Klímaváltozás Erdélyben: mit tehetünk ellene?

ismertette az egyetemi docens.

A BBTE biológia karán már foglalkoznak néhány melegebb környezetet kedvelő vírus, például a nyugat-nílusi vírus és a malária potenciális terjedésének feltételeivel. A káros UV-sugárzást tekintve azonban reménykedhetünk: az elmúlt évtizedek határozott környezetvédelmi akcióinak, szabályozásainak köszönhetően egyes lyukaknál újraképződött az ózonréteg, így Markó szerint, ha időben csökkentenék a szennyezés mértékét, talán lassítható lenne a globális felmelegedés folyamata.

Zöldek mint nyűg

Románia a környezetszennyezésben élen jár, elég, ha csak a szeméttől karácsonyfa módjára „kidíszített” folyók és patakok menti zöldesekre tavasszal egy pillantást vetünk. De a mezőkön, erdőkben bóklászók számára sem idegen a pagonyok mélyén virító mosógép vagy építkezési hulladék. Markó Bálint kiemelte, bár Nyugat-Európában már rég felismerték a folyómedrek leegyenesítésének és betonba öntésének káros következményeit, erről nálunk nem vesznek tudomást az elkövetők, de a nemtörődömség ugyanúgy jellemzi a védett tavaszi virágokat mértéktelenül gyűjtőket, a törvénytelenül gyújtogatókat, a tarlótüzek okozóit. Ugyanakkor nálunk is több aktív természetvédelmi szervezet igyekszik a helyzet súlyosságát megértetni, a verespataki beruházás leállítását is a Zöld Koalíció akcióinak köszönhetjük.

Markó Bálint elmondta, Romániában számos, korábban közönségesnek és gyakorinak számító halfaj ritkult meg, vagy került a kihalás szélére a rossz vízgazdálkodás, a mederszabályozások vagy a mikro-vízerőművek miatt. Az egyedülálló élővilágáról híres meleg vizű biharpüspöki tó kiszáradása a mértéktelen és rosszul szabályozott hévízkiaknázásnak köszönhető. De a kilencvenes évek második felében hatalmas szenzációval újra megtalált, emberre egyáltalán nem veszélyes erdélyi rákosi vipera-populációk potenciális eltűnése is a rosszul szabályozott területhasználat, a szinte alig létező természetvédelem számlájára írható.

Eltűnhet az erdélyiek egyik nagy büszkesége

„A hétköznapi ember zsebébe is vágó probléma a beporzó szervezetek, rovarok eltűnésének veszélye, hiszen tőlük függ, hogy mennyi gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra, a mértéktelen gyomirtás, a túl intenzív mezőgazdaság azonban a beporzók ellenségei. A már keletkezett károk ellenében megoldás lehet, ha méhészeket fogadnak fel a beporzás elindítására, ez ugyanakkor gondot jelent, hiszen fizetni kellene valamiért, amit eddig a természet ingyen biztosított” – magyarázta a szakember.

Bár Románia egyelőre még abban a szakaszban totyog, amelyben egyelőre tanítja lakosainak, cégeinek a szelektív hulladékgyűjtést, vannak feldolgozó vállalatok, amelyek igyekeznek újrahasznosítani az utólag különválogatott hulladékot, más esetekben azonban hiába állnak a lakosság rendelkezésére elkülönített tárolók, ha a szemetes autó mindent egy helyre présel össze. A haladást ugyanakkor az is gátolja, hogy sokan meg sem próbálják kivenni szemetelőként a maguk részét a feladatból, és pillepalackot vagy porcelánt dobálnak az üvegek közé, illetve műanyagot a papírhulladékhoz. Markó szerint ezzel elbátortalanítjuk a szelektív hulladékfeldolgozásra hajló cégeket. A biológus hozzáfűzte: Romániában mindemellett a kíméletlen erdőirtás, a megugrott juh példányszám miatt a túllegeltetés és az emiatt bekövetkezett talajeróziós jelenségek rontanak tovább a helyzeten.