
Vasile Miriuță családjával jelenleg is Magyarországon él, viszont a Kolozsvári CFR trénereként dolgozik
Fotó: Agerpres
Bár Nagybányán született, s ott kezdett el fozicni is, Magyarországon lett ismert labdarúgó Vasile Miriuță. Játszott a Győrben, a Videotonban és a Ferencvárosban, majd a magyar válogatott színeiben is. Légióskodott Németországban, családjával jelenleg is Magyarországon él, viszont Kolozsváron, a Kolozsvári CFR trénereként dolgozik. Vasile Miriuță edzővel beszélgettünk.
2017. május 26., 15:482017. május 26., 15:48
2017. május 26., 19:162017. május 26., 19:16
– Nagybányán 17 évesen kezdte a profi karrierjét. Sokan szeretnének labdarúgók lenni, de nem mindenkinek sikerül. Hogyan lett futballista?
– Kiskorom óta focista szerettem volna lenni, akkoriban nem igazán volt választási lehetőség, sportolni lehetett és iskolába járni. A családban a nálam 12 évvel idősebb bátyám fogott kézen és vitt el focizni, mondhatom, ő indította el a pályafutásomat.
– Alig három év után Magyarországra került, ahol egy év megszakítással hat évet játszott az NB 1-ben. Hogyan emlékszik erre az időszakra?
– Csodálatos időszak volt, játszottam a Győrben, a Videotonban és a Ferencvárosban is. Ha most kellene döntenem, ma is ugyanezt választanám. 1992 januárjában mentem ki, decemberben megszületett a fiam, Marco, Győrben.
– Melyik magyarországi csapatnál érezte magát a legjobban?
– Mindegyiknél, de talán a legjobban a Ferencvárosnál.
– Később Németországban folytatta. Mit jelentett ez a karrierje szempontjából?
– Előrelépés volt, bár nem akartam elmenni a Ferencvárostól. Anyagi gondok miatt a klubnak el kellett adnia néhány játékost. Nem tudtam, mi vár rám Németországban. Egy évet játszottam az Energie Cottbusnál a német másodosztályban, feljutottunk, így a Bundesligában is kipróbálhattam magam. Nagy eredmény volt.
– Mennyire érzékelte a színvonalbeli különbséget a magyar, a román és a német bajnokság között?
– Egészen más világ ott játszani. Teljesen más a mentalitás és a fizikai igénybevétel, jóval nagyobb erőfeszítésre van szükség. Egy álom ott játszani, minden játékos oda vágyik.
Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy a magyar válogatottban játszhatott
– Ebben az időszakban lett magyar válogatott. Ez játékos-pályafutásának a csúcspontja volt?
– Akár ezt is mondhatom. Amikor 1996-ban a Ferencvároshoz kerültem, benyújtottam az állampolgársági kérelmemet. De akkoriban olyan törvények voltak, hogy hosszú éveket kellett várni az elbírálásra, nekem 2000-ig. Akkor 32 évesen már benne voltam a futballista korban, de még így is nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a magyar válogatottban játszhattam.
– Emlékezetes gólt lőtt Spanyolországnak...
– Igen. Puskás Öcsi bácsi akkor töltötte 75. születésnapját, ünnepséget szerveztek a tiszteletére. Húszezer ember volt kint a stadionban, játszottunk a spanyolokkal és összejött az a gól is, valami álomszerű, hogy ilyesmi történjen az emberrel.
– 2004-ben abbahagyta a focit. Azt követően mivel foglalkozott?
– Az első félévben nem tudtam, mihez kezdjek. Elég nehéz időszak volt. Utána szerencsém volt, hogy a Cottbusnál dolgozhattam játékos-megfigyelőként. Kelet-Európában, a Balkánon kellett tehetségek után kutatnom és javaslatot tennem, kit igazoljon le a klub.
– Milyen játékos-megfigyelőnek lenni?
– Állandóan úton vagy.
A vezetők néhány hónappal előre tudják, hány játékos fog elmenni, hánynak újítják meg a szerződését. Ilyenkor elmondják: „ide figyelj, Laci, elmész, és keresel védőt, középpályást, amire szükség van”. Persze azért nekik is van egy listájuk, amelyeket a különböző játékosügynököktől szereznek be, azokat is meg kell figyelni. Be van osztva, hogy hétvégén melyik nap éppen melyik játékost kell megfigyelni.
– Mikor döntött úgy, hogy edzőként is kipróbálja magát?
– 2009-ben kezdtem el Budapesten az edzői tanfolyamot a B licencért. Aztán Törökbálinton, ahol most lakom, egy harmadosztályú csapathoz hívtak segíteni. Tartottam pár edzést, megtetszett a dolog, így beiratkoztam az A licenc tanfolyamra Romániában. Azután hívott a Cottbus is, hogy a 17 éven alatti korosztályos csapatot edzem. Időközben a Pro licencet is megszereztem, így lettem edző.
– Először 2014-ben kezdett el dolgozni Kolozsváron. A csapat nem játszott rosszul, de a klub anyagi gondjai miatt elment Győrbe dolgozni, ahol szintén elfogyott a pénz, majd Marosvásárhelyre került, ahol megismétlődött ugyanez a történet. Hogyan vészelte át ezt az időszakot? Hisz a sors iróniájában?
