Enni vagy nem enni, avagy miért torkoskodunk a böjti időszakban?
Beköszönt a nagyböjt, aztán rögtön egy lakoma. A néphagyományban rejlik az ellentmondás feloldása
Fotó: Pixabay.com
Míg hamvazószerdán szigorú böjti nap van és elkezdődik a negyvennapos böjti időszak, addig a rá következő napon, csütörtökön, megengedett a lakomázás, mulatozás. Hogy is van ez? Néprajzkutató segítségével annak jártunk utána, mi is volt a szerepe a farsang végén, nagyböjt elején megtartott, az utóbbi években újjáélesztett torkos vagy falánk csütörtöknek, vagy ahogy Székelyföldön nevezik, kövércsütörtöknek.
Péter Beáta
2018. február 15., 13:362018. február 15., 13:36
2018. február 15., 16:482018. február 15., 16:48
A keresztény egyház legfontosabb ünnepére, a húsvétra való felkészülés, a negyven napos böjt kezdődik el hamvazószerdán, mégis ebben az időszakban van egy nap, amikor a néphagyomány szerint megengedett a torkoskodás.
Noha az utóbbi években főként a vendéglátóipari egységeknek kedvez a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére 2006-ban felelevenített hagyomány – mivel ez egy újabb alkalom arra, hogy bevonzzák a vendégeket – évtizedekkel ezelőtt ez a nap társadalmi szempontból fontos eseménye volt az esztendőnek és az egyén sorsa változásának.
A lélekkel foglalkozni
Hogyan látja ezt az egyház egy képviselője? Sebestyén Ottó római katolikus plébánost kérdeztük. Elmondta: hamvazószerda szigorú böjti nap, és valószínű, hogy a torkos csütörtök a húshagyókeddről megmaradt húsételek elfogyasztására adott alkalmat.
Most azonban sokkal enyhébb ez az egyházfegyelmi szabály, csak két szigorú böjti nap van, a hamvazószerda és nagypéntek, amikor csak háromszor szabad enni és egyszer jóllakni, hús nélkül. „A katolikus egyház inkább a nagyböjtnek a lélekben való nyitottságát hangsúlyozza, azt, hogy Isten közelségét keressük. Bűnbánati időnek nevezi, amikor sokkal többet foglalkozunk a lelkünkkel. A böjt egy eszköz, ha jól tudunk élni vele, nagyon hasznos lehet” – fejtette ki a plébános.
Melyik leány, melyik legény legyen?
Balázs Lajos néprajzkutató arra mutatott rá, hogy a farsang ideje szorosan összefüggött a párkeresés, párválasztás időszakával. Ilyenkor szabad volt az udvarlás, a fiatal lányok fonóba jártak, a legények fonóból fonóba, táncmulatságba, ki-ki kereste a neki való társat. A néprajzkutató egyik adatközlője így fejezte ki magát:
A szülők is figyelgették, hogy a legény kihez jár és a leányhoz ki jár. Farsang végén aztán nagy táncmulatságot szerveztek. Délelőtt a templomkertben találkoztak a fiatalok, együtt vonultak be a templomba, a pap megáldotta őket, a szentmise az ő tiszteletükre volt. Mise végén a templom előtt ismét egyértelműen jelezték a közösségnek, hogy ki kivel jár.
Bokréták mint szimbólumok
A mulatság a vasárnapi táncestével kezdődik, majd hétfőn, kedden, szerdán is tánc van. A leányok ezen táncok alkalmával háromféle bokrétát tűznek a legény kabátjára. Nem egyszerű bokréták ezek, hanem szimbólumok, üzenethordozó jelképek. A táncoltató legényeknek kis bokrétát tűznek hálából azért, mert táncoltatta őket a farsang idején. Egy másik fajta megkülönböztető jel a bábakalácsból készített csokor. Ez egyfajta hecc a leányok részéről a vénlegényeknek.
Hús nélküli töltött káposztát készítő asszonyok Székelyföldön. Egykor szigorúbban vették a böjti időszakot
Fotó: Veres Nándor
Ez a szalmavirág ősszel nyílik, nem hervad el, de száraz természetű, erdőszéleken, bokros részeken található behúzódva. A vénlegénynek is húzódó élete van, nem barátkozik, nem áll be a fiatal legények sorába, de azért még aktív, bálba jár. A bábakalács egyfajta jelzése annak, hogy ezek a legények vénülnek és nem keresnek párt, kilógnak a sorból. A harmadik fajta csokor mirtuszból volt, ezt az úgynevezett szeretős legényeknek tűzik azok a leányok, akiknek a bálokon udvaroltak a farsang során a legények.
– hangsúlyozta Balázs József. A mirtuszbokrétát azután tűzi fel a leány, amikor a szerda esti bálból hazakíséri a legény, és így egyértelművé válik – a közösség számára is – hogy ettől arrafelé együvé tartoznak, férj és feleség lesznek. Mivel a farsang utolsó napjain bőségesen esznek-isznak, mulatoznak, mindenhol marad meg étel. A leány szülei csütörtökre összegyűjtik a maradékot, és meghívják a legényt vacsorára. Olyan, mint a lakodalomban a visszahívás, a paraszti takarékosságot, pragmatizmust lehet felfedezni benne – magyarázta a néprajzkutató. Jó kiadós volt ez a csütörtök esti vacsora, Székelyföldön kövércsütörtöknek nevezik.
Szövetség jön létre
„Benne vannak ebben a mágikus hiedelmeink, az együtt evés és ivás mágiája: akik ugyanazokat az étkeket fogyasszák el, azok között titkos szövetségek, kötődések jöttek létre, kell létrejöjjenek. Látom ebben a vérszerződés gesztusát is. Ez is egyfajta vérszerződés. Ugyanez van az utolsó vacsorában is. Krisztus mondta: ezt cselekedjétek. Kezébe vette a kelyhet, imádkozott, ivott belőle, megtörte a kenyeret, szétosztotta, mindenki evett belőle, ivott a kupából. Egy új vallás alapításakor történik ez.
Akik ugyanazon étkeket fogyasztják, köztük titkos szövetség jön létre
Fotó: Pixabay.com
Ugyanez történik a farsang végén, mulatság van, már megelőzően leteszik a garast, hogy a fiatal pár össze fog házasodni. Ennek a jelzését meg kell ejteni, kifele közölni kell, egyfajta publikáció. Mert következő vasárnap már a legény és a leány együtt mennek a templomba, jönnek ki a miséről, a mirtusz ott van a legényen. A közösség pedig nézi, hogy ezen a farsangon hány legény lett szeretős legény. Kövércsütörtökön pedig megtörtént a szövetség megkötéséért az első legfontosabb lépés: az együtt evés és ivás.”
Balázs Lajos hozzátette, farsang farka tehát nem csak arról szól, hogy eltemetjük Illést, a telet, hanem ez egy kicsúcsosodott esemény, társadalmi szempontból lezárul egy nagyon fontos időszak, a párkeresés. A reprodukció rítusa egy másik csapáson indul el.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!