
A panzió terasza. Az árnyas fenyők árnyékában nagy melegben is kellemes hely
Fotó: Kisréti Zsombor
Nagybányán és környékén a vendégeket nem kényeztetik el magyaros ízeket kínáló éttermekkel. A Fernezelyi vízgyűjtő tó partján található az Őzike panzió és étterem, amely a magyar turisták számára is tesz gesztusokat. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete az Őzike panzióba kalauzolja el olvasóit.
2020. szeptember 16., 11:152020. szeptember 16., 11:15
Nagybánya és környéke igazi turistavonzó hely nemcsak a többségi románság, hanem az erdélyi és a magyarországi magyar turisták számára is. A Nagybánya határában emelkedő Rozsály hegy oldalában található az Őzike Panzió, amely a Nagybányát ivóvízzel ellátó fernezelyi vízgyűjtő tó partján fekszik festői környezetben. A város központjától mintegy 10 km-re található Fernezely település már nem önálló falu, hanem a nagyváros bekebelezett lakónegyede, ahova városi busz jár ki a kikapcsolódni, pihenni vágyó nagybányaiakkal. Ennek egyik haszonélvezője a panzió tágas étterme és terasza, ami ilyenkor, ősz idején is közkedvelt hely.
Roston sült agyvelőparasztburgonyáva
Fotó: Kisréti Zsombor
A kilencvenes években egy magyar vállalkozó által alapított vendéglátóipari egység némiképp ma is őrzi magyaros jellegét, habár a panzió területén sziesztázó idős tulajdonoson kívül más nem igazán beszél magyarul.
Az erdélyi konyhát vezető nagybányai étteremben a magyar ételek közül a bográcsgulyás és a babgulyás mellett felszolgálnak székely káposztát és sertéspaprikást is. A halételeket, disznó- és szárnyashúst kínáló vendéglő étlapján a rengeteg mártás tűnik fel. Disznókarajt, szűzpecsenyét és csirkemellet is kínálnak gombamártással, túrószósszal, édes ananászszósszal vagy csípős mártással. A teljes cikket a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében találják meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!