Tévhit, hogy az ifjúság nem olvas, csak épp nem a kötelezőt

másrészt nem azt böngészik, amit a tanár elvár tőlük.

Facebook-profilt Zrínyi hőseinek!

„Tapasztalataim szerint a tanulók leginkább kortárs műveket olvasnak, a skála pedig széles, mindenki az ízlése és érdeklődési köre alapján szemezget. A legfontosabb kritérium, hogy érdekes, izgalmas legyen, de a diák és nem a tanár szemszögéből nézve. A szerző humorérzéke már csak hab a tortán” – magyarázza az oktató.

mert a technika világába beleszületett, abban felnövekvő generációt már csak a gyorsan váltakozó információ köti le. A tanárnő szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a digitális világot is bevonnák az oktatásba. Bevallása szerint minden évben tanul valami újat számítógép- és internethasználat terén a diákoktól. Ha pedig ehhez hozzákapcsolják a tanár szakmai tudását, egymástól tanulva, szórakozva veszik át az anyagot.

– mondta el a tanárnő, aki szerint mindenképpen játékosan, empátiával és a diákok iránti alapvető megértéssel felvértezve lehet csak megkedveltetni a klasszikus magyar irodalmat a tinédzserekkel. Hangsúlyozta, egy tanár nem tehet úgy, mintha Zrínyi eposza vagy a Fanni hagyományai maga lenne a kellemes időtöltés. A gyereknek éreznie kell, hogy amennyiben nem köti le az adott mű, az nem az ő gyengesége.

az általános értékrendszer, így természetes, hogy egyetlen kamasz fiú sem fog meghatódni Fanni örökös fájdalmaitól, ahogy egyetlen kamaszlány sem esik hasra Radivoj és Juranics hőstettétől.

Az oktató hozzáfűzte: ha tanárként arra kéri tanulóit, hogy a Facebookon keltsék életre a szereplőket, hozzanak létre számukra olyan profilt, mintha valóban létező személyiségek lennének, és tegyék őket aktívvá egy héten át, az rögtön felcsigázza a fantáziájukat.

A szülő mutasson példát!

A kovásznai líceum irodalomtanára határozottan úgy véli, itt lenne az ideje annak, hogy újra átgondolják, frissítsék a kötelező olvasmányok listáját. Például az általános iskolában a János vitézt, de még a Toldit is szívesen olvassák, a hetedik osztályos kamasz lelkének kifejezetten jót tesz A kis herceg, de aztán nyolcadik osztály végén jön A kőszívű ember fiai, mint az első emészthetetlen falat, amely után rögtön lankad az érdeklődésük a kötelező olvasmányok iránt. Jókai klasszikusa nem a 21. századi fiatalok világa, nem tudnak azonosulni vele, nem nyújt maradandó, személyes élményt nekik. Legfeljebb a szerelmi szálak tartják fenn a tinédzserek érdeklődését. A líceumban is egymást követik a nehéz falatok, a tanárnő tapasztalatai alapján

„Érdekes módon, ahogy eljutunk a klasszikus modernséghez, már egyre többen kezdik felkapni a fejüket, hogy ez érdekes, izgalmas, jó volt. A 11–12. osztályos anyag az, ami nagy eséllyel nyújt nekik esztétikai élményt, örömet. A diákok nagy százaléka ugyanis szívesen olvassa Mikszáth, Kosztolányi, Móricz regényeit, Ady, József Attila és Radnóti lírája pedig általában otthonra talál a lelkükben. A 12. osztály végére vagy értő irodalomkedvelőt nevelünk, vagy teljesen elriasztjuk őket az irodalomfogyasztástól. De rugalmassággal, empátiával és sok türelemmel felvértezve rossz munkát nem végezhet az irodalomtanár” – véli Czilli Aranka.

amelyet a népmesék mellett akár a fantasy is nyújthat, ezt pedig majd a későbbiekben ki lehet egészíteni reális, klasszikus irodalommal.