Van, ahol menekülnek a Télapó elől a gyerekek

– magyarázza Nóra. A karácsony színe a piros, Mikulásokkal, piros szívekkel, égőkkel, mécsesekkel, angyalokkal, mindenféle ünnepi csecsebecsékkel rakják tele a házat. A norvég tél sötét, úgyhogy a dekoráció fényének mindenki örül. December elsején minden gyerek kap egy adventi naptárt és karácsonyig naponta kibontanak egy ajándékot, de egyfajta adventi hagyomány minden nap Julekalender-t nézni a tévében, ez egy 24 részből álló tv-sorozat, több változata van, de főként gyerekeknek szól.

(Grevinnen og hovmesteren/ Dinner for one – 1963), majd vízbe teszik a báránybordát, amit másnap főznek meg. A Julenisse (Télapó) 23-án éjjel jön. December 24-én, julafta (szenteste) mindenki kicsípi magát, reggelre a gyerekek (és nemcsak) a mikulászoknijukban édességet találnak, ezt eszegetik tévézés közben. Megint kötelező műsor következik, ugyanis mindenáron karácsonyi rajzfilmeket és a csehszlovák Tre nøtter til Askepott/ Tree wishes for Cinderella filmet nézik meg. Délben rizskását esznek, amelyben egy mandulát rejtenek el, és aki meg találja a kásájában, egy marcipán malacot nyer.

Az ajándékok a karácsonyfa alatt állnak, de a gyerekek vacsora előtt csak egy csomagot bonthatnak ki. Vacsorára az ország nyugati részén pinnekjøtt-öt esznek, ami egy sós, szárított bárányborda, amit juharpálcikákon párolnak sok órán át. Főtt krumplival, karalábépürével, borsófőzelékkel, norvég karácsonyi kolbásszal és húsgombóccal esznek. Vacsora után elkezdődik az ajándékozás. Az este folyamán megjelenik a Julenisse is (a már említett ijesztő maszkjával) és a gyerekeknek átad egy-egy ajándékot. Karácsony és Újév között a gyerekek kecskéknek ( julebukk) öltöznek, és karácsonyi dalokat énekelve ajtóról ajtóra mennek – mesélte Lőrinczi Nóra.

 Svédországban Donald kacsa kötelező

Kelemen József Edvárd Budapestről költözött Svédországba, miután feleségül vett egy svéd lányt, így van összehasonlítási alapja, hogy mennyiben más egy svédországi karácsony, mint a miénk. Minden ház ablakába kikerülnek a karácsonyi lámpások már december elején, és a legtöbb ház karácsonyi kivilágítást kap. A városok és falvak főtereire kikerülnek a karácsonyfák és a házak udvaraira a szalmából vagy fenyőágakból készített karácsonyi bakok. A bak a skandináv mitológiában Thor istenhez kapcsolódik, akinek a szekerét két bak Tanngnjost és Tanngrisner húzta. A hagyomány szerint régen karácsonykor az ajándékokat is a bak hozta, ez a német karácsonyi népszokásokból ered.

Általában mi nem szűk családban ünneplünk, hanem nagyszülőkkel és az apósom testvérével, illetve az ő családjával. Így sokszor négy generáció is jelen van az ünnepen, ami – mi mással – egy svédasztalos ebéddel kezdődik” – meséli. Van itt minden: pácolt hering, füstölt lazac, füstölt vadhús, néha a fiatalember becsempész azért néhány szál jó magyar kolbászt is az asztalra, de van húsgolyó, karácsonyi sonka, különböző sajtok, gombás omlett, különböző húsos piték, janssons frestelse (halas rakottkrumpli) és prinskorv (vajba kisütött kis kolbászkák). Ami az italokat illeti, van ilyenkor karácsonyi sör, julmust (karácsonyi erjesztett üditőital), bor és persze akvavit, ami az itteni pálinka.