Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:06

Bukarestben kiütötte a Sportult a Sapientia U23

21:26

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

21:24

Immár biztos, a Gyergyói Hoki Klub jut az első helyről a négyes döntőbe

20:57

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Áthajtott egy kutyán a sofőr, meg sem állt – vizsgálatot indított a rendőrség

Enni vagy nem enni, avagy miért torkoskodunk a böjti időszakban?

Beköszönt a nagyböjt, aztán rögtön egy lakoma. A néphagyományban rejlik az ellentmondás feloldása

Fotó: Pixabay.com

Míg hamvazószerdán szigorú böjti nap van és elkezdődik a negyvennapos böjti időszak, addig a rá következő napon, csütörtökön, megengedett a lakomázás, mulatozás. Hogy is van ez? Néprajzkutató segítségével annak jártunk utána, mi is volt a szerepe a farsang végén, nagyböjt elején megtartott, az utóbbi években újjáélesztett torkos vagy falánk csütörtöknek, vagy ahogy Székelyföldön nevezik, kövércsütörtöknek.

Péter Beáta

2018. február 15., 13:362018. február 15., 13:36

2018. február 15., 16:482018. február 15., 16:48

A keresztény egyház legfontosabb ünnepére, a húsvétra való felkészülés, a negyven napos böjt kezdődik el hamvazószerdán, mégis ebben az időszakban van egy nap, amikor a néphagyomány szerint megengedett a torkoskodás.

Noha az utóbbi években főként a vendéglátóipari egységeknek kedvez a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére 2006-ban felelevenített hagyomány – mivel ez egy újabb alkalom arra, hogy bevonzzák a vendégeket – évtizedekkel ezelőtt ez a nap társadalmi szempontból fontos eseménye volt az esztendőnek és az egyén sorsa változásának.

A lélekkel foglalkozni

Hogyan látja ezt az egyház egy képviselője? Sebestyén Ottó római katolikus plébánost kérdeztük. Elmondta: hamvazószerda szigorú böjti nap, és valószínű, hogy a torkos csütörtök a húshagyókeddről megmaradt húsételek elfogyasztására adott alkalmat.

Régebb az egyházban az egész nagyböjt alatt hústilalom volt, sőt állatól származót sem volt szabad megenni.

Most azonban sokkal enyhébb ez az egyházfegyelmi szabály, csak két szigorú böjti nap van, a hamvazószerda és nagypéntek, amikor csak háromszor szabad enni és egyszer jóllakni, hús nélkül. „A katolikus egyház inkább a nagyböjtnek a lélekben való nyitottságát hangsúlyozza, azt, hogy Isten közelségét keressük. Bűnbánati időnek nevezi, amikor sokkal többet foglalkozunk a lelkünkkel. A böjt egy eszköz, ha jól tudunk élni vele, nagyon hasznos lehet” – fejtette ki a plébános.

Melyik leány, melyik legény legyen?

Balázs Lajos néprajzkutató arra mutatott rá, hogy a farsang ideje szorosan összefüggött a párkeresés, párválasztás időszakával. Ilyenkor szabad volt az udvarlás, a fiatal lányok fonóba jártak, a legények fonóból fonóba, táncmulatságba, ki-ki kereste a neki való társat. A néprajzkutató egyik adatközlője így fejezte ki magát:

„ilyenkor a legény nézi, melyik is lenne jó.”

A szülők is figyelgették, hogy a legény kihez jár és a leányhoz ki jár. Farsang végén aztán nagy táncmulatságot szerveztek. Délelőtt a templomkertben találkoztak a fiatalok, együtt vonultak be a templomba, a pap megáldotta őket, a szentmise az ő tiszteletükre volt. Mise végén a templom előtt ismét egyértelműen jelezték a közösségnek, hogy ki kivel jár.

