Enni vagy nem enni, avagy miért torkoskodunk a böjti időszakban?
Beköszönt a nagyböjt, aztán rögtön egy lakoma. A néphagyományban rejlik az ellentmondás feloldása
Fotó: Pixabay.com
Míg hamvazószerdán szigorú böjti nap van és elkezdődik a negyvennapos böjti időszak, addig a rá következő napon, csütörtökön, megengedett a lakomázás, mulatozás. Hogy is van ez? Néprajzkutató segítségével annak jártunk utána, mi is volt a szerepe a farsang végén, nagyböjt elején megtartott, az utóbbi években újjáélesztett torkos vagy falánk csütörtöknek, vagy ahogy Székelyföldön nevezik, kövércsütörtöknek.
Péter Beáta
2018. február 15., 13:362018. február 15., 13:36
2018. február 15., 16:482018. február 15., 16:48
A keresztény egyház legfontosabb ünnepére, a húsvétra való felkészülés, a negyven napos böjt kezdődik el hamvazószerdán, mégis ebben az időszakban van egy nap, amikor a néphagyomány szerint megengedett a torkoskodás.
Noha az utóbbi években főként a vendéglátóipari egységeknek kedvez a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére 2006-ban felelevenített hagyomány – mivel ez egy újabb alkalom arra, hogy bevonzzák a vendégeket – évtizedekkel ezelőtt ez a nap társadalmi szempontból fontos eseménye volt az esztendőnek és az egyén sorsa változásának.
A lélekkel foglalkozni
Hogyan látja ezt az egyház egy képviselője? Sebestyén Ottó római katolikus plébánost kérdeztük. Elmondta: hamvazószerda szigorú böjti nap, és valószínű, hogy a torkos csütörtök a húshagyókeddről megmaradt húsételek elfogyasztására adott alkalmat.
Most azonban sokkal enyhébb ez az egyházfegyelmi szabály, csak két szigorú böjti nap van, a hamvazószerda és nagypéntek, amikor csak háromszor szabad enni és egyszer jóllakni, hús nélkül. „A katolikus egyház inkább a nagyböjtnek a lélekben való nyitottságát hangsúlyozza, azt, hogy Isten közelségét keressük. Bűnbánati időnek nevezi, amikor sokkal többet foglalkozunk a lelkünkkel. A böjt egy eszköz, ha jól tudunk élni vele, nagyon hasznos lehet” – fejtette ki a plébános.
Melyik leány, melyik legény legyen?
Balázs Lajos néprajzkutató arra mutatott rá, hogy a farsang ideje szorosan összefüggött a párkeresés, párválasztás időszakával. Ilyenkor szabad volt az udvarlás, a fiatal lányok fonóba jártak, a legények fonóból fonóba, táncmulatságba, ki-ki kereste a neki való társat. A néprajzkutató egyik adatközlője így fejezte ki magát:
A szülők is figyelgették, hogy a legény kihez jár és a leányhoz ki jár. Farsang végén aztán nagy táncmulatságot szerveztek. Délelőtt a templomkertben találkoztak a fiatalok, együtt vonultak be a templomba, a pap megáldotta őket, a szentmise az ő tiszteletükre volt. Mise végén a templom előtt ismét egyértelműen jelezték a közösségnek, hogy ki kivel jár.
Bokréták mint szimbólumok
A mulatság a vasárnapi táncestével kezdődik, majd hétfőn, kedden, szerdán is tánc van. A leányok ezen táncok alkalmával háromféle bokrétát tűznek a legény kabátjára. Nem egyszerű bokréták ezek, hanem szimbólumok, üzenethordozó jelképek. A táncoltató legényeknek kis bokrétát tűznek hálából azért, mert táncoltatta őket a farsang idején. Egy másik fajta megkülönböztető jel a bábakalácsból készített csokor. Ez egyfajta hecc a leányok részéről a vénlegényeknek.
Hús nélküli töltött káposztát készítő asszonyok Székelyföldön. Egykor szigorúbban vették a böjti időszakot
Fotó: Veres Nándor
Ez a szalmavirág ősszel nyílik, nem hervad el, de száraz természetű, erdőszéleken, bokros részeken található behúzódva. A vénlegénynek is húzódó élete van, nem barátkozik, nem áll be a fiatal legények sorába, de azért még aktív, bálba jár. A bábakalács egyfajta jelzése annak, hogy ezek a legények vénülnek és nem keresnek párt, kilógnak a sorból. A harmadik fajta csokor mirtuszból volt, ezt az úgynevezett szeretős legényeknek tűzik azok a leányok, akiknek a bálokon udvaroltak a farsang során a legények.
– hangsúlyozta Balázs József. A mirtuszbokrétát azután tűzi fel a leány, amikor a szerda esti bálból hazakíséri a legény, és így egyértelművé válik – a közösség számára is – hogy ettől arrafelé együvé tartoznak, férj és feleség lesznek. Mivel a farsang utolsó napjain bőségesen esznek-isznak, mulatoznak, mindenhol marad meg étel. A leány szülei csütörtökre összegyűjtik a maradékot, és meghívják a legényt vacsorára. Olyan, mint a lakodalomban a visszahívás, a paraszti takarékosságot, pragmatizmust lehet felfedezni benne – magyarázta a néprajzkutató. Jó kiadós volt ez a csütörtök esti vacsora, Székelyföldön kövércsütörtöknek nevezik.
Szövetség jön létre
„Benne vannak ebben a mágikus hiedelmeink, az együtt evés és ivás mágiája: akik ugyanazokat az étkeket fogyasszák el, azok között titkos szövetségek, kötődések jöttek létre, kell létrejöjjenek. Látom ebben a vérszerződés gesztusát is. Ez is egyfajta vérszerződés. Ugyanez van az utolsó vacsorában is. Krisztus mondta: ezt cselekedjétek. Kezébe vette a kelyhet, imádkozott, ivott belőle, megtörte a kenyeret, szétosztotta, mindenki evett belőle, ivott a kupából. Egy új vallás alapításakor történik ez.
Akik ugyanazon étkeket fogyasztják, köztük titkos szövetség jön létre
Fotó: Pixabay.com
Ugyanez történik a farsang végén, mulatság van, már megelőzően leteszik a garast, hogy a fiatal pár össze fog házasodni. Ennek a jelzését meg kell ejteni, kifele közölni kell, egyfajta publikáció. Mert következő vasárnap már a legény és a leány együtt mennek a templomba, jönnek ki a miséről, a mirtusz ott van a legényen. A közösség pedig nézi, hogy ezen a farsangon hány legény lett szeretős legény. Kövércsütörtökön pedig megtörtént a szövetség megkötéséért az első legfontosabb lépés: az együtt evés és ivás.”
Balázs Lajos hozzátette, farsang farka tehát nem csak arról szól, hogy eltemetjük Illést, a telet, hanem ez egy kicsúcsosodott esemény, társadalmi szempontból lezárul egy nagyon fontos időszak, a párkeresés. A reprodukció rítusa egy másik csapáson indul el.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!