek, azt viszont tudni kell, hogy ezen anyagok lebomlásához ipari komposztáló rendszerek szükségesek, amely rendszerek kiépítése természetesen elmaradt. Ugyanakkor a COVID járvány alatt közel 40 százalékkal nőtt a házhoz rendelt ételek csomagolásának mennyisége. Így a történet nagyon zöldnek néz ki, de tulajdonképpen ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk: egy halom szemetet termelünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. A zero waste mozgalom hangadói a szemét termelésének visszaszorítását tartják járhatóbb útnak, ezt viszont a sokféle érdekellentét és a higiéniai előírások tömkelege is akadályozza. És főleg a gazdasági és politikai akarat hiánya. És akkor megint maradtak a saját lehetőségeink és az egyéni felelősségünk.
Fotó: Pinti Attila
Vagyis, ha rendszerszintű segítség nélkül (sőt, legtöbbször rendszerszintű ellenszélben), az egyéni elhivatottságra és lehetőségekre támaszkodva valaki elindul egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb, kevesebb szemetet termelő életmód fele, akkor tulajdonképpen magára vállalja a gondoskodási és háztartási munkának egy jóval nagyobb szeletét. Amit még most, 2025-ben is többnyire a nők végeznek el egy átlagos háztartásban. És itt húzódik egy erős feszültség a fenntarthatóság és a nők egyenjogúsági törekvései között.
Így sokszor a férfiakhoz el sem jutnak a fenntarthatóbb alternatívákról szóló infók és lehetőségek. Nem csoda hát, amit többféle kutatás eredménye és saját tapasztalatom is megerősít, hogy a nőket sokkal nagyobb arányban érdekli a fenntarthatóság, mint a férfiakat, és sokkal többet is tesznek érte. És ez a helyzet még inkább ráerősít a már meglévő nemi egyenlőtlenségekre. Azt gondolom, valahol itt bújik meg az egyik oka annak, hogy a környezettudatos törekvések nem tudtak kritikus tömeggé válni, ami átbillenthetné a jelen működési rendszerünket egy fenntarthatóbb útra.
Szóval a téma kellően bonyolult és sokrétű ahhoz, hogy bármiféle instant megoldás létezne a feloldására. Én mégis azt gondolom, hogy a fenntarthatóság témáját nem szabad különválasztani a nemek közötti egyenlőség kérdésétől. Azt gondolom,
ami óhatatlanul hatással lenne a gondoskodási és háztartási feladatok egyenlőbb eloszlásában is. Vagy fordítva.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A globális környezetrombolás szimbóluma: a pálmaolaj
Ha bemegyünk egy élelmiszerüzletbe, az ott található termékek körülbelül felében megtalálható a pálmaolaj. Olcsó, és a feldolgozóipar szempontjából nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik, mégis számos civil szervezet küzd ellene. De vajon miért?
A globális környezetrombolás szimbóluma: a pálmaolaj
Nehezített próbafolyamat, népes alkotógárda: donjuan Székelyudvarhelyen
Bemutatóra készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: november 26-án a donjuan című stúdióelőadást tekinthetik meg a nézők a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban. A produkció alkotói sajtótájékoztatón számoltak be a részletekről.
Nehezített próbafolyamat, népes alkotógárda: donjuan Székelyudvarhelyen
Kapcsolódások a művészet apropóján – csíki alkotók Miskolcon
Telt házas színházi előadások, kiállítás és könyvbemutató – a miskolci Határtalan Napok rendezvénysorozat meghívottja ezúttal Csíkszereda volt.
Kapcsolódások a művészet apropóján – csíki alkotók Miskolcon
Sörös borda
Ha a családunk tagjai szeretik a húsos ételeket, ennek a bordának nagyon fognak örülni.
Sörös borda
Fiatal alkotók, ősi technikák – megnyílt a 8. Textil Biennálé
Nyolcadik alkalommal szervezte meg Csíkszeredában a Grafirka Egyesület a Textil Biennálét, amelyen a Nagy István Művészeti Középiskola tehetséges diákjai mutatkoznak be. Ismét láthatóvá vált: micsoda erőt hordoznak a fiatal alkotók munkái!
Fiatal alkotók, ősi technikák – megnyílt a 8. Textil Biennálé
Kései laskagomba és visszaköszönő fűszernövények a kosárban
A késő őszi időjárás már sejteti a tél elkerülhetetlen érkezését, de ez nem jelenti azt, hogy már nem kerülhet finom gomba a kosarunkba. Ismerjük meg közelebbről a kései laskagombát, jól tűri a hidegebb időjárást, és kiváló konyhai alapanyag.
Kései laskagomba és visszaköszönő fűszernövények a kosárban
Film, kaland, valóság: Zichó Viktor Bhutánon át vezető útja
Csíkszeredában is bemutatták Zichó Viktor Bhutánról szóló expedíciós dokumentumfilmjét. A Lélek Ösvényein – bringával Bhutánon át című alkotás vetítése után közönségtalálkozót is tartottak a kerékpáros világjáróval.
Film, kaland, valóság: Zichó Viktor Bhutánon át vezető útja
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
kék-piros esővízben állok,
szememre ég a napkorong.
Kopriva Nikolett: Napfogyatkozás
Birsalmás pite
A birsalma igazi különlegesség: intenzív illata és fűszeres, enyhén fanyar íze miatt ritkábban használt, mégis rendkívül értékes őszi alapanyag.
Birsalmás pite
A hit gyakorlása az elnyomó időkben
„Mikor először indultunk Somlyóra, fiatalok voltunk. Tiltott idők jártak, mégis útnak eredtünk. A hit akkor nem hangos volt, hanem csendes és kitartó. Ezt tanultuk meg azon a napon” – meséli sorozatunk utolsó részében Márika néni.
A hit gyakorlása az elnyomó időkben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!