Hirdetés
Hirdetés

Netikett – nem csak kezdőknek

Nem privát szféra: nyilvános térbe lépünk ki, ha belépünk egy online térbe •  Fotó: Pinti Attila

Nem privát szféra: nyilvános térbe lépünk ki, ha belépünk egy online térbe

Fotó: Pinti Attila

A koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések következtében az online tér még inkább nyilvános térré vált, mint eddig, a kommunikáció hangsúlyosabban áttevődött a virtuális világba. Székely Kingával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatójával beszélgettünk arról, hogyan is viselkedjünk ezen a felületeken, mire figyeljünk leginkább az online kommunikáció során.

Péter Beáta

2020. április 24., 18:302020. április 24., 18:30

2020. április 24., 18:332020. április 24., 18:33

A személyes találkozások visszaszorításával sokan – még olyanok is, akik eddig egyáltalán, vagy kevésbé voltak eddig jelen a virtuális térben – az online kommunikációt választják a kapcsolattartásra. De nem csak a magánéleti, hanem az iskolai és a munkahelyi kapcsolattartás nagy része is az online platformokon zajlik, fontos tehát, hogy ismerjük az online kommunikációs etikett néhány alapszabályát.

„Valóban egy aktuális probléma az új helyzetben, hogy nem a már megszokott, hagyományos közösségi térben történik a kommunikáció, hanem minden területen felmerül, akár az oktatásban, akár a munkában, hogy új szabályokat kell követnünk. Eddig hozzá voltunk szokva, hogy az online tér sokak számár a kikapcsolódást, a szabadidő eltöltését, a szórakozást, az ismerősökkel, barátokkal való kapcsolattartás helyszínét jelentette. Viszont az új helyzetnek, az óvintézkedéseknek köszönhetően ez méginkább a társadalmunk kiterjesztett részévé vált, még nyilvánosabb tér lett az online tér. Nem csak a digitális bevándorlók, hanem a digitális bennszülöttek is új helyzetben találhatják magukat, és fontos, hogy ismerjék a netikettet” – mutatott rá Székely Kinga.

Hirdetés

Mint mondta, azok a hétköznapi viselkedési szabályok, amelyeket elvárunk egymástól, ugyanúgy érvényesek az online térben is. Például, ha belépünk egy közösségi térbe, egy chatszobába vagy egy videokonferenciára, ott is elvárt, hogy köszönjünk. Az sem elfogadott, hogy ha az online térben folytatunk kommunikációt, hogy mindenkit tegezhetünk, továbbra is megmaradnak az udvariassági megszólítási formák. És ha kilépünk egy online térből, akkor igen, illik elköszönni.

Közösségi oldalak

Egyre többen használják a közösségi oldalakat, például a Facebookot, most talán még gyakrabban és még többen, mint eddig. Itt is számos dologra kell odafigyelni – hangsúlyozza a kommunikációs szakember. Például próbáljunk meg olyan fotót feltenni magunkról, amelyen felismerhetőek vagyunk, egy virágról nem biztos, hogy be tudnak azonosítani azok, akiket bejelöltünk ismerősnek.

„A legfontosabb, hogy ez nem egy magántér. Onnantól kezdve, hogy regisztrálunk és létrehozunk egy profilt, egy oldalt, nyilvánosan jelen leszünk egy online virtuális térben, ami a nyilvánosság része.

Éppen ezért nagyon kell ügyeljünk arra, hogy milyen információkat osztunk meg, hogyan jelenünk meg, hiszen minden egyes bejegyzésünk, hozzászólásunk, feltöltött információ nyilvánossá válik azok számára, akik szintén jelen vannak ebben a térben” – fejtette ki Székely Kinga. Hozzátette: természetesen vannak biztonsági beállítások, amelyeket érdemes mindenképp figyelembe venni, követni. Például, hogy ki lássa az adatainkat, hogy csak az ismerőseink láthatják a bejegyzéseinket, fotóinkat, vagy mindenki. Ezeket a beállításokat érdemes alaposan végignézni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, még mielőtt bármilyen fontos információt megosztanánk.

