Kultikus mezszámok az Eb-ken
Egy igazi, klasszikus, 9-es középcsatár és mozdulata: Fernando Torres lövi a 2008-as Eb-döntő egyetlen gólját Philip Lahm (16-os számmal) és Jens Lehmann között
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Hogyan számozzák a keretek mezeit egy-egy világ- vagy Európa-bajnokságon? Miért viselt Marco van Basten 12-est a 9-es helyett az 1988-as Eb-n? A mezek számozása több évtizede szükséges a futballpályákon, ám némelyik számnak különleges története is van. Mezszámérdekességek és apróságok a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletében.
Liget
2021. július 06., 08:452021. július 06., 08:45
A futballban a mezek számozása még a húszas években jelent meg, de csak a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején lett rendszeresítve a kluboknál és a válogatottaknál.
A kapustól kezdődően, jobbról balra számoztak, a kis számokat a védők kapták: az 1-est kapta a kapuvédő, a 2-est a jobbhátvéd, a 3-ast a bal-, a 4-est a középhátvéd. Az 5-ös és 6-os pozíciók (és számok) az ún. fedezetek voltak, majd következett a támadósor: a jobbszélső 7-es, a jobbösszekötő 8-as, a középcsatár 9-es, a balösszekötő 10-es, a balszélső 11-es számmal lépett pályára. Ez a klasszikus mezszámozás, amely azonban már az ötvenes évek elején felborult, mert például a magyar aranycsapat 9-ese, Hidegkuti Nándor rendszerint kicsit visszavontan, inkább középpályásként játszott, illetve a 6-os számú Zakariás József is inkább volt hátvéd, mint középpályás.
Az 1996-os német–cseh finálé hőse, a 20-as számú mezben, csereként beállt Oliver Bierhoff két gólt szerezve döntötte el a mérkőzést
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
1958-ban a mindössze 17 éves Pelé a svédországi vébére utazó brazil keretben véletlenül lett 10-es, viszont a megnyert tornát követően nemcsak ő, hanem mezszáma is nagy népszerűségre tett szert, akkor már kialakult, hogy a 10-es mezt általában a csapat középső, irányító vagy bal oldali középpályása hordja, aki általában az együttes idős, tapasztalt embere, sokszor csapatkapitánya is. A teljes cikk a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében jelent meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!