
Átmásolása után kivágják a mintát
Fotó: Gábos Albin
Érdeklődve hajoltak a szabásminta fölé a hölgyek, miközben Máthé Anna a minta technikai tudnivalóit magyarázta. Nemrégiben jött létre Csíkszeredában az a varrókör, amelynek célja, hogy a régi kalákák mintájára legyen egy hely, ahol a lányok, nők összegyűlnek, varrni és szabásmintát készíteni tanulnak, és közben kikapcsolódnak, beszélgetnek.
2019. március 29., 16:302019. március 29., 16:30
Máthé Anna Krisztina mesteris hallgató divattervező szakon, és a diplomadolgozatát a jelenlegi divatipar átalakításáról és megreformálásáról írja. „Két alapötlet van erre, az egyik az újrahasznosítás, a zero waste, a másik pedig a slow fashion, ami arról szól, hogy helyi alapanyagokból kis műhelyekben dolgoznak emberek. Én ezzel a másodikkal szeretnék leginkább foglalkozni, és az volt az ötletem, hogy megcsinálom a kortárs népviseletet, és olyan varrókört hozok létre, ami a régi fonóknak a mintájára működik.”
Néhány szabásminta, és máris lehet nekifogni
Fotó: Gábos Albin
A Facebookon hirdette meg a varróklub lehetőségét, és két csoport is kialakult, egyik hétfő délután, a másik csoport tagjai kedd délután ülnek össze különböző technikákat, vagy éppen a varrás, a szabásminta-olvasás alapjait elsajátítani. Amikor mi meglátogattuk, akkor volt, aki épp a saját próbababáját készítette el, és volt, aki a női ing szabásmintáját tanulmányozta, rajzolta át, miközben Anna magyarázta, hogy mit kell nézni egy szabásmintán, melyik vonal, szín, számozás mit jelent.
Ezúttal a női ing készítését tanulták
Fotó: Gábos Albin
„Az az elképzelés, hogy majd el fogunk kezdeni olyan technikákat tanulni egymástól, amelyeket nem ismerünk. Van egy lány például, aki nemezel, Turi Emese, és nagyon reménykedek benne, hogy meg fogja mutatni nekünk a nemezelést, és itt van András Franciska, aki varrógéppel hímez.
Én varrni tanítok, mert ezt tudom, megtanítom őket varrni, szabásmintát készíteni. Jó lenne, ha mindig lenne ilyen csoport Csíkszeredában, amelynek a tagjai összejárnak délutánonként, és együtt hímeznek, varrnak.”
Saját próbababákat is készítettek
Fotó: Gábos Albin
A csoportban vannak úgynevezett kezdők is, akik azért jelentkeztek, mert jó ötletnek tartottak egy ilyen foglalkozást, vagy mert ők maguk szeretnék tudni, miként tudják a ruháikat átalakítani. A hétfői és a keddi alkalom is nyitott, bármikor lehet csatlakozni a csoportokhoz.
Közösen tanulmányozzák a szabásmintákat
Fotó: Gábos Albin
„Van egy csomó össze-vissza tudásom ebben a témában, és gondoltam, hogy összegzem ezeket. Harmadévesként az elméleti tudásom megvan, de nem mindenben kapunk támogatást, ami a gyakorlatot illeti, ezért nagyon jó ötletnek tartom, hogy létrejött egy ilyen varróklub. És az csak hab a tortán, hogy itt van helyben” – osztotta meg velünk az egyik résztvevő, V. Kiss Magdolna.
Máthé Anna Krisztina Kolozsváron tanulta meg mindazt a varrásról, amit most átad a nőtársainak
Fotó: Gábos Albin
Máthé Anna elmondta, nagyon szeretné, ha a fiatalok megtanulnának varrni. Főként, hogy Csíkszeredában rengeteg turkáló van, jó lenne, ha mindenki a turkált cuccait át tudná alakítani magának, vagy fel tudná újítani. Hozzátette, sajnos ma már az iskolában nem tanítanak varrást, sokan emlékezhetnek, hogy ezelőtt harminc évvel még voltak kézimunkaórák. Ma már ez sincs, és alapszinten sem tudnak varrni a fiatalok.
Mit hogyan? Lehetőségek tárháza
Fotó: Gábos Albin
„Amióta tudok varrni, a barátnőim olyan »problémákkal« hívnak fel, hogy leszakadt a kabátjukról egy gomb, és vissza tudom-e varrni. Ez olyan szomorú, hogy tényleg ott vagyunk, hogy egy gomb felvarrása is gondot jelent már. Az a vágyam, hogy legyen a városban egy olyan hely, ahol van három varrógép, és be lehet járni varrni, egy hely, ahol tanulni lehet ilyen dolgokat. Azt is tudom, hogy sokaknak nehéz betuszkolni a programjukba, hogy saját maguknak varrjanak ruhákat, de heti egyszer három óra talán belefér. És az, hogy van egy ilyen hely, ahol együtt tudjuk csinálni, ösztönzi az embereket.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!