Idézet
„Azzal kell tisztában lennünk, hogy ezen adatok alapján, amelyeket mi nyilvánossá teszünk, alkotjuk meg saját magunkról a képet a nyilvános térben. Tehát az alapján fognak bennünket megítélni.

Arra kell gondolni, hogy ezeket a bejegyzéseket, fotókat láthatja a főnökünk, a munkatársunk, a családtagjaink, nem csak a barátaink számára teszünk közé információkat” – hangsúlyozta ki a szakember.

Székely Kinga kitért arra is, hogy gyakran elő szokott fordulni az, főként azoknál, akik még kevésbé jártasak a közösségi terek használatában, hogy összekeverik a nyilvános és a magán jellegű üzeneteket. Vigyázni kell erre is tehát, hogy ha valakinek privát üzenetet küldenénk, ne a nyilvános falára posztoljuk. Ugyancsak fontos, hogy vigyázzunk a saját és mások magánjellegű adataira is. Például ha csoportos fényképet osztunk meg, előbb beszéljük meg a többiekkel is, hogy közzé szeretnénk tenni. Mert lehet, hogy számunkra kedves a fénykép, de előfordulhat, hogy az ismerősünk nem szeretne jelen lenni a közösségi oldalon vele.

Nagyon fontos, hogy senkit ne hozzunk kellemetlen helyzetbe, ez íratlan szabálya az online kommunikációnak.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondol arról a jelenségről, amikor férj és feleség közös profilt hoz létre. „A valós hétköznapokban tudjuk, hogy nő vagy férfi, hogy ki az a személy, akivel beszélünk. Ebben az esetben, ha nem tudjuk, hogy egy családon belül ki az, aki kezeli a Facebook-oldalt, vagy ki az, aki írja a bejegyzéseket, akkor az elég sok félreértéshez vezethet, mert nem tudjuk, hogy kinek a véleményét olvassuk. Hogy a férj, vagy a feleség, a pár melyik tagja fogalmazta meg a véleményt. Ez nem túl szerencsés. Ugyanakkor inkább a családtagokkal és barátokkal való kapcsolattartásra jöttek létre az ilyen jellegű profilok, de természetesen annak függvényében, hogy hogyan alakul a használata a közösségi térben, ez átalakulhat, és akár kellemetlen helyzeteket szülhet, ha egy pár ugyanazt a profilt használja, ugyanazt a felhasználót veszi igénybe a kommunikációban” – mutatott rá Székely Kinga.

Az írott kommunikáció szabályai

Amikor egy bejegyzést megfogalmazunk az online térben, nem árt néhány dologra odafigyelni. Például ne írjunk csupa nagybetűvel, mert azzal azt jelezzük, hogy kiabálunk, mérgesek vagyunk, úgyhogy ezt lehetőleg kerüljük. Ami a helyesírást illeti, igencsak elrettentő példákkal találkozhatunk, pedig az online nem azt jelenti, hogy megfeledkezhetünk az ékezetekről, a stilisztikai eszközökről.

Fokozottan figyeljünk a helyesírásra, és az is zavaró lehet, ha túlzottan teletűzdeljük emotikonokkal az üzenetünket •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fokozottan figyeljünk a helyesírásra, és az is zavaró lehet, ha túlzottan teletűzdeljük emotikonokkal az üzenetünket

Fotó: Pinti Attila

„Amikor írásban kommunikálunk, elveszik a nonverbális kommunikációnak a segítsége, a metakommunikáció. Emiatt legalább a stilisztikai eszközöket vegyük igénybe. Ezek azért fontosak, hogy például egy-egy mondatunk ne legyen félreérthető, vagy próbáljuk meg jelezni azt, hogy akkor vidámak, boldogak vagyunk vagy éppenséggel valami elszomorít. Erre kitalálták az emotikonokat, a különböző kis mosolygós, szomorú fejeket. Használhatjuk, főleg az informálisabb kommunikációban gyakran használják, leginkább a fiatalok. Azt szokták mondani, hogy ma már csak emotikonokkal szoktak néha kommunikálni, szavak nélkül. De ezeknek a túlzott használatát is kerüljük.

