A vásárhelyi állatkert megálmodója volt
Az állatkert megálmodójáról sokan tudják, nem félt a vadállatoktól sem
A vásárhelyi állatkert a maga negyven hektáros területével jelenleg az ország legnagyobbika. Egyedül itt van elefánt és zsiráf Romániában. A közhiedelem szerint Rend László alapította a 60-as évek elején, ám „Lacika bácsi” akkor épp „objektíven akadályoztatva” volt. Az viszont igaz, hogy ő volt a megálmodója, később igazgatója, s tulajdonképpen ő tette állatkertté az egyhektáros parkot.
Bakó Zoltán
2018. augusztus 22., 16:342018. augusztus 22., 16:34
A marossárpataki Rend László zootechnikus mérnök unokaöccse a kertalapító Rend Lászlónak. Talán nem véletlen, hogy maga is állattenyésztési mérnökké lett. A nagybácsiról csak szép emlékei vannak. „Heten voltak testvérek, három fiú – egyik édesapám – és négy lány. Lacika bácsi (érdekes, a rokonok így emlegetik ma is, szerk. megj.) már fiatalon vonzódott a természethez, ilyen pályára készült, de miután egy rokonnál a szakoktatás a ganéhordásban merült ki, más pályára kényszerült” – mesél az unkaöccs.
Zsidókat bújtatott, mentett a deportáláskor, később a kommunisták által kisemmizett, üldözött arisztokratákat segítette. Teleki Gemma grófnő például jó ideig az általa alapított és vezetett jeddi ezüstróka-telepen dolgozott, hogy a megélhetését biztosítsa.
– idézi a családi emlékeket Rend László.
Virágoskert a börtönben
A családi legendárium szerint Rend László fogvatartásainak színhelyeit nem lehet pontosan ismerni. Ő maga erről soha nem beszélt, csak feltételezik, hogy megjárta a nagyenyedi, szamosújvári, máramarosi börtönöket, hogy volt a hírhedt dobrudzsai lágerekben. Egy dolog tény, leveleiben többször is kért itthonról virágmagvakat, s azokat el is küldték neki. Annyit mégis tudnak, hogy a mérhetetlen természetszeretete, virágtermesztési ismeretei valamelyest könnyítettek a helyzetén – bizarr és paradox módon virágkertészetet hozott létre a szamosújvári börtön sötét világában. Nyilván a fogvatartók utasítására...
Rend László és Kovács Klára Lacika bácsi egykori lakásában
„Ha pontosabb dolgokat akarsz megtudni, menjünk el az unokanővéremhez Kovács Klárihoz Vásárhelyre, ő többre emlékszik” – ajánlotta Rend László. És mentünk.
A jelenleg Németországban élő, de nyarait itthon töltő zenész-unokatestvért, Kovács Klárát a Kazinczy (Kogâlniceanu) utcai lakásában találjuk.
– meséli a ház asszonya. Az egykori Rend Lacika bácsinak volt két pulija, Csutora és Kócos, azokat nagyon szerette, de ezen kívül sok állatot tartott az udvarban. Akkoriban nem voltak olyan szigorúak az állattartásra vonatkozó szabályok-törvények mint manapság. Ha valaki talált egy sérült állatot, hazavitte, gondozta, vagy ha elhagyott állatkölykökre bukkant, vagy olyanokra, amelyeknek az anyja elpusztult, nyugodtan hazavihette, felnevelhette, aztán az ő gondja volt, hogy ha felnőnek, mi lesz velük. Így aztán a Lacika bácsi Kazinczy, később a Rákóczi utcai udvarában az akkor kis unokahúg láthatott medvebocsokat, őzgidát a már emlegetett házigazdának számító pulik mellett – és velük nagy barátságban élve.
Hörcsögök a fiókban
Az unokatestvérek között fennmaradt egy tréfás történet: amikor Lacika – akkor még nem bácsi – bentlakásban élt, meglátogatta a nagyapa, hogy élelem-utánpótlást vigyen neki. Mivel az ifjú épp nem tartózkodott otthon, szóval hát az internátusban, a gondos atya ki akart pakolni, s amikor kihúzta a fiókot, abban élő hörcsögöket talált. A hörcsögök nem arattak átütő sikert, az ifjú tanulmányainak tárgya ugyanis köszönő viszonyban sem volt a rágcsálókkal.
A virágok és állatok szerelmese volt
„Autodidakta módon ismerkedett a növény- és állatvilággal, annyira behatóan és sikeresen, hogy sokan állatorvosnak hitték, s így is emlegették. Többek között Tófalvi Zoltán is így emlegeti Megbűnhődött magyarság című, a Szoboszlai-perrel is foglalkozó munkájában” – meséli Klára asszony.
Lacika bácsi előbb Bukarestben, majd Konstancán dolgozott postai tisztviselőként. Itt is nősült először, de felesége fiatalon elhunyt egy súlyos betegségben. Hazatérte után teljesen átállt a hobbijára, az állattenyésztésre. A vásárhelyi vár egyik bástyájában fehér egereket tenyésztett az orvosi egyetemnek, a Hosszú utcában nyúltenyészetet hozott létre, aztán pedig ő alapította és vezette a jeddi ezüstróka-telepet. Már akkor mocorgott benne az állatkert-létesítés gondolata, amit a Szoboszlai-perben hozott ítélet keresztülhúzott. De az 1964-ben alkalmazott kegyelmi rendelettel eljött szabadulás után átvette az ugyanebben az évben megnyitott kert vezetését.
Az ő idejében épült meg az oroszlánház, nőtt a kert területe húszszorosára, szaporodott meg az állatok száma. Tigrist, pumát és sok más állatot hozott a budapesti állatkertből.
A látogatók nagy megrökönyödésére önfeledten játszadozott a kifutókban az oroszlánokkal
A látogatók nagy megrökönyödésére önfeledten játszadozott a kifutókban az oroszlánokkal, medvékkel, hiúzokkal, szarvasokkal, s az ő idejében a medvebocsok szabadon sétálgattak a látogatók között. A Kárpátaljáról származó második felesége, Diószeghy Erzsébet méltó társa volt ezért is került a református temetőben levő sírjukra a következő felirat: „Rend László és felesége Diószeghy Erzsébet. A virágok és az állatok szerelmesei voltak”
Ő nem félt a medvétől
Élt 74 évet
Rend László 1907. május 31-én született Demeterfalván, 1981. júliusában hunyt el Marosvásárhelyen. Emléke csupán a rokonság szívében él, s még bár egy tábla sem emlékeztet arra, hogy a vásárhelyi állatkert általa lett azzá, ami ma – a város legismertebb turisztikai nvezetességévé. Évente százezrek keresik fel Romániából és egész Európából, de még a tengeren túlról is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Még egy körforgalom lesz Csíkszeredában
Székelyhon
Még egy körforgalom lesz Csíkszeredában
A rovat további cikkei
Egy album a szerelem, a költészet és a zene erejéről
Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal beszélgettünk.
Egy album a szerelem, a költészet és a zene erejéről
Karfiolkrémleves medvehagymával, sült paprika betéttel
Ez a karfiolkrémleves igazi tavaszi fogás, a friss medvehagymának köszönhetően. A balzsamecetes sült paprika édeskés, savanykás íze különleges kontrasztot ad a levesnek, így nemcsak ízében, hanem megjelenésében is izgalmas ételt kapunk.
Karfiolkrémleves medvehagymával, sült paprika betéttel
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
A gyerekeknek jó az, hogyha „ledobja” őket a fal
Ropogós házi tavaszi tekercs
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Ropogós házi tavaszi tekercs
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!