– Hiszek magában a sorsban. Így kellett történnie. Amikor először jöttem Kolozsvárra 2014-ben, egy évet maradtam, a második helyen adtam át a csapatot. Be kell ismernünk, akkor komoly anyagi gondok voltak. Győrben három hónapig minden rendben volt, aztán letartóztatták a klub elnökét, Tarsoly Csabát, így eljöttem Marosvásárhelyre, ott ugyanaz történt. Elképzelhetetlen másfél év volt. De ilyen az élet, tudni kell tovább lépni. Ez sikerült is.
– Igen, az.
– Örülök neki. Azt jelenti, sikerült jó munkát végezni. Bejutottunk a rájátszásba annak ellenére, hogy hat pont levonással kezdtük a bajnokságot, és nem sikerült a klubnak kikerülnie a csődvédelem alól. Ez azt jelenti, jó munkát végeztem, és az emberek elismerték ezt. Remélem, továbbra is maradok a klubnál.
– Milyen elvárásokkal kezdték az idényt?
– Minél jobb helyezés elérése, a rájátszásba jutás volt a csapat előzetes célkitűzése. Ezt sikerült megvalósítanunk. Sajnos a rájátszásba jutás után nem tudott a klub kijönni a csődvédelem alól, ahogy azt reméltük. Ez morálisan és pszichésen megviselte a játékosokat, de a lényeg, hogy a célt elértük.
– A bukaresti sajtó folyamatos támadásai, kitalált történetei, mint amilyen Deac eligazolásának híre, mennyire viselték meg a csapatot? Hogyan tudják kezelni a fővárosi nyomást?
– Nem egyszerű, de megszoktuk már. Tudjuk, hogy szálka vagyunk a szemükben, mert eredményes a csapat. De tudjuk kezelni. A játékosoknak is sokszor elmagyaráztam, hogy a sajtó nyomást gyakorolhat ránk, ha a bukaresti csapatokkal játszunk, és napirendre kell térniük fölötte. Erősnek kell lenni.
– Összességében elégedett az elért eredménnyel?
– Igen. Bár az utolsó három-négy fordulóban már nem az a csapat voltunk, amely kiharcolta a rájátszásba jutást. Megtudtuk, hogy nem játszhatunk az európai kupákban, ez ólmot öntött a lábakba. Mert ha belegondolsz, hogy egész évben dolgozol, és születik egy ilyen döntés, az megvisel.
A kolozsvári CFR trénereként jól esik a magyar szurkolók szimpátiája
– Meglehetősen népszerű a kolozsvári magyar közönség körében, mennyire érzékeli a szurkolók szimpátiáját?
– A városban, az utcán is sok kolozsvári magyarral állok szóba, még a dugóban is beszélgetünk. Talán a karrierem miatt, vagy mert a magyar válogatottban is játszottam. Talán az is sokat számít, hogy egyszerű, szerény ember vagyok. Nagyon jól esik az elismerés.
– Gyakran emlegetik a szurkolók a spanyoloknak lőtt gólját?
– De még hányszor.
Látszik, hogy érdekli őket a csapat, igazi szurkolók. A CFR szurkolói egyébként is civilizált emberek.
– Új befektető érkezik a klubhoz, előbb-utóbb véget ér a csődvédelem, május 26-án van a következő tárgyalás. Milyen eredményeket érhet el ilyen körülmények között a csapat a következő idényben?
– Szerintem ha 26-án kijövünk a csődvédelem alól, és tiszta szívből remélem, hogy így lesz, akkor nagy csapatot fogunk építeni. Az új befektető megígérte ezt. Csak arra várunk, hogy legyen vége már a csődvédelemnek.
– Ki az, aki biztosan marad a csapatnál?
– Azok a játékosok, akiknek még élő szerződésük van a következő idényekre is, és akik az új csapat magját képezhetik. Ilyen például Camora, Deac, Rus, Nascimento, Omrani, hogy neveket is mondjak.
– Milyen posztokon van szüksége erősítésre?
– Szinte valamennyin, kell játékos a hátvédsorba, a középpályára és a csatársorba is.
– Mire számíthatnak a következő idényben a szurkolók? Marad a csapat „dortmundos” stílusa?
– Ugyanúgy megpróbálunk nyomást helyezni az ellenfélre, mint eddig: tehát letámadást játszunk, ahogy eddig is tettük. A legtöbb gólt mi szereztük az alapszakaszban, még ha a rájátszásban ez nem is sikerült. Már csak azért is a támadófocit részesítjük előnyben, mert az tetszik a szurkolóknak. Ők nem azért jönnek, hogy azt lássák, betolatsz a kapud elé, és onnan próbálsz kontrázni.
– Lehet esély jövőre a bajnoki címre, vagy korai lenne még erről nyilatkozni?
– Ha kijutunk a csődvédelem alól és megerősítjük a keretet minőségi labdarúgókkal, akkor bármi lehetséges.
Kiss Előd Gergely
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
szóljon hozzá!