
Csákány Attila méhészeti termékei
Fotó: Csákány Attila
A méhészeknek nemcsak az időjárással, hanem a növekvő mézimporttal is meg kell küzdeniük. Azok a termelők maradnak talpon, akik házhoz szállítással meg másfajta direkt eladással alakítják ki saját vásárlóközönségüket. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa a szentkatolnai Csákány Attila méhészt látogatta meg.
2020. június 03., 12:352020. június 03., 12:35
Mostanában rájár a rúd a méhészekre. Nemcsak a tavalyi és az idei kedvezőtlen időjárás hozza őket nehéz helyzetbe, hanem a méhészeti termékek piacának felborulása is. A globális kereskedelem már korábban háborút indított a helyi mezőgazdasági termelők ellen azzal, hogy akár távoli országokból is dömpingáron importálnak kétes minőségű termékeket.
Ez a látlelet a mézpiacra még inkább ráillik. Annak ellenére, hogy Romániában kiemelkedően sok a méhállomány és a méhtartó gazda, az áruházak polcain az importméz dominál. A román kormány újabb törvénnyel próbálja helyzetbe hozni a hazai méhészeteket, kérdés azonban, hogy a szándéka mennyire lesz eredményes.
Manapság egy dolog bizonyos: az a méhész tud talpon maradni, aki jó minőségű termékeit helyben forgalmazza, és lépésről lépésre építi ki értékesítési hálózatát. A koronavírus-járvány okozta bezártságban azok a méhészek szilárdították meg vásárlói körüket és szereztek helyzetelőnyt, akik a házhoz szállítást is vállalják. A kézdiszéki Szentkatolnán élő Csákány Attila évek óta így tud talpon maradni mintegy száz méhcsaládjával.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!