Kendó, avagy milyen értékeket képes adni egy harcművészet
A harcművészet révén talált rá önmagára Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
Számos pozitív hatást gyakorolt az életére a keleti kardforgatási harcművészet a 35 éves Csibi Zsoltnak. Önbizalom, határozottság, elszántság – hogy csak néhányat említsünk, ezeket pedig az élet más területeire is át tudta vinni.
Molnár Rajmond
2021. szeptember 08., 19:292021. szeptember 08., 19:29
2021. szeptember 08., 19:402021. szeptember 08., 19:40
Noha kevesen tudnak róla, térségünkben is vannak aktív művelői az itt talán kevésbé ismert japán kardforgatási harcművészetnek, a kendónak. A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják, két bambusz kardot forgatva. Csíkszeredában 1994 óta van jelen ez a sportág – fogalmazott beszélgetésünk kezdetekor Csibi Zsolt, aki már több mint tíz éve gyakorolja ezt, és, mint fogalmazott, számos pozitív hatást gyakorolt az életére.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – válaszolt is rögtön a pozitívumokkal kapcsolatos kérdésemre. „Mielőtt elkezdtem volna ténylegesen is művelni a kendót, gyerekkoromban nagyon csodáltam a harcművészeteket. Fiatal felnőtt koromra jött el az a pont, hogy körülnéztem a városban, milyen választék is van ilyen téren, így találtam rá a kendóra, mondhatni, ebben találtam meg leginkább, amire szükségem van.
Ezek a félelem, az önbizalomhiány és még sorolhatnám. Nem tévedtem sokat, nagyon sokat segített, az önbizalom kérdésében leginkább, de még ide sorolhatnám a határozottságot is” – magyarázta.
Alapállás a kendóban
Fotó: Veres Nándor
Mint fogalmazott, miközben zajlik az edzés, a küzdelem, végig az a gondolat jár a fejében, hogy ez félelmetes, de épp erre van szüksége. „Ez az érzés egy évtized távlatából sem múlt el.
Ez a hétköznapokban sem működik másképp. A sok gyakorlás oda vezetett, hogy ugyanezt a hozzáállást kezdtem átvinni a hétköznapi dologba is. Ehhez óriási ráadás az is, hogy látván, mekkora tudás és mennyi munka van a harcművészetben, folyamatosan emlékeztet: mindig van, ahová lehet és kell fejlődni” – emelte ki Zsolt.
A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják
Fotó: Veres Nándor
Mivel a küzdelem nem éles karddal zajlik, hanem bambuszkardokkal – folytatta –, nagyon fontos, hogy az ellenféllel azt tudjuk éreztetni, hogy le van győzve. „Ehhez óriási elszántság és határozottság szükséges minden egyes vágásnál. Ez a határozottság hiánycikk volt az életemben azelőtt, ezért ezt elsajátítani a mesterem tanítása és a kendó által talán az egyik legnagyobb érték, amit itt kaptam” – mondta.
Bambusz kardokat forgatva zajlik a küzdelem és a gyakorlás
Fotó: Veres Nándor
Mesterét, Búzás Csabát, a kendó csíkszeredai meghonosítóját megemlítve Csibi Zsolt úgy fogalmazott, hogy leginkább a filmekben látott – mint például A karate kölyök – mesterekhez tudná őt hasonlítani. „Egy igazi harcművész mester. Soha életemben olyan tanácsot nem kaptam tőle, ami ne lett volna releváns, vagy nem állta volna meg a helyét. Emellett iszonyatosan erős mint ember és mint karakter, végtelen egyenes és határozott. Már 60 éves, de még mindig rettenetesen fiatal” – mesélte a csíkszeredai mesteréről.
Csapás fölülről. A kendó sok mindenre megtanította portrénk alanyát
Fotó: Veres Nándor
Megtudtuk, a kendót viszonylag kevesen művelik Csíkszeredában, de vannak köztük kamaszok és harminc éven felüliek is. Minden évben megszervezik az országos bajnokságot, ennek eddig kétszer Csíkszereda adott otthont.
Nagyvolumenű versenyeket is szerveznek, legutóbb Csíkszeredában volt az országos bajnokság
Fotó: Veres Nándor
Zsolt egyébként a középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte, Brassóban és Csíkszeredában is járt egyetemre, jelenleg pedig egy csíkszeredai IT-cégnél dolgozik. Egyetemi tanulmányait követően többször is megfordult külföldön dolgozni. „Ösztönösen kirugdostam magam a komfortzónámból ezen kiszállások alkalmával, bármilyen nehéz is volt, de valahogy mindig jó helyre sodort az élet. Jól beszélek nyelveket, dolgoztam fordítás és tolmácsolás területén is, de az elmúlt 15 évben sok helyen megjártam magam, a mosogatástól a projektvezetésig sok mindennel foglalkoztam már, az utam mégis visszahozott Csíkszeredába” – zárta a beszélgetést portrénk alanya.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – mondta Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!