
A tej és a hús a leginkább romlandó élelmiszerek közé tartozik, a baktériumok könnyen elszaporodnak bennük vagy felületükön. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Közismert, hogy a nyers tej vagy a hús nem tárolható sok ideig, az élelmiszerek eltarthatóságával kapcsolatosan azonban többnyire tapasztalatokkal rendelkezünk, nem ismeretekkel. György Éva biológus, a Sapientia EMTE oktatója most számos hasznos információt oszt meg olvasóinkkal, megtudjuk például azt is, ki kell-e dobni a tetején penészfoltos lekvárt.
2018. július 11., 15:302018. július 11., 15:30
György Éva, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens előrebocsájtotta, az élelmiszerek eltarthatósága sok tényezőtől függ, ilyen például azok eredete, összetétele, szerkezete, az, hogy milyen mikroorganizmusokkal kerülhetnek kapcsolatba.
Fontos, hogy milyen hőmérsékleten tartjuk az ételt, főleg a friss, nyers alapanyagú, nem feldolgozott élelmiszereket, a tárolási hőmérséklet ugyanis gátolhatja a romlást okozó mikrobák tevékenységet, az esetleges kórokozók szaporodását.
Ha egy élelmiszer romlott, akkor általában felismerjük azt az érzékszerveinkkel észlelhető tulajdonságok alapján, és a kellemetlen íz, illat, állag miatt nem szoktuk elfogyasztani. Gond akkor van, ha az élelmiszer tulajdonságait megváltoztató, romlást okozó mikrobák mellett patogének, azaz betegséget okozók is előfordulnak – figyelmeztetett a szakember. A kórokozó mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó élelmiszerek elfogyasztása ugyanis megbetegedést okozhat. Ilyenkor a kórokozó a szervezetbe jutva megtelepszik a bélcsatornában, elszaporodva megtámadja a bél nyálkahártyáját és néha más szöveteket is. Ilyen megbetegedés például a szalmonellózis, a vírusos gasztroenteritisz (gyomor-bélhurut).
Példa erre a botulizmus vagy penészgombák okozta élelmiszer mérgezés. A legtöbb mikrobás eredetű, élelmiszer okozta megbetegedés a gyomor- és bélrendszerben jelentkezik és heveny tünetekkel jár: rosszullét, hányás, hasmenés, esetenként láz jelentkezik, fertőzés esetén néhány nap alatt, a mérgezés esetében pedig sokkal gyorsabban, néhány óra elteltével” – ismertette a biológus.
A szakember néhány példát is felsorolt. A fel nem bontott, pasztőrözött tej például hét-nyolc napig tartható el, a nyers tej ellenben csak egy-két napig 4-5 Celsius-fokon. A friss tehéntúró rövid ideig fogyasztható, 2-8 Celsius-fokon tartva csak egy napig. A friss, juh- vagy tehéntejből készült sajt eltarthatósági ideje 72 óra 2-8 Celsius-fokon. A nyers húst és halat egy-két napig tárolhatjuk biztonságosan, 4-5 Celsius-fokos hőmérsékleten. Az ép tojást hűtőben három hétig eltarthatjuk, héj nélkül viszont csak 2-4 napig. A kevésbé romlandó zöldségek és gyümölcsök egy-két hétig eltarthatók.
„Az alma 2-3 Celsius-fokon, a levegő 85-90 százalékos relatív páratartalma mellett 4-8 hónapig is ehető marad, a zöldpaszuly pedig 2-7 Celsius-fokon 10-15 napig tartható a levegő 85-90 százalékos relatív páratartalma mellett” – tudtuk meg.
„A hűtés az egyik leggyakoribb módja az élelmiszer-romlás megakadályozásának. Alacsony hőmérsékleten a mikroorganizmusok fejlődése jelentősen csökken, vagy le is állhat, gátlódik a szaporodásuk, egyes enzimjeik lebontó hatása is megszűnik. A hűtési hőmérséklet befolyásolja az adott körülmények között szaporodni képes mikroorganizmusok típusát.
