Mitől lehet barokk egy 21. századi viselet? Erre a kérdésre próbált meg választ adni mintegy harminc ruhatervező, több tucat ruhát mutatva be a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Volt fekete és arany, fodor és csipke bőven, de a 16–18. század ihletett rövidnadrágos, bakancsos viseleteket is.
2018. november 27., 16:042018. november 27., 16:04
Barokk kor volt a divatbemutató fókuszában
Fotó: Haáz Vince
Mitől lehet barokk egy 21. századi viselet? Erre a kérdésre próbált meg választ adni mintegy harminc ruhatervező, több tucat ruhát mutatva be a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Volt fekete és arany, fodor és csipke bőven, de a 16–18. század ihletett rövidnadrágos, bakancsos viseleteket is.
2018. november 27., 16:042018. november 27., 16:04
Barokk kor volt a divatbemutató fókuszában
Fotó: Haáz Vince
Tíz évvel ezelőtt éppen a barokk korszakkal kezdődött a művészettörténeti korszakokat felidéző divatbemutatók sora: akkor még hat-hét divattervező mutatta be a kor ihlette kollekcióját a Kultúrpalota előterében, s a bemutató nem is tartott többet negyedóránál. Mégis annyira jól sikerült, hogy sorozat lett belőle, a szervezők sorra vették a művészettörténeti korokat, és igyekeztek azokat 21. századi viseletbe átültetni, ahhoz, hogy a tizedik rendezvény stílusosan ismét a barokkhoz térjen vissza. Most már viszont mintegy harminc ruhatervező – profi, művész vagy akár tanuló – kapcsolódott be a munkába, több mint száz ruhát, ékszert, táskát mutattak be, és a bemutató is egész estésre sikeredett. „Nem célunk korhű ruhákat alkotni, azokat meg lehet tekinteni művészettörténeti albumokban vagy múzeumokban, mi egy-egy adott kor elemeit, jelen esetben a barokk értékeit szeretnénk továbbvinni a 21. századba” – mondja rendezvény főszervezője, aki maga is ruhákat alkot. De lássuk a medvét, azaz a ruhákat:
Bakancs is lehet a kifutón
Fotó: Haáz Vince
A bemutató egyik színfoltja mindig a kézdivásárhelyi KreaKids Stúdió kollekciója, ugyanis ebben az esetben gyerekek alkotnak és gyerekek a modellek is – a közönség nagy örömére. A barokk ihletésű szoknyakollekciót 5 és 12 év közötti lányok tervezték és vitelezték ki. A barokk stílusra jellemző túldíszítettséget a lányok apró részletekben építették be a szoknyáikba.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhelyi Művészeti Középiskola diákjai már gyerekekként is alkottak, a ruháikat a kor sokszínűsége mellett a tervezők sokszínűsége jellemzi. Bemutatkoztak a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskola textil- és ruhatervező szakos diákjai is a Golden Age nevű kollekcióval.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Volt, aki Marie Antoinette gardróbjából inspirálódott, mások az anyagok és gyöngyök sokféleségében találták meg a 21. századi barokkot.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A ruhák mellett ékszerek és táskák is barokk stílusban ragyogtak, volt, akit Makovecz Imre szavai inspiráltak, másokat a bohém pompa vagy a barokk cipő.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Van, aki a csillogásban találta meg a kor azon jellemzőjét, amellyel ő is azonosulni tud.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
De alapvetően jellemző volt, hogy mindenki keresett valami különlegeset a korból, így láttunk nagyestélyit kapucnival, mini ruhát hatalmas gallérral, de rövidnadrágos szettet is, ami barokk jegyeket hordozott magán, mivel fekete és arany színekben pompázott. Volt, aki futurisztikus ruhát alkotott, mások ráálltak az alkalmi, estélyi ruhák vonalára, hiszen hol máshol lehetne úgy elmélyülni a részletekben, úgy tobzódni a pompában, mint egy estélyen vagy egy bálon.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!