A szelídgesztenye embernek, állatnak tápláléka, és ismeri a népi gyógyászat is. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez. De nem csak az elkészítésének módját, hanem számos érdekességet is olvashatunk a gesztenyéről a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében.
2019. október 09., 14:492019. október 09., 14:49
Jóféle gesztenye. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szelídgesztenye embernek, állatnak tápláléka, és ismeri a népi gyógyászat is. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez. De nem csak az elkészítésének módját, hanem számos érdekességet is olvashatunk a gesztenyéről a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében.
2019. október 09., 14:492019. október 09., 14:49
Népi nevén jóféle gesztenyének hívják, ami egyrészt a vadgesztenyétől való eltérésre, másrészt a többféle módon felhasználható ínyencségre is utal. Gondoljunk csak nagyanyáink gesztenyés kappanjára, kacsájára, aztán lepényére, tekercsére, „csókjára”; a francia gesztenyetortára, esetleg az angolok hagyományos karácsonyi fogására, a gesztenyével töltött pulykájára. Ki tud ellenállni a cukor- vagy mézmázba mártott gesztenyegolyónak? – teszi fel a szerző a kérdést, majd további érdekességekkel is szolgál.
„Úgy regélik, Mátyás király Itáliából hozatta az első gesztenyefa-csemetéket Magyarországra, a nagymarosi gesztenyeerdők őrzik még emlékét. Zalában, a Mecsekben, Sopron és Kőszeg környékén kiterjedt gesztenyések vannak.
Az ültetvényt a millennium emlékére 1905-ben telepítették a falu nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán. A szájhagyomány szerint Kelemen Lajos tanító kezdeményezte az 50 gesztenye-, valamint 150 diófacsemete elültetését, amiben a felnőttek, gyerekek egyaránt segítettek. A diákok fakászuban hordták a Homoródból az öntözéshez a vizet. Ezért a jelenleg kilencvenkilenc dió- és negyvennyolc gesztenyefa terménye a falu mindenkori kicsinyeit illeti meg.”
Molnár Melinda cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy a karácsonyfalvi öregek úgy emlékeznek, az ültetvényen régen is tartottak termésbegyűjtő ünnepet, ahová „hozattak egy cigányt, és a lányok-fiúk egyet fordultak”. Az utóbbi években pedig fesztivált is rendeznek az évszázados helyi ritkaságot megünnepelni, a termést pedig a tanító felügyelete mellett a falubeli kis- és nagydiákok gyűjtik be októberben.
Homoródkarácsonyfalván a gyermekeket illeti meg a termés
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az ellenállhatatlan sült gesztenye
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tejszínes gesztenyepüré
Fotó: Erdély Bálint Előd
Gesztenyegolyó csokiborítással
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!