
A gyorsaság az egyik leggyakoribb veszélyforrás
Fotó: Pixabay.com
Amióta elindult – még ha döcögősen is – a síszezon, síbalesetekről hallani mindenütt: végtagtörésektől, vágott sebektől, fejsérülésektől szenved a pórul járt síelő, függetlenül attól, hogy kezdő vagy haladó. De mitől ilyen gyakoriak a balesetek a sípályákon, és meg tudjuk-e előzni ezeket? A Maros Megyei Hegyi-, Vízi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetőjétől, Kovács Róberttől kértünk tanácsokat.
2018. január 09., 14:322018. január 09., 14:32
A Maros megyei hegyimentők a szovátai sípályán szolgálnak, Kovács Róbert elmondta, balesetekből ott sem volt hiány: december 22-étől, amióta megkezdődött a szezon, összesen 27 baleset történt, ezek jó része, 17 a szezon elején, az első két hétben történt. „Ez a tapasztalat minden évben, hogy a szezon első két hete a legnehezebb, akkor történik a legtöbb baleset, ugyanis a sízők a tavalyi, megkopott emlékeik alapján kezdenek el siklani, nem végzik el a megfelelő bemelegítést, nincsenek felkészülve a sebességre sem. A szezon további részében már óvatosabbak, de persze akkor is megtörténhetnek a balesetek” – mondja Kovács Róbert, aki szerint a kezdők többet esnek, de mivel nem mennek olyan gyorsan, nem lesz olyan súlyos a sérülésük, míg a haladók ritkábban baleseteznek, de a nagyobb sebesség miatt ők súlyosabb sérüléseket szenvednek.
A hegyimentők vezetője szerint a legtöbb baleset a nem megfelelő sífelszerelésből adódik, vagyis túl kicsi vagy épp túl nagy síléccel indul neki a siklásnak valaki, emellett pedig a nem megfelelő kötések is számtalan problémát okoznak. A mai kötések elsődleges feladata, hogy ne csak a sícipőt rögzítse a lécre, hanem nagy esésnél engedje leesni azt. Így akadályozza meg, hogy a síléc a törés vagy rándulás mértékét meghaladó mértékben csavarjon vagy rántson a lábszáron. Baj, ha a kötés nincs megfelelően beállítva, mert ilyenkor a sí indokolatlanul is gyakran leválik, vagy – a másik szélsőséges esetben – hatalmas esésnél sem old le.
– magyarázza a problémák leggyakoribb okát Kovács Róbert.
A bukósisak is az alapfelszerelés része kellene legyen a síelésre indulóknál, ugyanis sokszor megvéd a fejsérülésektől,
Például az egyik legsúlyosabb balesettípusnál, amikor két síző összeütközik a pályán. „Elég nagy sebességgel haladnak a pályákon a jól, de közepesen sízni tudók is, hirtelen összeütközéskor nagy problémák történhetnek, hiszen akár 40-60 kilométeres sebesség is találkozhat egymással, ilyenkor gyakran történik fejsérülés, amit enyhíthet a sisak” – mutat rá a hegyimentő.
A követési társaságot is fontos betartani a pályán
Fotó: Pixabay.com
Azonban számos olyan baleset is érheti a sízőt, amikor akár önhibáján kívül válik áldozattá, például belerohan egy gyakorlatlan vagy éppen túl bevállalós síelő, és kész a baj. Ilyenkor pedig jó, ha nem közvetlenül a feje találkozik a másikkal, annak felszereléseivel vagy a jeges-havas altalajjal. Ugyanakkor sokszor kezdőkkel történik meg, hogy a sípálya erdős szélén nem tudja irányítani a sílécét, és nekimegy egy fának.
Kovács Róbert szerint a szovátai sípálya – ahol a Maros megyei hegyimentők teljesítenek szolgálatot – sok szempontból megfelelő, nem túl veszélyes. A kezdőknek van egy rövidebb, biztonságosabb pálya, de akik közepesen tudnak sízni, azoknak is megfelel a haladó pálya, ahol sokkal jobb minőségű a hóágyúval előállított hó és az egész pálya minősége, mint pár évvel ezelőtt.
A hegyimentő mindemellett a sízőknek azt ajánlja, megfelelő felszerelés nélkül ne induljanak neki siklani. „Sok kezdővel megtörténik, hogy nem akar rögtön sok pénzt befektetni, ezért nem vesz meg minden felszerelést, vagy épp kimegy a sípályára, ahol vagy kap magának megfelelő sífelszerelést vagy nem, mégis nekiindul a lejtőnek” – figyelmeztet a szakember, aki nem győzi hangsúlyozni a síző testmagasságának megfelelő sílécek kiválasztásának fontossága mellett, hogy legyen a sisak és a síszemüveg is az alapfelszerelés része.
– tette hozzá a hegyimentők vezetője.
A megfelelő felszerelés elengedhetetlen
Fotó: Pixabay.com
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!