
Olvasnak, csak nem a kötelezőt
Fotó: Pixabay.com
Gyerekként még a legnagyobb könyvmolyok kezébe is került olyan kötet a kötelező olvasmányokból, amelyért inkább vállalta az elégtelent, minthogy délutánokon át szenvedjen az olvasásával. A mai fiatalok még nehezebben vesznek kézbe ilyen könyveket. Tévhit, hogy az ifjúság nem olvas, csak épp nem a kötelezőt.
2018. február 15., 16:102018. február 15., 16:10
2018. február 15., 16:192018. február 15., 16:19
„A kötelező olvasmányokat már mi sem igazán kedveltük, ráadásul az egészséges kamasz dolga az ellenkezés, a magyartanáré pedig a kötelező olvasmányok elolvastatása, rosszabb esetben a tananyag leadása. Így már rögtön a ring két ellenkező sarkából indulnak a felek” – véli Czilli Aranka, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum oktatója. A magyartanárnő tapasztalata szerint a fiatalok igenis olvasnak. Még azok is, akikről nem feltételeznénk, csak ők ritkán dicsekednek ezzel, mert egyrészt
másrészt nem azt böngészik, amit a tanár elvár tőlük.
„Tapasztalataim szerint a tanulók leginkább kortárs műveket olvasnak, a skála pedig széles, mindenki az ízlése és érdeklődési köre alapján szemezget. A legfontosabb kritérium, hogy érdekes, izgalmas legyen, de a diák és nem a tanár szemszögéből nézve. A szerző humorérzéke már csak hab a tortán” – magyarázza az oktató.
mert a technika világába beleszületett, abban felnövekvő generációt már csak a gyorsan váltakozó információ köti le. A tanárnő szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a digitális világot is bevonnák az oktatásba. Bevallása szerint minden évben tanul valami újat számítógép- és internethasználat terén a diákoktól. Ha pedig ehhez hozzákapcsolják a tanár szakmai tudását, egymástól tanulva, szórakozva veszik át az anyagot.
Nem a diák hibája, ha nem szereti a kötelezőt
Fotó: Pixabay.com
Czilli Aranka szerint internetre szabott feladatokkal számos klasszikus irodalmi művet könnyebb közelebb hozni a diákokhoz. De a tanárnő is elismeri: bizony van olyan olvasmány, amit már ideje lenne kihagyni a tananyagból. A székelyföldi magyartanárnő szerint nem gond, ha egy fiatal iskolás tudományos-fantasztikus vagy fantasy-köteteket olvas. Az irodalomtanításhoz ugyanis elengedhetetlen, hogy a diák mindenekelőtt megszeresse az olvasást. Az oktató elmondása szerint még soha nem találkozott olyan diákkal, aki A kőszívű ember fiainak lapozgatása közben kapott volna rá a könyvbújásra, a Harry Potter-köteteket vagy a Szent Johanna gimi történeteit viszont különös olvasási étvággyal falják.
– mondta el a tanárnő, aki szerint mindenképpen játékosan, empátiával és a diákok iránti alapvető megértéssel felvértezve lehet csak megkedveltetni a klasszikus magyar irodalmat a tinédzserekkel. Hangsúlyozta, egy tanár nem tehet úgy, mintha Zrínyi eposza vagy a Fanni hagyományai maga lenne a kellemes időtöltés. A gyereknek éreznie kell, hogy amennyiben nem köti le az adott mű, az nem az ő gyengesége.
az általános értékrendszer, így természetes, hogy egyetlen kamasz fiú sem fog meghatódni Fanni örökös fájdalmaitól, ahogy egyetlen kamaszlány sem esik hasra Radivoj és Juranics hőstettétől.
Az oktató hozzáfűzte: ha tanárként arra kéri tanulóit, hogy a Facebookon keltsék életre a szereplőket, hozzanak létre számukra olyan profilt, mintha valóban létező személyiségek lennének, és tegyék őket aktívvá egy héten át, az rögtön felcsigázza a fantáziájukat.
A kovásznai líceum irodalomtanára határozottan úgy véli, itt lenne az ideje annak, hogy újra átgondolják, frissítsék a kötelező olvasmányok listáját. Például az általános iskolában a János vitézt, de még a Toldit is szívesen olvassák, a hetedik osztályos kamasz lelkének kifejezetten jót tesz A kis herceg, de aztán nyolcadik osztály végén jön A kőszívű ember fiai, mint az első emészthetetlen falat, amely után rögtön lankad az érdeklődésük a kötelező olvasmányok iránt. Jókai klasszikusa nem a 21. századi fiatalok világa, nem tudnak azonosulni vele, nem nyújt maradandó, személyes élményt nekik. Legfeljebb a szerelmi szálak tartják fenn a tinédzserek érdeklődését. A líceumban is egymást követik a nehéz falatok, a tanárnő tapasztalatai alapján
„Érdekes módon, ahogy eljutunk a klasszikus modernséghez, már egyre többen kezdik felkapni a fejüket, hogy ez érdekes, izgalmas, jó volt. A 11–12. osztályos anyag az, ami nagy eséllyel nyújt nekik esztétikai élményt, örömet. A diákok nagy százaléka ugyanis szívesen olvassa Mikszáth, Kosztolányi, Móricz regényeit, Ady, József Attila és Radnóti lírája pedig általában otthonra talál a lelkükben. A 12. osztály végére vagy értő irodalomkedvelőt nevelünk, vagy teljesen elriasztjuk őket az irodalomfogyasztástól. De rugalmassággal, empátiával és sok türelemmel felvértezve rossz munkát nem végezhet az irodalomtanár” – véli Czilli Aranka.
