
Fotó: György Ottilia
A dióka sütemény remek húsvéti finomság, mert a hagyományos ízeket idézi, mégis egy kis különlegességet csempész az ünnepi asztalra.
2025. április 19., 08:002025. április 19., 08:00
2025. április 19., 12:222025. április 19., 12:22
50 dkg liszt
16 dkg zsír
2 tojás
12 dkg cukor
1 teáskanál sütőpor
kb.1 dl tej
egy csipet só
A töltelékhez:
20 dkg dió
20 dkg darált keksz
3 dl tej
2-3 evőkanál mogyorókrém
reszelt bio narancshéj ízlés szerint
porcukor a hempergetéshez.
A tészta hozzávalóiból tésztát gyúrunk. A dióka sütőt gáztűzhelyre tesszük, hogy felforrósodjon. A tésztából apró kis golyókat formázunk és belerakjuk a formába. Rácsukjuk a tetejét és pár perc alatt aranybarnára sütjük. Egyszer megfordítjuk sütés közben a sütőformát. Nagyon hamar sülnek. Ha nem esnek ki a formából, késheggyel óvatosan rásegítünk. A töltelékhez a hozzávalókat összekeverjük, majd a diókák mindkét oldalába teszünk egy fél kiskanállal és összeragasztjuk. Porcukorba forgatjuk.

Sok esetben az egyszerűbb jobb. Úgy gondolom, a húsvéti menüt sem kell túlgondolni, érdemes elővenni a régi jól bevált recepteket.

A banánfánk egy édes és lágy finomság, tökéletes reggelinek vagy desszertnek.

Az ordás palacsinta tökéletes választás egy gyors, mégis különleges reggelihez.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
szóljon hozzá!