Daradics Karina és a kórházi mesevilág
Sokak kedvencével, Csipikével. Mesefigurákkal színezett mindennapok
Fotó: Veres Nándor
Falfestményei bájosak, színesek, szívet melengetők, mosolyt csalnak az arcokra, legyenek kórházi folyosón, iskolában vagy óvodában. Daradics Karina így próbál szebbé varázsolni akár egy gondterhelt napot is. Segítségére vannak a hupikék törpikék, a minyonok vagy éppenséggel Sid a Jégkorszak című rajzfilmből.
D. Balázs Ildikó
2019. október 11., 17:382019. október 11., 17:38
2019. október 18., 16:452019. október 18., 16:45
Tanítónő édesanyjától örökölte rajztehetségét Daradics Karina, aki csaknem húsz évvel ezelőtt Brassóból költözött Csíkszeredába, bár gyökerei Székelyföldhöz kötik. Ma már mosolyogva emlékszik vissza azokra az időkre, amikor attól való félelmében, hogy rossz kiejtése miatt kinevetik, nem nagyon beszélt magyarul.
„Nagymamám nagyon erős magyar érzelmű asszony volt, ő még a karácsonyfát is piros-fehér-zöld színekben díszítette. Én az első négy osztályt német iskolában jártam, aztán édesanyám román iskolába íratott, mivel nagyon rosszul írtam románul. De Brassóban nem volt gond amiatt, hogy ki milyen nyelven beszél, együtt játszottunk szászok, magyarok, románok. Egymás között románul beszélgettünk, és nem piszkáltuk egymást a nemzeti hovatartozása miatt. Amikor Csíkszeredába jöttem, elég keveset tudtam magyarul, jól értettem, de beszélni nem nagyon mertem. Emlékszem, nagy segítségemre volt a Hallmark filmcsatorna, ha otthon voltam, folyamatosan az ment a háttérben, és hallgattam a magyarul szinkronizált filmeket, így a választékos, szép magyar nyelv szinte észrevétlenül bekúszott a fejembe. Mondogattam otthon, egyszer majd megbánjátok, hogy ilyen jól megtanultam magyarul, és mikor néha nagyon rátapintok a lényegre, kifejtem a véleményem, akkor elismerik, hogy igazam volt” – meséli nevetve.
Mesés falfestmények a rajzfilmek világából
Fotó: Veres Nándor
Aztán a mesékből is sokat tanult – jegyzi meg –, gyermekeinek, Zoltánnak és Hannának sok mesét olvasott, és számára azóta is igen nagy fontossággal bír a mesék világa. Ma is ezt a világot hívja segítségül, amikor iskolákban, óvodákban vagy akár lakásokban falfestményeket készít.
Mosolycsaló mesehősök
Mivel tehetséges és érdeklődő, több művészeti ágban is kipróbálta magát, belekóstolt a grafikatanulásba, de divattervezést, festészetet és agyagozást is tanult. Ma tulajdonképpen az évszak határozza meg, hogy mikor mivel foglalkozik. „Tavasszal kerámiát festek, és mivel akkor vannak a lakásfelújítások, díszes, textúrás falakat készítek a lakásokban. Nyáron tábort szervezünk gyerekeknek, ahonnan rengeteg energiát, ihletet és melegséget kapok, ősszel kerámiákat festek, majd télen immár húsz éve gyertyákat készítünk a férjemmel” – meséli Karina.
Sok-sok mesefigura a gyerekosztály folyosóján. Velük a nehéz napok is könnyebbek
Fotó: Veres Nándor
Immár harmadik éve, a Gyermekmosoly Program révén, nyaranta falfestményeket készít tanintézményekben. „A mesefigurákkal szeretném megszínezni a mindennapokat, hogy jól érezzék magukat a gyermekek, amikor ősszel visszatérnek az iskolába. Valószínű, hogy jobb eredményeket lehet elérni, ha a gyermek melegséget, mosolyt kap, amikor az osztályba, iskolába belép” – magyarázza. A program keretében tavaly a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekosztályán is mesefigurákat varázsolt a falakra, idén a kórház már önerőből finanszírozta ezt, így „került kórházba” Csipike, Bambi, Vuk és még számos ismert rajzfilmhős.
Nagy hatása van a színnek, a formának a mindennapjainkra, befolyásolja a hangulatunkat, lecsillapítja a bennünk lévő rossz érzéseket, ha épp azzal indulunk el reggel, enyhíti a gondokat, főleg a kórházban” – fejti ki az alkotó, amint szemügyre vesszük a ránk mosolygó ismerős mesefigurákat.
„Nem kell harcolnom, hogy elismerjenek”
Karina azt mondja, számára mindig az a fontos, amivel éppen foglalkozik, és akkor maximálisan az adott munkára figyel. „Az a munkám különlegessége, hogy tudom, nem vagyok különleges. Nem kell harcolnom, hogy valaki elismerjen. Magammal van harcom csupán, hogy mit tudok magamból kihozni.
Szakmailag lelki támaszom Siklódy Ferenc grafikus.”
Fotó: Veres Nándor
Színes, mesés világa van Daradics Karinának. Nem is csoda, hiszen mesés helyen lakik családjával. Szécsenyben, távol a világ zajától, az erdő mélyén, vadregényes táj ölelésében van az ősi családi ház, ahova mintegy tíz éve költöztek ki. „A környezet miatt kicsit másabb a hangulata minden munkámnak. Ott hihetetlen jó lenni. Szeretek bejönni Csíkszeredába is, ilyenkor úgy érzem magam, mint egy turista, és elismerem, hogy szép és biztonságos város, ahol nagyok sok minden történik, de egy idő után már nagyon vágyom haza” – fűzi hozzá.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. október 11-én.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!