
A gyorsaság az egyik leggyakoribb veszélyforrás
Fotó: Pixabay.com
Amióta elindult – még ha döcögősen is – a síszezon, síbalesetekről hallani mindenütt: végtagtörésektől, vágott sebektől, fejsérülésektől szenved a pórul járt síelő, függetlenül attól, hogy kezdő vagy haladó. De mitől ilyen gyakoriak a balesetek a sípályákon, és meg tudjuk-e előzni ezeket? A Maros Megyei Hegyi-, Vízi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetőjétől, Kovács Róberttől kértünk tanácsokat.
2018. január 09., 14:322018. január 09., 14:32
A Maros megyei hegyimentők a szovátai sípályán szolgálnak, Kovács Róbert elmondta, balesetekből ott sem volt hiány: december 22-étől, amióta megkezdődött a szezon, összesen 27 baleset történt, ezek jó része, 17 a szezon elején, az első két hétben történt. „Ez a tapasztalat minden évben, hogy a szezon első két hete a legnehezebb, akkor történik a legtöbb baleset, ugyanis a sízők a tavalyi, megkopott emlékeik alapján kezdenek el siklani, nem végzik el a megfelelő bemelegítést, nincsenek felkészülve a sebességre sem. A szezon további részében már óvatosabbak, de persze akkor is megtörténhetnek a balesetek” – mondja Kovács Róbert, aki szerint a kezdők többet esnek, de mivel nem mennek olyan gyorsan, nem lesz olyan súlyos a sérülésük, míg a haladók ritkábban baleseteznek, de a nagyobb sebesség miatt ők súlyosabb sérüléseket szenvednek.
A hegyimentők vezetője szerint a legtöbb baleset a nem megfelelő sífelszerelésből adódik, vagyis túl kicsi vagy épp túl nagy síléccel indul neki a siklásnak valaki, emellett pedig a nem megfelelő kötések is számtalan problémát okoznak. A mai kötések elsődleges feladata, hogy ne csak a sícipőt rögzítse a lécre, hanem nagy esésnél engedje leesni azt. Így akadályozza meg, hogy a síléc a törés vagy rándulás mértékét meghaladó mértékben csavarjon vagy rántson a lábszáron. Baj, ha a kötés nincs megfelelően beállítva, mert ilyenkor a sí indokolatlanul is gyakran leválik, vagy – a másik szélsőséges esetben – hatalmas esésnél sem old le.
– magyarázza a problémák leggyakoribb okát Kovács Róbert.
A bukósisak is az alapfelszerelés része kellene legyen a síelésre indulóknál, ugyanis sokszor megvéd a fejsérülésektől,
Például az egyik legsúlyosabb balesettípusnál, amikor két síző összeütközik a pályán. „Elég nagy sebességgel haladnak a pályákon a jól, de közepesen sízni tudók is, hirtelen összeütközéskor nagy problémák történhetnek, hiszen akár 40-60 kilométeres sebesség is találkozhat egymással, ilyenkor gyakran történik fejsérülés, amit enyhíthet a sisak” – mutat rá a hegyimentő.
A követési társaságot is fontos betartani a pályán
Fotó: Pixabay.com
Azonban számos olyan baleset is érheti a sízőt, amikor akár önhibáján kívül válik áldozattá, például belerohan egy gyakorlatlan vagy éppen túl bevállalós síelő, és kész a baj. Ilyenkor pedig jó, ha nem közvetlenül a feje találkozik a másikkal, annak felszereléseivel vagy a jeges-havas altalajjal. Ugyanakkor sokszor kezdőkkel történik meg, hogy a sípálya erdős szélén nem tudja irányítani a sílécét, és nekimegy egy fának.
Kovács Róbert szerint a szovátai sípálya – ahol a Maros megyei hegyimentők teljesítenek szolgálatot – sok szempontból megfelelő, nem túl veszélyes. A kezdőknek van egy rövidebb, biztonságosabb pálya, de akik közepesen tudnak sízni, azoknak is megfelel a haladó pálya, ahol sokkal jobb minőségű a hóágyúval előállított hó és az egész pálya minősége, mint pár évvel ezelőtt.
A hegyimentő mindemellett a sízőknek azt ajánlja, megfelelő felszerelés nélkül ne induljanak neki siklani. „Sok kezdővel megtörténik, hogy nem akar rögtön sok pénzt befektetni, ezért nem vesz meg minden felszerelést, vagy épp kimegy a sípályára, ahol vagy kap magának megfelelő sífelszerelést vagy nem, mégis nekiindul a lejtőnek” – figyelmeztet a szakember, aki nem győzi hangsúlyozni a síző testmagasságának megfelelő sílécek kiválasztásának fontossága mellett, hogy legyen a sisak és a síszemüveg is az alapfelszerelés része.
– tette hozzá a hegyimentők vezetője.
A megfelelő felszerelés elengedhetetlen
Fotó: Pixabay.com
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!