Szellő hátán kirándultunk
Az 1495 méter magas Szellő-tető. A csúcsról szép kilátás nyílik Csík vármegyére
Fotó: Jánosi Csaba
Viharos szél nyomán, bőséges csapadékot hozó sötét fellegek gyúródtak be Csíkba. Vége a meleg napoknak. Ködcsíkot szül reggelente az Olt, jelzi az ősz kezdetét.
Jánosi Csaba
2017. szeptember 11., 14:322017. szeptember 11., 14:32
2017. szeptember 21., 17:482017. szeptember 21., 17:48
Szeptemberi utunk során még elcsíptük az utolsó nyári napot. Szépvíz központjában a háromtengelyes küllős kerekű szekérről átszállunk a gumikeres terepjáróba. Ezzel kapaszkodunk fel a Szépvíz-pataka jobboldalán felújított Szénásúton. Kezdetben aszfaltcsíkon gurulunk, s aztán hengerelt szakasz következik. Végül a Szellő alatt a Szénásút igazi köves szekérúttá szelídül. Ha a magyar honvédség utász egységei is ilyen ütembe építették volna a Szellő alatti hadiutakat, mint napjainkban a Kostelekre vivő utat, akkor a lőszer még most is Sermászó-pataka tövén pihenne. A pörgő kavicson autózva azt is észleltük, hogy az egész Árpád-vonal fedezékeibe annyi betont nem öntöttek bele, mint Szénásutat kísérő támfalba. Csúszik, nem csúszik az oldal, jobb, ha megkötjük. Minél többe kerül a kivitelezés, annál többe kerül a tervezés. A tervező is meg kell éljen.
A Nagy háború nyomai
A száz évvel ezelőtti nagy háború nyomait, s beton támfalait a Motorsirülőnél bámuljuk meg. Nagyobb nyomásnak kitett felületet vékonyabb betonfallal óvták a hadmérnökök, mint a maiak a Szénásutat. A Motorsirülő ma is használatban van. Aki akar, „megsirülhet” rajta. Az idő vasfoga és az ember által kikezdett, bástyára emlékeztető Motorsirülőt a szervokormány nélküli, nehéz ütegeket, messzehordó ágyúkat vontató traktoroknak találták ki, s építették meg a szűk völgyfejbe. A nagy erejű vaskerekű motorok itt „sirültek” meg, hogy aztán lomhán újabb tarackért induljanak le Szépvízre, s onnan a szentmihályi vasútállomásra
A Szellő kopár oldalában a rőt szőrfüvet, a kecskeszakállt enyhe szellő ringatja. Áprily Lajost idézve:
S nemcsak mert a napsütötte lejtőkön a feláramló meleg levegőt kihasználva holló s vércse „Lengett, ringott, nyilallva felcsapott./Szitált s két szárnyát zárva, visszahullt.” Mintha szórakoztatni akartak volna, úgy röpködtek előttünk a kék ég urai.
Kőből faragott M.T. 1900 feliratú földmérési alappont
Fotó: Jánosi Csaba
A Szellő és a Tomot között húzódó nyeregben a terepjárót hátrahagyva indulunk csúcstámadásra. Meredek kapaszkodó előtt állunk. Orrunk a lejtőt érte. Kassay Vilmos padtársam, s egyben fuvarosom a csúcs előtt pár méterre feladta. Nem egy hegymászó alkat. Túl magas. Szédül a hegyen. Ő is úgy járt a Szellővel, mint az első világháborús magyar hadifoglyok a Volgával. Szibériából megszökve a Volgán átúszva, a nyugati parttól három méterre úgy elfáradtak, hogy vissza kellett ússzanak. Ő a kapaszkodásban fáradt el úgy, hogy a csúcstól három méterre kellett visszamásszon.
Hol húzódik a határ?
Az 1495 méter magas Szellő-tető legmagasabb csúcsát, ahonnan szép kilátás nyílik Csík vármegyére, kőből faragott M.T. 1900 feliratú földmérési alappont jelzi. Más jel is van a szellőn. Királyfejes kopja. Szent László király tiszteletére faragott kopjafán a következő szöveg olvasható:
Királyfejes kopjafa. Szent László király tiszteletére faragták
Fotó: Jánosi Csaba
A Szellő hosszan elnyúló keskeny gerincének keletre néző peremét begyepesedett lövészárkok, futóárkok láncolata övezi. Kopár, s erdő borította gerincek futnak Moldva felé, az ezeréves határ felé. Napjaink embere úgy tudja, hogy az ezeréves határ itt a lábunk alatt húzódik, a Gyimesekben. Nem. Mikecs László A Kárpátokon túli magyarság című tanulmányában olvashatjuk, hogy „Egy székely hagyomány szerint nem a Kárpátok a Székelyföld határa, hanem a »Száraz-Szeret« , a Galati-felé vezető országút mellett, ahol a székely ember, arra járva »kalapját leveszi«.”
Sárga tárnicsot keresve
Erősödik a szellő. A Hargitát már nyaldossák az esőfelhők. Hazaindulunk, Kopjás-tető felett, mert ilyen helynév is van Szépvíz község határában, motoros természetjárókkal találkozunk. Dnyeper oldalkocsis motorkerékpárjuk látványa a második világháborút idézi. Nemcsak a motorok, motorosok siringőztek, siringőznek errefelé, hanem egykor a székely kopjások is.
Ereszkedve Szénásút melletti Danc kútjánál hiába keressük a danciát, a sárga tárnicsot, amelynek Vitos Mózes szerint a „gyöke sárga, mint a viasz, mélyen benő a kövek közé úgy, hogy csak csákánnyal lehet onnan kiásni, íze kesernyés, nagy étvágyat csinál, pálinkába vegyítve is használják.” Azt is írják, hogy
Lehet, azért nem találjuk. De a Szellő alatt valahol, a mésztartalmú, agyagos talajon csak túlélte a pálinka háborút, mert kisebb testvére, a mezei tárnics még ott virít. Nem ártana a székely köményes mellé a danciás pálinkát is felsorakoztatni, s a siculicum termékek sorába felvenni.
A mezei tárnics még ott virít
Fotó: Jánosi Csaba
Pálos-patak tövéről még egyszer felnézünk a Szellő-tetőre. S abban a reményben, hogy jövőben már az aszfaltút is felér a Szellőre, előre, danciás pálinkát ittunk a medve bőrére.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!