– közölte György Éva. Hozzátette, ez alól is vannak kivételek, mint például a Listeria monocytogenes baktérium, amely miatt épp nemrég vontak ki a forgalomból nagy mennyiségű fagyasztott zöldséget Magyarországon és Romániában is. Léteznek kifejezetten a hideget kedvelő vagy hidegtűrő, romlást okozó baktériumok is. „Hűtéssel meghosszabbítható az eltarthatóság egynéhány napig, ez élelmiszertől függően változik és nem jelent teljes biztonságot” – figyelmeztetett a szakember.
Hűtéssel meghosszabbítható az eltarthatóság egynéhány napig, de ez élelmiszertől függően változik és nem jelent teljes biztonságot. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Még megtudtuk, összetétele alapján a tej és a hús kiváló táptalaj számos mikroorganizmus számára, így ezek a leginkább romlandó élelmiszerek. Szintén gyorsan romló élelmiszer a hal, a gomba, a tojás, a tejes vagy nyers tojásból készült krémet tartalmazó sütemények, a különféle hidegkonyhai készítmények.
Ha az élelmiszeren romlás jeleit észleljük, akkor az általában mikrobás tevékenység eredménye – ismertette György Éva. Felsorolta, a hús esetében ez jelenthet például színváltást, vagy a hús állagában jelentkező változást, mellékszag kialakulását, nyálkaképződést a termék felületén. Ha a hús felülete gyorsan kiszárad, akkor penészes romlás következhet be. Kenyérnél a penészre kell figyelni.
A szakembertől azt is megtudtuk, legjobb kidobni azt a lekvárt, amelynek a tetején, ha csak egy foltban is, de megjelent penész. „A penészes élelmiszereket sokáig nem tekintették élelmiszer-biztonsági veszélynek, viszont a kutatások bizonyítják, hogy
Ezeknek az ember egészségére ható leggyakoribb tényezői között a rákkeltő, az ellenálló képességet korlátozó, idegrendszert, vesét, májat károsító, fejlődési rendellenességet okozó hatások említhetők. A lekvár felületén előfordulhatnak Aspergillus fajok, melyek mikotoxinokat termelnek. Csak laborvizsgálattal lehet eldönteni, hogy milyen penészgomba szaporodott el az adott élelmiszeren, milyen mikotoxint termelt. Ránézéssel nem lehet megállapítani, hogy milyen mélyre hatolt a mikotoxin az élelmiszerbe, milyen mennyiségben van jelen. A mikotoxinok veszélyessége annak tulajdonítható, hogy kis koncentrációban hatnak és a kis dózisok hatása halmozódik. A védekezés legjobb módja a megelőzés” – ismertette György Éva .
A biológus felsorolta, az élelmiszerek tápértékét leginkább megőrző tartósítási eljárások a hőelvonásos tartósítás (hűtés, fagyasztás), pasztőrözés, vízelvonásos tartósítás (szárítás, sózás, cukrozás, fagyasztva szárítás), szabályozott légterű tárolás (a termékeket csökkentett oxigéntartalmú és/vagy növelt szén-dioxid tartalmú légtérben, hűtve tárolják). A vákuumcsomagolást friss húsok vagy közvetlenül fogyasztható húskészítmények hűtéssel kombinált tárolására használják. Szintén tartósítás a tejsavas fermentáció, így állítják elő például a különféle tejtermékeket, de a savanyú káposztát is.
Ezek az anyagok lehetnek állati eredetűek, antimikrobás hatása van továbbá az egyes fűszernövények hatóanyagainak, a kakukkfűben, szegfűszegben, fokhagymában, vöröshagymában, fűszerpaprikában lévő anyagoknak. A legismertebb mikrobás eredetű, a tartósításban használt természetes anyag például a nizin, amit a Lactococcus lactis tejsavbaktérium termel – ismertette György Éva.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!