Esküvői kerti partira készítették az első raklapból összeállított ülőalkalmatosságokat, de aztán a maradékkal is kellett kezdeni valamit. Így kezdték el raklapbútorokkal berendezni otthonukat. Gábor Barna és Gábor-Botos Sára fiatal házasok, és immár három éve nemcsak maguknak, hanem másoknak is bútort készítenek: nem másból, mint az üzletekben árupakolásra használt raklapból.
2019. június 21., 16:472019. június 21., 16:47
2019. június 21., 16:542019. június 21., 16:54
Stabil, megbízható alapanyag a raklap. Bármit ki lehet belőle hozni
Fotó: Haáz Vince
Esküvői kerti partira készítették az első raklapból összeállított ülőalkalmatosságokat, de aztán a maradékkal is kellett kezdeni valamit. Így kezdték el raklapbútorokkal berendezni otthonukat. Gábor Barna és Gábor-Botos Sára fiatal házasok, és immár három éve nemcsak maguknak, hanem másoknak is bútort készítenek: nem másból, mint az üzletekben árupakolásra használt raklapból.
2019. június 21., 16:472019. június 21., 16:47
2019. június 21., 16:542019. június 21., 16:54
A fiatal párnak foglalkozása szerint nincs sok köze az asztalossághoz, bútorkészítéshez: míg Barna eredeti szakmája szerint szobrász, Sára orvosnak tanul, most készül a rezidensvizsgájára. Állítják is, hogy egyfajta véletlenből lett bútorkészítő vállalkozásuk és marosvásárhelyi, Brăila utcai kis műhelyük, amelybe mi is betekintést nyerhettünk. Bár magához a raklaphoz valami furcsa vonzalma megvolt már a fiatal párnak.
Három évvel ezelőtti esküvőjüket egy kerti partira tervezték, és úgy képzelték el, hogy raklapból legyen a berendezés, de a díszlet is. Barátokkal hozták össze a végeredményt, amivel meg is voltak elégedve, de aztán kezdeni kellett valamit a maradékkal is.
Férj és feleség. Mindketten szerelmesei a raklapnak
Fotó: Haáz Vince
„Akkor még nagyobb üzletekből, áruházakból kunyeráltuk össze a raklapokat, abból dolgoztunk, aztán beköltöztünk a kis lakásunkba, és hiányoztak a bútorok. Akkor gondoltunk arra, hogy mi lenne, ha továbbvinnénk ezeket a raklapokat, így a megmaradt darabokból készült a berendezés” – meséli Barna. Először az ágyat készítették el, amivel mai napig úgy meg vannak elégedve, hogy Sára szerint sosem lesz más ágyuk, mint raklapból készült: nemcsak nagyon strapabíró, de ő például megpakolta az alját könyvekkel is, így sok szempontból praktikus. Aztán lett íróasztal, polc, cipőtartó, fürdőszobaszekrény is az ifjú pár lakásába, amit megláttak a hozzájuk érkező vendégek, barátok, megtetszett, és arra kérték őket, hogy készítsenek nekik is. Aztán felkerültek a netre is a képek, és onnantól már megállíthatatlanul elkezdett működni a közben Recycl'Art nevet kapott vállalkozás.
„Eleinte nem is europalettből dolgoztunk, hanem mindenféle raklapból, de még a szabvány darabokra is jellemző, hogy egyik nem olyan, mint a másik. A bútorok elképzelése, összeállítása, lecsiszolása mindig Barni dolga, én csak segítő kéz vagyok ilyenkor, és később a pácolásból, festésből veszem ki a részemet” – magyarázza Sára. Közben megtudjuk, hogy mivel Barna végzettsége szerint művész, szobrász, ő az, aki „kapcsolatba kerül” a raklappal és megálmodja, mi is készüljön belőle és hogyan.
