Enni vagy nem enni, avagy miért torkoskodunk a böjti időszakban?
Beköszönt a nagyböjt, aztán rögtön egy lakoma. A néphagyományban rejlik az ellentmondás feloldása
Fotó: Pixabay.com
Míg hamvazószerdán szigorú böjti nap van és elkezdődik a negyvennapos böjti időszak, addig a rá következő napon, csütörtökön, megengedett a lakomázás, mulatozás. Hogy is van ez? Néprajzkutató segítségével annak jártunk utána, mi is volt a szerepe a farsang végén, nagyböjt elején megtartott, az utóbbi években újjáélesztett torkos vagy falánk csütörtöknek, vagy ahogy Székelyföldön nevezik, kövércsütörtöknek.
Péter Beáta
2018. február 15., 13:362018. február 15., 13:36
2018. február 15., 16:482018. február 15., 16:48
A keresztény egyház legfontosabb ünnepére, a húsvétra való felkészülés, a negyven napos böjt kezdődik el hamvazószerdán, mégis ebben az időszakban van egy nap, amikor a néphagyomány szerint megengedett a torkoskodás.
Noha az utóbbi években főként a vendéglátóipari egységeknek kedvez a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére 2006-ban felelevenített hagyomány – mivel ez egy újabb alkalom arra, hogy bevonzzák a vendégeket – évtizedekkel ezelőtt ez a nap társadalmi szempontból fontos eseménye volt az esztendőnek és az egyén sorsa változásának.
A lélekkel foglalkozni
Hogyan látja ezt az egyház egy képviselője? Sebestyén Ottó római katolikus plébánost kérdeztük. Elmondta: hamvazószerda szigorú böjti nap, és valószínű, hogy a torkos csütörtök a húshagyókeddről megmaradt húsételek elfogyasztására adott alkalmat.
Most azonban sokkal enyhébb ez az egyházfegyelmi szabály, csak két szigorú böjti nap van, a hamvazószerda és nagypéntek, amikor csak háromszor szabad enni és egyszer jóllakni, hús nélkül. „A katolikus egyház inkább a nagyböjtnek a lélekben való nyitottságát hangsúlyozza, azt, hogy Isten közelségét keressük. Bűnbánati időnek nevezi, amikor sokkal többet foglalkozunk a lelkünkkel. A böjt egy eszköz, ha jól tudunk élni vele, nagyon hasznos lehet” – fejtette ki a plébános.
Melyik leány, melyik legény legyen?
Balázs Lajos néprajzkutató arra mutatott rá, hogy a farsang ideje szorosan összefüggött a párkeresés, párválasztás időszakával. Ilyenkor szabad volt az udvarlás, a fiatal lányok fonóba jártak, a legények fonóból fonóba, táncmulatságba, ki-ki kereste a neki való társat. A néprajzkutató egyik adatközlője így fejezte ki magát:
A szülők is figyelgették, hogy a legény kihez jár és a leányhoz ki jár. Farsang végén aztán nagy táncmulatságot szerveztek. Délelőtt a templomkertben találkoztak a fiatalok, együtt vonultak be a templomba, a pap megáldotta őket, a szentmise az ő tiszteletükre volt. Mise végén a templom előtt ismét egyértelműen jelezték a közösségnek, hogy ki kivel jár.
Bokréták mint szimbólumok
A mulatság a vasárnapi táncestével kezdődik, majd hétfőn, kedden, szerdán is tánc van. A leányok ezen táncok alkalmával háromféle bokrétát tűznek a legény kabátjára. Nem egyszerű bokréták ezek, hanem szimbólumok, üzenethordozó jelképek. A táncoltató legényeknek kis bokrétát tűznek hálából azért, mert táncoltatta őket a farsang idején. Egy másik fajta megkülönböztető jel a bábakalácsból készített csokor. Ez egyfajta hecc a leányok részéről a vénlegényeknek.
Hús nélküli töltött káposztát készítő asszonyok Székelyföldön. Egykor szigorúbban vették a böjti időszakot
Fotó: Veres Nándor
Ez a szalmavirág ősszel nyílik, nem hervad el, de száraz természetű, erdőszéleken, bokros részeken található behúzódva. A vénlegénynek is húzódó élete van, nem barátkozik, nem áll be a fiatal legények sorába, de azért még aktív, bálba jár. A bábakalács egyfajta jelzése annak, hogy ezek a legények vénülnek és nem keresnek párt, kilógnak a sorból. A harmadik fajta csokor mirtuszból volt, ezt az úgynevezett szeretős legényeknek tűzik azok a leányok, akiknek a bálokon udvaroltak a farsang során a legények.
– hangsúlyozta Balázs József. A mirtuszbokrétát azután tűzi fel a leány, amikor a szerda esti bálból hazakíséri a legény, és így egyértelművé válik – a közösség számára is – hogy ettől arrafelé együvé tartoznak, férj és feleség lesznek. Mivel a farsang utolsó napjain bőségesen esznek-isznak, mulatoznak, mindenhol marad meg étel. A leány szülei csütörtökre összegyűjtik a maradékot, és meghívják a legényt vacsorára. Olyan, mint a lakodalomban a visszahívás, a paraszti takarékosságot, pragmatizmust lehet felfedezni benne – magyarázta a néprajzkutató. Jó kiadós volt ez a csütörtök esti vacsora, Székelyföldön kövércsütörtöknek nevezik.
Szövetség jön létre
„Benne vannak ebben a mágikus hiedelmeink, az együtt evés és ivás mágiája: akik ugyanazokat az étkeket fogyasszák el, azok között titkos szövetségek, kötődések jöttek létre, kell létrejöjjenek. Látom ebben a vérszerződés gesztusát is. Ez is egyfajta vérszerződés. Ugyanez van az utolsó vacsorában is. Krisztus mondta: ezt cselekedjétek. Kezébe vette a kelyhet, imádkozott, ivott belőle, megtörte a kenyeret, szétosztotta, mindenki evett belőle, ivott a kupából. Egy új vallás alapításakor történik ez.
Akik ugyanazon étkeket fogyasztják, köztük titkos szövetség jön létre
Fotó: Pixabay.com
Ugyanez történik a farsang végén, mulatság van, már megelőzően leteszik a garast, hogy a fiatal pár össze fog házasodni. Ennek a jelzését meg kell ejteni, kifele közölni kell, egyfajta publikáció. Mert következő vasárnap már a legény és a leány együtt mennek a templomba, jönnek ki a miséről, a mirtusz ott van a legényen. A közösség pedig nézi, hogy ezen a farsangon hány legény lett szeretős legény. Kövércsütörtökön pedig megtörtént a szövetség megkötéséért az első legfontosabb lépés: az együtt evés és ivás.”
Balázs Lajos hozzátette, farsang farka tehát nem csak arról szól, hogy eltemetjük Illést, a telet, hanem ez egy kicsúcsosodott esemény, társadalmi szempontból lezárul egy nagyon fontos időszak, a párkeresés. A reprodukció rítusa egy másik csapáson indul el.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fűszeres ízű, különleges cserjénk: a boróka
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Fűszeres ízű, különleges cserjénk: a boróka
Minden, amiből étel lesz – videó
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Minden, amiből étel lesz – videó
Vérrel kódolt ellentétek
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Vérrel kódolt ellentétek
Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Egy függöny, amely mesél
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy függöny, amely mesél
Egy nap ízekben és arányokban
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Egy nap ízekben és arányokban
Duplán sütőtökös csiga
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Duplán sütőtökös csiga
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Robogókon szelték át a kontinenseket
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Robogókon szelték át a kontinenseket
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!