Idézet
Főleg, ha formálisabb kommunikációt folytatunk, például a gyerekünk tanárával vagy a főnökünkkel kommunikálunk, ezeket az emotikonokat próbáljuk meg elkerülni. A helyesírás nagyon fontos a bejegyzéseinkben, de egy chatszobában is. Sok mindent elárul rólunk az, hogy mennyire tudjuk helyesen kifejezni magunkat”

– vázolta az egyetemi oktató.

Viselkedés egy csoportban

Az új helyzetre való tekintettel számos iskolai, osztály- és munkaközösségi csoport létrejött, de nem mindenki ismeri ezek használatát, hogy mikor mit lehet küldeni, van, hogy GIF-ekkel árasztják el, nem megfelelő időpontban, vagy nem releváns információkat írnak stb.

A csoport jellegétől is függ, hogy mennyire nyilvános, és hogy milyen célból, milyen kommunikációra hozták létre. Általában minden csoportnak megvannak az íratlan szabályai. „Ma már eléggé jellemző, hogy telefonon rá vagyunk csatlakozva ezekre a csoportokra, és ezt jelezni szokta a készülék. És igaz, hogy online bármikor írhatunk, de az zavaró lehet, ha éjszaka kettőkor elkezdünk írni egy ilyen üzenetküldő csoportba, és a telefonok folyamatosan jeleznek.

Ha halaszthatatlan üzenetünk van, vagy valamit meg szeretnénk osztani épp az éjszaka közepén, akkor inkább válasszuk az email-es változatot, mert az mégis másabb, mintha a Messengeren érkeznek az üzenetek.

És noha le lehet halkítani, ki lehet kapcsolni az értesítőket, de sokan nem teszik ezt meg, és a folyamatosan érkező üzenetek zavarhatják a pihenőórákat. Itt is jellemző az a szabály, hogy reggel nyolc és este hét óra között lehet a formálisabb kommunikációt végezni, utána már csak inkább a nagyon közeli ismerősöknek, családtagoknak küldjünk üzenetet” – tanácsolta Székely Kinga.

Székely Kinga egyetemi oktató az online térben való viselkedésre vonatkozóan ad hasznos tanácsokat •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Székely Kinga egyetemi oktató az online térben való viselkedésre vonatkozóan ad hasznos tanácsokat

Fotó: Gábos Albin

Azzal a jelenséggel is találkozhatunk ezekben a csoportokban, hogy a csoport tematikájától eltérő tartalmakat vagy irreleváns információkat is kezdenek megosztani a tagok, és ez zavaró lehet. „Arra is kell törekedni, hogy lehetőleg egy bejegyzésben próbáljuk megfogalmazni a kérdéseinket, hozzászólásainkat, legyünk lényegre törőek. Ha reagálunk valakinek a bejegyzésére – a legtöbb fórum erre lehetőséget ad – , akkor direkt reagáljunk, és ne a fórumba írjuk be a válaszainkat, megjegyzéseinket, különben átláthatatlanná válik a kommunikáció, és elbeszélünk egymás mellett” – figyelmeztetett a szakember. Hangsúlyozta: fontos a netikett, főleg mert sokaknak hirtelen tevődött át a hagyományos tér a virtuális világba. És lehet, hogy a nappalinkból vagy a konyhából kell rácsatlakozzunk a tanórára vagy a szülőértekezletre, de igyekezzünk megadni a módját. Ha szülőértekezletre nem megyünk mackónadrágban vagy otthoni elnyúlt pólóban, akkor a videókonferenciákon se jelenjünk meg így.

Az is zavaró lehet, ha a háttérben a család egyik tagja tojásrántottát süt például, miközben mi egy munkahelyi videokonferencián igyekszünk koncentrálni. Igaz, hogy a jelen helyzetben nem mindenkinek egyszerű, főleg, ha van egy nagyobb család és kicsi a tér, de próbáljunk meg valamelyest nyugodt környezetet biztosítani magunknak – és egymásnak.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. április 24-én.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

Hirdetés
2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
2026. február 13., péntek

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?

Mi a jó kolbász titka? – videó
Mi a jó kolbász titka? – videó
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.

Egy pohár frissesség a könyv mellé
Egy pohár frissesség a könyv mellé
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

2026. február 09., hétfő

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Hirdetés