Szellő hátán kirándultunk
Az 1495 méter magas Szellő-tető. A csúcsról szép kilátás nyílik Csík vármegyére
Fotó: Jánosi Csaba
Viharos szél nyomán, bőséges csapadékot hozó sötét fellegek gyúródtak be Csíkba. Vége a meleg napoknak. Ködcsíkot szül reggelente az Olt, jelzi az ősz kezdetét.
Jánosi Csaba
2017. szeptember 11., 14:322017. szeptember 11., 14:32
2017. szeptember 21., 17:482017. szeptember 21., 17:48
Szeptemberi utunk során még elcsíptük az utolsó nyári napot. Szépvíz központjában a háromtengelyes küllős kerekű szekérről átszállunk a gumikeres terepjáróba. Ezzel kapaszkodunk fel a Szépvíz-pataka jobboldalán felújított Szénásúton. Kezdetben aszfaltcsíkon gurulunk, s aztán hengerelt szakasz következik. Végül a Szellő alatt a Szénásút igazi köves szekérúttá szelídül. Ha a magyar honvédség utász egységei is ilyen ütembe építették volna a Szellő alatti hadiutakat, mint napjainkban a Kostelekre vivő utat, akkor a lőszer még most is Sermászó-pataka tövén pihenne. A pörgő kavicson autózva azt is észleltük, hogy az egész Árpád-vonal fedezékeibe annyi betont nem öntöttek bele, mint Szénásutat kísérő támfalba. Csúszik, nem csúszik az oldal, jobb, ha megkötjük. Minél többe kerül a kivitelezés, annál többe kerül a tervezés. A tervező is meg kell éljen.
A Nagy háború nyomai
A száz évvel ezelőtti nagy háború nyomait, s beton támfalait a Motorsirülőnél bámuljuk meg. Nagyobb nyomásnak kitett felületet vékonyabb betonfallal óvták a hadmérnökök, mint a maiak a Szénásutat. A Motorsirülő ma is használatban van. Aki akar, „megsirülhet” rajta. Az idő vasfoga és az ember által kikezdett, bástyára emlékeztető Motorsirülőt a szervokormány nélküli, nehéz ütegeket, messzehordó ágyúkat vontató traktoroknak találták ki, s építették meg a szűk völgyfejbe. A nagy erejű vaskerekű motorok itt „sirültek” meg, hogy aztán lomhán újabb tarackért induljanak le Szépvízre, s onnan a szentmihályi vasútállomásra
A Szellő kopár oldalában a rőt szőrfüvet, a kecskeszakállt enyhe szellő ringatja. Áprily Lajost idézve:
S nemcsak mert a napsütötte lejtőkön a feláramló meleg levegőt kihasználva holló s vércse „Lengett, ringott, nyilallva felcsapott./Szitált s két szárnyát zárva, visszahullt.” Mintha szórakoztatni akartak volna, úgy röpködtek előttünk a kék ég urai.
Kőből faragott M.T. 1900 feliratú földmérési alappont
Fotó: Jánosi Csaba
A Szellő és a Tomot között húzódó nyeregben a terepjárót hátrahagyva indulunk csúcstámadásra. Meredek kapaszkodó előtt állunk. Orrunk a lejtőt érte. Kassay Vilmos padtársam, s egyben fuvarosom a csúcs előtt pár méterre feladta. Nem egy hegymászó alkat. Túl magas. Szédül a hegyen. Ő is úgy járt a Szellővel, mint az első világháborús magyar hadifoglyok a Volgával. Szibériából megszökve a Volgán átúszva, a nyugati parttól három méterre úgy elfáradtak, hogy vissza kellett ússzanak. Ő a kapaszkodásban fáradt el úgy, hogy a csúcstól három méterre kellett visszamásszon.
Hol húzódik a határ?
Az 1495 méter magas Szellő-tető legmagasabb csúcsát, ahonnan szép kilátás nyílik Csík vármegyére, kőből faragott M.T. 1900 feliratú földmérési alappont jelzi. Más jel is van a szellőn. Királyfejes kopja. Szent László király tiszteletére faragott kopjafán a következő szöveg olvasható:
Királyfejes kopjafa. Szent László király tiszteletére faragták
Fotó: Jánosi Csaba
A Szellő hosszan elnyúló keskeny gerincének keletre néző peremét begyepesedett lövészárkok, futóárkok láncolata övezi. Kopár, s erdő borította gerincek futnak Moldva felé, az ezeréves határ felé. Napjaink embere úgy tudja, hogy az ezeréves határ itt a lábunk alatt húzódik, a Gyimesekben. Nem. Mikecs László A Kárpátokon túli magyarság című tanulmányában olvashatjuk, hogy „Egy székely hagyomány szerint nem a Kárpátok a Székelyföld határa, hanem a »Száraz-Szeret« , a Galati-felé vezető országút mellett, ahol a székely ember, arra járva »kalapját leveszi«.”
Sárga tárnicsot keresve
Erősödik a szellő. A Hargitát már nyaldossák az esőfelhők. Hazaindulunk, Kopjás-tető felett, mert ilyen helynév is van Szépvíz község határában, motoros természetjárókkal találkozunk. Dnyeper oldalkocsis motorkerékpárjuk látványa a második világháborút idézi. Nemcsak a motorok, motorosok siringőztek, siringőznek errefelé, hanem egykor a székely kopjások is.
Ereszkedve Szénásút melletti Danc kútjánál hiába keressük a danciát, a sárga tárnicsot, amelynek Vitos Mózes szerint a „gyöke sárga, mint a viasz, mélyen benő a kövek közé úgy, hogy csak csákánnyal lehet onnan kiásni, íze kesernyés, nagy étvágyat csinál, pálinkába vegyítve is használják.” Azt is írják, hogy
Lehet, azért nem találjuk. De a Szellő alatt valahol, a mésztartalmú, agyagos talajon csak túlélte a pálinka háborút, mert kisebb testvére, a mezei tárnics még ott virít. Nem ártana a székely köményes mellé a danciás pálinkát is felsorakoztatni, s a siculicum termékek sorába felvenni.
A mezei tárnics még ott virít
Fotó: Jánosi Csaba
Pálos-patak tövéről még egyszer felnézünk a Szellő-tetőre. S abban a reményben, hogy jövőben már az aszfaltút is felér a Szellőre, előre, danciás pálinkát ittunk a medve bőrére.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Fokhagymakrémleves – videó
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Fokhagymakrémleves – videó
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Sóska, a tavaszi csodaszer
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Sóska, a tavaszi csodaszer
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!