
Babgulyás cipóban. Aki kedveli, annak érdekes felszolgálás lehet
Fotó: Kisréti Zsombor
Dél-Erdély turistalátványosságai között ott találjuk az algyógyi fürdőt, a Feredő-Gyógyot. Az erdélyi magyar turisták által is látogatot termálvizes telephelyen ugyan nincs nyoma a magyar múltnak, érdemes azonban szétnézni a környékén is, illetve betérni egy-két étterembe – ajánlja a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete.
2022. augusztus 17., 12:542022. augusztus 17., 12:54
Algyógy falutól 5 km-re fekszik Feredő-Gyógy, az Algyógyi fürdő. Harminc fok körüli termálvize kellemes a fürdőzésre, amit a rómaiak is felismertek. A mai fürdő mellett meglátogathatjuk a szomszédos telken található, mésztufába vájt római kori fürdőtelepet is. Feredő-Gyógyra az ország minden részéből érkeznek vendégek, közöttük elég sok magyar is. A romániai vendéglátás átgondolatlanságára jellemző, hogy a feredő három medencéjéből kettőt úszóknak rendeztek be, egy kisebb medence pedig az összes többi vendég igényeit elégíti ki.
Feredő-Gyógy strandja az egyik úszómedencével
Fotó: Kisréti Zsombor
Mivel Romániában a lakosság többsége sajnos nem tud úszni – az úszásoktatást sem a kommunizmusban, sem azt követően nem terjesztették ki az iskolai közoktatásba –, százak tömörülnek az aprócska medencébe, és a tágas úszómedencékben pár ember lubickol. A természeti látványosságokra vágyóknak a fürdőtől ugrásnyira található termálvizes Clocota vízesés a vonzó, ahol mindig sok turistával találkozhatunk.
Az étterem egyik felkapott kínálata a sült húsos felhozatal
Fotó: Kisréti Zsombor
De a kiránduló számára fontos az étkezés is. A kommunista időkben idétlen kinézetű tömbházakkal és szállókkal megtűzdelt fürdőtelepen 1989 decemberében megállt az idő, új beruházásokkal, fejlesztésekkel alig találkozik az ember. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!