Barna szobrász, az alapanyagra úgy néz, mint egy alkotásra
Fotó: Haáz Vince
„Nézegetem közelebbről, távolabbról, mint a szobraimat is, hogy vajon mi lesz belőle. Én úgy állok az egészhez, mint egy alkotáshoz” – mutat rá a fiatalember, aki elismeri, hogy a megrendelővel közösen hozzák létre a mindenkinek tetsző bútordarabot. A megrendelő jön az ötleteivel, az inspirációforrásaival, elmondja, mit szeretne, Barna is elmondja az elképzeléseit, és ebből alakul ki a közös kép, hogy milyen is legyen az áhított berendezési darab.
Míg eleinte csak az ismerősöknek gyártottak kérésre, közben egyre többen meglátták és megszerették az interneten a raklapból készült szépségeket, így már az ország különböző pontjaira gyártottak bútort. „Elvisszük az ország másik végébe, de mindig van bennünk egy félsz, hogy vajon miként fog reagálni az ismeretlen megrendelő, fog-e tetszeni neki” – mondja Sára. Hozzáteszi, szerencsére eddig még mindenki elégedett volt, sehol sem kellett összepakolni a bútort és visszajönni vele. Igaz, olyan már volt, hogy a fiatal pár megrendelte, majd a szülőknek nem tetszett, ezért visszajártak különböző „alakítgatásokra” az ügyfélhez. „Nem tetszett nekik például, hogy van egy bog a fában. Nekem például az tetszik csak igazán, attól élő a fa” – teszi hozzá Barna.
A fiatalok azt szokták mondani, hogy
Úgy vélik, aki a PAL-lemezből készült bútorokat szereti, az általában nem vonzódik a raklaphoz.
Amúgy a raklapbútor sem illik mindenhova, általában a minimál stílust képviselik az ebből készült berendezési tárgyak, és modernebb lakásokba valók. Egyszerre divatosak, ugyanakkor újrahasznosítottak, ami nem utolsó szempont a fiatal párnak. Igaz, volt ebből probléma is, hiszen épp azért, mert raklapból készült, sokan azt hiszik, szinte ingyen van. Pedig a raklapot be kell szerezni, el kell menni érte, fel kell dolgozni, össze kell állítani, szerelni. S ha már készen van az áhított forma, a munkának akkor sincs vége, hiszen ezt a fát le kell csiszolni, kezelni, pácolni vagy éppen festeni. Míg a munka elejét inkább Barna végzi, a pácolásból, festésből már Sára is kiveszi a részét, sokszor éjjelbe menően dolgoznak kis műhelyükben, ha szorít a határidő. A fiatalasszony egyébként úgy érzi, ez számára kikapcsolódás, sokszor a tanulásból vagy a hétköznapi teendőkből „menekül” a műhelybe, de az is igaz, hogy férjével ketten itt, a pár négyzetméteres kis alkotósarokban, munka közben beszélgetnek a legjobbakat.
A fiatal pár elismeri, egyebek közt az izgatja őket ebben a munkában, hogy mindegyik darab más, mivel nem egyforma alapanyagból dolgoznak, ezért nem születik két ugyanolyan darab. Nincs egy sablon, ami alapján dolgoznak, minden munka egy új kihívás. Készítettek már mindenféle benti berendezést, nagyon sok kerti bútort, de belső használati tárgyat is, legextrémebb kérésük pedig nemrég az volt, hogy tudnának-e fára egy kis játékházikót építeni. Barna szerint mindent meg lehet valósítani raklapból is, csupán az a kérdés, hogy megéri-e a ráfordított idő, energia, és mennyi pénzt áldozna rá a kliens.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. június 21-én.
Fehérre festett szekrény. Ki mondaná meg, mi volt a funkciója eredetileg?
Fotó: Recycl'Art
Kis színes szekrény a szoba ékességének
Fotó: Recycl'Art
Egyszerű, de mutatós a végeredmény
Fotó: Recycl'Art
A szekrény is, a polc is raklapból készült
Fotó: Recycl'Art
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!