A gyermekek egészséges szellemi neveltetéséhez szükség van mesei világra
Fotó: Pixabay.com
A tanárnő szerint a szülőnek otthon példát kell mutatnia: mivel a gyerek mindig a felnőtt mintát követi, abban a családban, ahol a szülő néha bekuckózza magát egy könyvvel valamelyik sarokba tévézés helyett, ott nagyobb valószínűséggel fog rászokni a kisebb családtag is az irodalomolvasásra, mint ott, ahol az egyetlen olvasnivaló a házban a postaládából kéthetente előkerülő áruház ajánlatlajstroma.
Kende B. Hanna erdélyi származású, jelenleg Franciaországban élő gyermekpszichológus egyik közkedvelt művében – a Harry Potter titka–a gyermek csodavilága című könyvében – kifejti: a fantáziaregények egyik erős, közös jellemvonása az, hogy nem egy adott olvasóréteghez szólnak, hanem gyerekeket, serdülőket, felnőtteket, öregeket egyaránt megszólítanak. Több gyermek szerint a Harry Potter és a Gyűrűk Ura olyan zárt világ, amelybe könnyen beleélheti magát. A pszichológus számos olyan felnőttel találkozott, aki messziről elutasítja ezeket az ábrándvilágokat. Igaz, többségük esetében gyerekkorban mese helyett többnyire felnőttes, valós történeteket meséltek a szülők, a klasszikus magyar irodalom tehát csak akkor nyújthat élvezetet, ha megfelelően felnőtt hozzá az olvasója.
amelyet a népmesék mellett akár a fantasy is nyújthat, ezt pedig majd a későbbiekben ki lehet egészíteni reális, klasszikus irodalommal.
Az irodalom megkedveléséhez elengedhetetlen, hogy a gyermek otthon olvasni lássa a szülőt
Fotó: Pixabay.com
Benoit Virole francia pszichológus szerint nem véletlen, hogy a vontatottabb szépirodalmat nehezebben olvassák a jelenkor ifjai, hiszen a fiatalok olvasási készsége lecsökkent, ráadásul szokásaiban is változott a tévénézés, valamint a számítógép és az internet hatására. A fiatal nemzedékek egy-egy olvasmányban ugyanazokat a jellemzőket, képi, formai világot, változékony jeleneteket, szimbolikus karaktereket keresik, mint a videójátékokban, rajzfilmekben. A populáris irodalom művei jóformán akciókönyveknek tűnnek a klasszikus szépirodalmi alkotásokhoz képest. Az előbbiek gyors dinamikája könnyebben leköti a fiatalokat, éppen úgy, ahogy a múlt század fiataljait Gulliver és Robinson kalandjai. Boldizsár Ildikó magyar meseterapeuta szerint a sikeres kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom szerzői figyelembe veszik, hogy modern gyerekek teljesen másként viszonyulnak a valósághoz, mint elődeik:
A könyvvásárokon elsősorban a mese, a fikció fogy
Az olvasást hanyagoló fiatalok sztereotípiája évről-évre megdől az Erdély-szerte megrendezett könyvvásárokon. A tavalyi, 7. Ünnepi Kolozsvári Könyvhéten például kiderült, a Cerkabella Kiadó sátrát rendszerint futólépésben rohamozzák meg a meséskönyvekre éhező olvasók. Egymásnak ajánlgatnak, és sokan felnőtt segítsége nélkül választják ki legújabb olvasmányaikat, leggyakrabban az illusztrált kiadásokat. Ezzel szemben a magyarországi vásárokon leginkább szülők vesznek gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotásokat a legkisebbeknek. A vásáron egy-két kényesebb műfajt kínáló kivételével a könyvesboltokat/kiadókat képviselők magabiztosan tagadták, hogy a fiatalság nem olvas, igaz nagy részük nem szépirodalmi alkotást csúsztatott a hátizsákjába. 2017 erdélyi magyar bestsellere az Idea könyvtér gondozásában megjelent, az akkor még tizenöt éves Lupescu Kata által írt A kalózlány: a végső kezdet című fantasy-kalandregény volt, amely azóta több utánnyomást is megért, és hamarosan érkezik a folytatás. Úgy tűnik tehát, a szülőknek meg kell békélniük azzal, hogy a mai fiatalok számára Vernét a 21. századi fantasy- és science-fiction irodalom jelenti, amely türelmes és a világhálót bevonó szülői, tanári biztatással a klasszikus irodalomhoz vezető út is lehet.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!