
A nők szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet az innovációban is
Fotó: Pixabay.com
Kávéfilter, golyóálló mellény, papírzacskó, autó-ablaktörlő – csak néhány olyan találmány, amelyet egy-egy női fejlesztőnek köszönhetünk. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéddel, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal hivatalos engedélyével rendelkező márkavédelmi szakértővel a nők és az innováció kapcsolatáról beszélgettünk.
2018. április 25., 17:002018. április 25., 17:00
– A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a szellemi tulajdon világnapjának (április 26.) ez évi tematikájának címéül azt adta, hogy A változás erősítése: nők az innovációban és a kreativitásban. Miért tarthatták ezt fontosnak?
– A nők nagyon gyakran, méltatlanul éppen úgy vannak jelen az innováció vagy a tudományos kutatás területén, mint a háztartásban: munkájuk láthatatlan marad. Erre a jelenségre, illetve a nők szerepének fontosságára szeretné felhívni a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a figyelmet az ünnep alkalmával, ezért is szerepel a címben az, hogy a változás erősítése. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nők a kreativitás olyan szegmenseit tudják behozni a munkájukba, és ezáltal a fejlődést elősegíteni, amelyek egyediek, amelyek nélkül sok koncepció hiányos maradna.
– Van egy előre alkotott képe a társadalomnak arról, hogy körülbelül melyek azok a tevékenységi területek, ahol a nők kiemelkedhetnek. Létezik erre cáfolat?
– Nem hiszem, hogy cáfolni vagy bizonyítani kellene bármit is.
Példaként említeném Ada Lovelace 19. századi matematikus hölgyet, aki jóval azelőtt megírta az első számítógépprogramot, hogy a számítógépek bevezetése egyáltalán elkezdődött volna. Egy évszázadba került, mire elismerték, hogy ő volt az első, aki meglátta a számítógépekben rejlő kreatív potenciált. Szintén az 1800-as években például Tabbitha Babbit kitalálta a körfűrészt egy massachusettsi fűrészüzemben, bár sosem szabadalmaztatta találmányát. Már a középkorban is akadtak szép számmal tudósok a nők körében, az egzakt tudományok területén is, itt tartják számon Theodóra császárnét vagy Bingeni Hildegard német természettudóst.
Gondolnánk, hogy az ablaktörlő női találmány?
Fotó: Pixabay.com
– Napjainkban mekkora része van a nőknek az innovációban való részvételben?
– Nincsen erről pontos képünk, mivel nehezen mérhető adat. A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal készített egy statisztikát, hogy melyek azok a területek, ahol a nők a legaktívabbak: a biotechnológia (58%), farmakológia (55%), organikus kémia (54%). Azok a területek pedig ahol a legkevésbé aktívak: a motorok, pumpák, turbinák fejlesztése (15%), gépalkatrészek (14%), szállítás (13%), mechanikai elemek (11%).
– Vannak-e ma megfigyelhető trendek a női innováció, kreativitás területén?
– Talán nem nevezhető még trendnek, de mindenképpen megfigyelhető, hogy a nők rendkívül kreatív megoldásokat találnak napjaink problémáira. Ott van például Sandra Mjöll, aki a startupjában olyan vérmaradványokat vásárol fel, amelyek már használhatatlanok a vérbankok számára, és hasznos vérlemezketermékeket állít elő belőlük, előbbre lendítve ezáltal az őssejtes technológiák fejlődését, vagy ott van Mathebe Molise Dél-Afrikából, aki vállalkozása által – Beauty on Tapp – összeköti a kisebb szépségvállalkozásokat az ügyfeleikkel. Thing Shih az automatikus diagnosztizálást is lehetővé tevő mobil applikációja által teszi szélesebb körben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat, segítve ezzel az orvosok és egészségügyi szervezetek munkáját is, Sarah Evans a tisztább vizekért dolgozik, Rocio Alcocer pedig a zéró szemetet termelő konyha és a tiszta, műanyagmentes csapvízért tesz még az Instagramon is.
Hasznos, praktikus dolgokat találtak fel a hölgyek, például a papírzacskót vagy a kávéfiltert is
Fotó: Pixabay.com
– Az általad említett projektek esetén az innováció és a szellemi tulajdonjog kapcsolata is fontos?
– Természetesen. Az innováció területén dolgozó nők számára azt is tudatosítani kell, hogy le kell védeniük az ötleteiket, márkáikat is ahhoz, hogy megvédjék magukat a hamisításoktól, azoktól a csalóktól, akik ellophatják és hasznot húzhatnak az ötleteik gazdasági potenciáljából. A fent említett nők például mind felismerték a szellemi jogaik védelmének fontosságát, és többen voltak olyanok is, akik még azelőtt levédették a szabadalmukat vagy márkájukat, hogy egyáltalán látszott volna, jövedelmező lehet-e az ötlet.
Ilyen női találmány például a kávéfilter, a golyóálló mellény, a papírzacskó, az autó ablaktörlője stb.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéd, márkavédelmi szakértő
– Hogyan látod az itthoni női jelenlétet az innovációban?
– Biztosan van, és jelentős. Sajnos a személyes tapasztalatom kevés, hiszen tíz éve dolgozom márkák levédésével, de alig akadt női ügyfelem, inkább férfiakkal volt szerencsém dolgozni. Most úgy látom, az elmúlt években egy akár mozgalomnak is nevezhető hullám indult el, amely arról szól, hogy
Tudomásom van néhány érdekes projektről, és örömmel értesültem arról, hogy egy erdélyi nőkből álló vállalkozói csoport is körvonalazódni látszik, amelynek célja segíteni egymást a tevékenységeiben. Egyelőre a Facebook-csoportot követem, és tudomásom szerint inkább Kolozsváron, Marosvásárhelyen tevékenykednek, de remélem, máshol is lesz érdeklődés. Én is próbálkoztam hasonlóval, egyelőre inkább zárkózottságot érzékelek, de bízom benne, hogy a kreativitás mindenütt megtalálja a maga útját és a nők képesek is lesznek megvédeni a létrehozott értékeiket.
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!