
Egy igazi, klasszikus, 9-es középcsatár és mozdulata: Fernando Torres lövi a 2008-as Eb-döntő egyetlen gólját Philip Lahm (16-os számmal) és Jens Lehmann között
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Hogyan számozzák a keretek mezeit egy-egy világ- vagy Európa-bajnokságon? Miért viselt Marco van Basten 12-est a 9-es helyett az 1988-as Eb-n? A mezek számozása több évtizede szükséges a futballpályákon, ám némelyik számnak különleges története is van. Mezszámérdekességek és apróságok a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletében.
2021. július 06., 08:452021. július 06., 08:45
A futballban a mezek számozása még a húszas években jelent meg, de csak a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején lett rendszeresítve a kluboknál és a válogatottaknál.
A kapustól kezdődően, jobbról balra számoztak, a kis számokat a védők kapták: az 1-est kapta a kapuvédő, a 2-est a jobbhátvéd, a 3-ast a bal-, a 4-est a középhátvéd. Az 5-ös és 6-os pozíciók (és számok) az ún. fedezetek voltak, majd következett a támadósor: a jobbszélső 7-es, a jobbösszekötő 8-as, a középcsatár 9-es, a balösszekötő 10-es, a balszélső 11-es számmal lépett pályára. Ez a klasszikus mezszámozás, amely azonban már az ötvenes évek elején felborult, mert például a magyar aranycsapat 9-ese, Hidegkuti Nándor rendszerint kicsit visszavontan, inkább középpályásként játszott, illetve a 6-os számú Zakariás József is inkább volt hátvéd, mint középpályás.
Az 1996-os német–cseh finálé hőse, a 20-as számú mezben, csereként beállt Oliver Bierhoff két gólt szerezve döntötte el a mérkőzést
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
1958-ban a mindössze 17 éves Pelé a svédországi vébére utazó brazil keretben véletlenül lett 10-es, viszont a megnyert tornát követően nemcsak ő, hanem mezszáma is nagy népszerűségre tett szert, akkor már kialakult, hogy a 10-es mezt általában a csapat középső, irányító vagy bal oldali középpályása hordja, aki általában az együttes idős, tapasztalt embere, sokszor csapatkapitánya is. A teljes cikk a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében jelent meg.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!