
A nők szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet az innovációban is
Fotó: Pixabay.com
Kávéfilter, golyóálló mellény, papírzacskó, autó-ablaktörlő – csak néhány olyan találmány, amelyet egy-egy női fejlesztőnek köszönhetünk. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéddel, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal hivatalos engedélyével rendelkező márkavédelmi szakértővel a nők és az innováció kapcsolatáról beszélgettünk.
2018. április 25., 17:002018. április 25., 17:00
– A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a szellemi tulajdon világnapjának (április 26.) ez évi tematikájának címéül azt adta, hogy A változás erősítése: nők az innovációban és a kreativitásban. Miért tarthatták ezt fontosnak?
– A nők nagyon gyakran, méltatlanul éppen úgy vannak jelen az innováció vagy a tudományos kutatás területén, mint a háztartásban: munkájuk láthatatlan marad. Erre a jelenségre, illetve a nők szerepének fontosságára szeretné felhívni a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a figyelmet az ünnep alkalmával, ezért is szerepel a címben az, hogy a változás erősítése. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nők a kreativitás olyan szegmenseit tudják behozni a munkájukba, és ezáltal a fejlődést elősegíteni, amelyek egyediek, amelyek nélkül sok koncepció hiányos maradna.
– Van egy előre alkotott képe a társadalomnak arról, hogy körülbelül melyek azok a tevékenységi területek, ahol a nők kiemelkedhetnek. Létezik erre cáfolat?
– Nem hiszem, hogy cáfolni vagy bizonyítani kellene bármit is.
Példaként említeném Ada Lovelace 19. századi matematikus hölgyet, aki jóval azelőtt megírta az első számítógépprogramot, hogy a számítógépek bevezetése egyáltalán elkezdődött volna. Egy évszázadba került, mire elismerték, hogy ő volt az első, aki meglátta a számítógépekben rejlő kreatív potenciált. Szintén az 1800-as években például Tabbitha Babbit kitalálta a körfűrészt egy massachusettsi fűrészüzemben, bár sosem szabadalmaztatta találmányát. Már a középkorban is akadtak szép számmal tudósok a nők körében, az egzakt tudományok területén is, itt tartják számon Theodóra császárnét vagy Bingeni Hildegard német természettudóst.
Gondolnánk, hogy az ablaktörlő női találmány?
Fotó: Pixabay.com
– Napjainkban mekkora része van a nőknek az innovációban való részvételben?
– Nincsen erről pontos képünk, mivel nehezen mérhető adat. A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal készített egy statisztikát, hogy melyek azok a területek, ahol a nők a legaktívabbak: a biotechnológia (58%), farmakológia (55%), organikus kémia (54%). Azok a területek pedig ahol a legkevésbé aktívak: a motorok, pumpák, turbinák fejlesztése (15%), gépalkatrészek (14%), szállítás (13%), mechanikai elemek (11%).
– Vannak-e ma megfigyelhető trendek a női innováció, kreativitás területén?
– Talán nem nevezhető még trendnek, de mindenképpen megfigyelhető, hogy a nők rendkívül kreatív megoldásokat találnak napjaink problémáira. Ott van például Sandra Mjöll, aki a startupjában olyan vérmaradványokat vásárol fel, amelyek már használhatatlanok a vérbankok számára, és hasznos vérlemezketermékeket állít elő belőlük, előbbre lendítve ezáltal az őssejtes technológiák fejlődését, vagy ott van Mathebe Molise Dél-Afrikából, aki vállalkozása által – Beauty on Tapp – összeköti a kisebb szépségvállalkozásokat az ügyfeleikkel. Thing Shih az automatikus diagnosztizálást is lehetővé tevő mobil applikációja által teszi szélesebb körben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat, segítve ezzel az orvosok és egészségügyi szervezetek munkáját is, Sarah Evans a tisztább vizekért dolgozik, Rocio Alcocer pedig a zéró szemetet termelő konyha és a tiszta, műanyagmentes csapvízért tesz még az Instagramon is.
Hasznos, praktikus dolgokat találtak fel a hölgyek, például a papírzacskót vagy a kávéfiltert is
Fotó: Pixabay.com
– Az általad említett projektek esetén az innováció és a szellemi tulajdonjog kapcsolata is fontos?
– Természetesen. Az innováció területén dolgozó nők számára azt is tudatosítani kell, hogy le kell védeniük az ötleteiket, márkáikat is ahhoz, hogy megvédjék magukat a hamisításoktól, azoktól a csalóktól, akik ellophatják és hasznot húzhatnak az ötleteik gazdasági potenciáljából. A fent említett nők például mind felismerték a szellemi jogaik védelmének fontosságát, és többen voltak olyanok is, akik még azelőtt levédették a szabadalmukat vagy márkájukat, hogy egyáltalán látszott volna, jövedelmező lehet-e az ötlet.
Ilyen női találmány például a kávéfilter, a golyóálló mellény, a papírzacskó, az autó ablaktörlője stb.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéd, márkavédelmi szakértő
– Hogyan látod az itthoni női jelenlétet az innovációban?
– Biztosan van, és jelentős. Sajnos a személyes tapasztalatom kevés, hiszen tíz éve dolgozom márkák levédésével, de alig akadt női ügyfelem, inkább férfiakkal volt szerencsém dolgozni. Most úgy látom, az elmúlt években egy akár mozgalomnak is nevezhető hullám indult el, amely arról szól, hogy
Tudomásom van néhány érdekes projektről, és örömmel értesültem arról, hogy egy erdélyi nőkből álló vállalkozói csoport is körvonalazódni látszik, amelynek célja segíteni egymást a tevékenységeiben. Egyelőre a Facebook-csoportot követem, és tudomásom szerint inkább Kolozsváron, Marosvásárhelyen tevékenykednek, de remélem, máshol is lesz érdeklődés. Én is próbálkoztam hasonlóval, egyelőre inkább zárkózottságot érzékelek, de bízom benne, hogy a kreativitás mindenütt megtalálja a maga útját és a nők képesek is lesznek megvédeni a létrehozott értékeiket.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!