Bokréták mint szimbólumok

A mulatság a vasárnapi táncestével kezdődik, majd hétfőn, kedden, szerdán is tánc van. A leányok ezen táncok alkalmával háromféle bokrétát tűznek a legény kabátjára. Nem egyszerű bokréták ezek, hanem szimbólumok, üzenethordozó jelképek. A táncoltató legényeknek kis bokrétát tűznek hálából azért, mert táncoltatta őket a farsang idején. Egy másik fajta megkülönböztető jel a bábakalácsból készített csokor. Ez egyfajta hecc a leányok részéről a vénlegényeknek.

Hús nélküli töltött káposztát készítő asszonyok Székelyföldön. Egykor szigorúbban vették a böjti időszakot

Fotó: Veres Nándor

Ez a szalmavirág ősszel nyílik, nem hervad el, de száraz természetű, erdőszéleken, bokros részeken található behúzódva. A vénlegénynek is húzódó élete van, nem barátkozik, nem áll be a fiatal legények sorába, de azért még aktív, bálba jár. A bábakalács egyfajta jelzése annak, hogy ezek a legények vénülnek és nem keresnek párt, kilógnak a sorból. A harmadik fajta csokor mirtuszból volt, ezt az úgynevezett szeretős legényeknek tűzik azok a leányok, akiknek a bálokon udvaroltak a farsang során a legények.

„Nagyon racionális és átgondolt szimbólumok ezek, semmi sem ötletszerű”

– hangsúlyozta Balázs József. A mirtuszbokrétát azután tűzi fel a leány, amikor a szerda esti bálból hazakíséri a legény, és így egyértelművé válik – a közösség számára is – hogy ettől arrafelé együvé tartoznak, férj és feleség lesznek. Mivel a farsang utolsó napjain bőségesen esznek-isznak, mulatoznak, mindenhol marad meg étel. A leány szülei csütörtökre összegyűjtik a maradékot, és meghívják a legényt vacsorára. Olyan, mint a lakodalomban a visszahívás, a paraszti takarékosságot, pragmatizmust lehet felfedezni benne – magyarázta a néprajzkutató. Jó kiadós volt ez a csütörtök esti vacsora, Székelyföldön kövércsütörtöknek nevezik.

Szövetség jön létre

„Benne vannak ebben a mágikus hiedelmeink, az együtt evés és ivás mágiája: akik ugyanazokat az étkeket fogyasszák el, azok között titkos szövetségek, kötődések jöttek létre, kell létrejöjjenek. Látom ebben a vérszerződés gesztusát is. Ez is egyfajta vérszerződés. Ugyanez van az utolsó vacsorában is. Krisztus mondta: ezt cselekedjétek. Kezébe vette a kelyhet, imádkozott, ivott belőle, megtörte a kenyeret, szétosztotta, mindenki evett belőle, ivott a kupából. Egy új vallás alapításakor történik ez.

Akik ugyanazon étkeket fogyasztják, köztük titkos szövetség jön létre

Fotó: Pixabay.com

Ugyanez történik a farsang végén, mulatság van, már megelőzően leteszik a garast, hogy a fiatal pár össze fog házasodni. Ennek a jelzését meg kell ejteni, kifele közölni kell, egyfajta publikáció. Mert következő vasárnap már a legény és a leány együtt mennek a templomba, jönnek ki a miséről, a mirtusz ott van a legényen. A közösség pedig nézi, hogy ezen a farsangon hány legény lett szeretős legény. Kövércsütörtökön pedig megtörtént a szövetség megkötéséért az első legfontosabb lépés: az együtt evés és ivás.”

Balázs Lajos hozzátette, farsang farka tehát nem csak arról szól, hogy eltemetjük Illést, a telet, hanem ez egy kicsúcsosodott esemény, társadalmi szempontból lezárul egy nagyon fontos időszak, a párkeresés. A reprodukció rítusa egy másik csapáson indul el.

Ezt pedig kövércsütörtökön egy nagy együttevési szokással pecsételtek, erősítettek és hoztak a közösség tudomására.