A szelídgesztenye embernek, állatnak tápláléka, és ismeri a népi gyógyászat is. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez. De nem csak az elkészítésének módját, hanem számos érdekességet is olvashatunk a gesztenyéről a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében.
2019. október 09., 14:492019. október 09., 14:49
Jóféle gesztenye. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szelídgesztenye embernek, állatnak tápláléka, és ismeri a népi gyógyászat is. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez. De nem csak az elkészítésének módját, hanem számos érdekességet is olvashatunk a gesztenyéről a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében.
2019. október 09., 14:492019. október 09., 14:49
Jóféle gesztenye. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez
Fotó: Erdély Bálint Előd
Népi nevén jóféle gesztenyének hívják, ami egyrészt a vadgesztenyétől való eltérésre, másrészt a többféle módon felhasználható ínyencségre is utal. Gondoljunk csak nagyanyáink gesztenyés kappanjára, kacsájára, aztán lepényére, tekercsére, „csókjára”; a francia gesztenyetortára, esetleg az angolok hagyományos karácsonyi fogására, a gesztenyével töltött pulykájára. Ki tud ellenállni a cukor- vagy mézmázba mártott gesztenyegolyónak? – teszi fel a szerző a kérdést, majd további érdekességekkel is szolgál.
„Úgy regélik, Mátyás király Itáliából hozatta az első gesztenyefa-csemetéket Magyarországra, a nagymarosi gesztenyeerdők őrzik még emlékét. Zalában, a Mecsekben, Sopron és Kőszeg környékén kiterjedt gesztenyések vannak.
Az ültetvényt a millennium emlékére 1905-ben telepítették a falu nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán. A szájhagyomány szerint Kelemen Lajos tanító kezdeményezte az 50 gesztenye-, valamint 150 diófacsemete elültetését, amiben a felnőttek, gyerekek egyaránt segítettek. A diákok fakászuban hordták a Homoródból az öntözéshez a vizet. Ezért a jelenleg kilencvenkilenc dió- és negyvennyolc gesztenyefa terménye a falu mindenkori kicsinyeit illeti meg.”
Molnár Melinda cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy a karácsonyfalvi öregek úgy emlékeznek, az ültetvényen régen is tartottak termésbegyűjtő ünnepet, ahová „hozattak egy cigányt, és a lányok-fiúk egyet fordultak”. Az utóbbi években pedig fesztivált is rendeznek az évszázados helyi ritkaságot megünnepelni, a termést pedig a tanító felügyelete mellett a falubeli kis- és nagydiákok gyűjtik be októberben.
Homoródkarácsonyfalván a gyermekeket illeti meg a termés
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az ellenállhatatlan sült gesztenye
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tejszínes gesztenyepüré
Fotó: Erdély Bálint Előd
Gesztenyegolyó csokiborítással
Fotó: Erdély Bálint Előd
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
szóljon hozzá!