
Az állatkert megálmodójáról sokan tudják, nem félt a vadállatoktól sem
A vásárhelyi állatkert a maga negyven hektáros területével jelenleg az ország legnagyobbika. Egyedül itt van elefánt és zsiráf Romániában. A közhiedelem szerint Rend László alapította a 60-as évek elején, ám „Lacika bácsi” akkor épp „objektíven akadályoztatva” volt. Az viszont igaz, hogy ő volt a megálmodója, később igazgatója, s tulajdonképpen ő tette állatkertté az egyhektáros parkot.
2018. augusztus 22., 16:342018. augusztus 22., 16:34
A marossárpataki Rend László zootechnikus mérnök unokaöccse a kertalapító Rend Lászlónak. Talán nem véletlen, hogy maga is állattenyésztési mérnökké lett. A nagybácsiról csak szép emlékei vannak. „Heten voltak testvérek, három fiú – egyik édesapám – és négy lány. Lacika bácsi (érdekes, a rokonok így emlegetik ma is, szerk. megj.) már fiatalon vonzódott a természethez, ilyen pályára készült, de miután egy rokonnál a szakoktatás a ganéhordásban merült ki, más pályára kényszerült” – mesél az unkaöccs.
Zsidókat bújtatott, mentett a deportáláskor, később a kommunisták által kisemmizett, üldözött arisztokratákat segítette. Teleki Gemma grófnő például jó ideig az általa alapított és vezetett jeddi ezüstróka-telepen dolgozott, hogy a megélhetését biztosítsa.
– idézi a családi emlékeket Rend László.
Virágoskert a börtönben
A családi legendárium szerint Rend László fogvatartásainak színhelyeit nem lehet pontosan ismerni. Ő maga erről soha nem beszélt, csak feltételezik, hogy megjárta a nagyenyedi, szamosújvári, máramarosi börtönöket, hogy volt a hírhedt dobrudzsai lágerekben. Egy dolog tény, leveleiben többször is kért itthonról virágmagvakat, s azokat el is küldték neki. Annyit mégis tudnak, hogy a mérhetetlen természetszeretete, virágtermesztési ismeretei valamelyest könnyítettek a helyzetén – bizarr és paradox módon virágkertészetet hozott létre a szamosújvári börtön sötét világában. Nyilván a fogvatartók utasítására...
Rend László és Kovács Klára Lacika bácsi egykori lakásában
„Ha pontosabb dolgokat akarsz megtudni, menjünk el az unokanővéremhez Kovács Klárihoz Vásárhelyre, ő többre emlékszik” – ajánlotta Rend László. És mentünk.
A jelenleg Németországban élő, de nyarait itthon töltő zenész-unokatestvért, Kovács Klárát a Kazinczy (Kogâlniceanu) utcai lakásában találjuk.
– meséli a ház asszonya. Az egykori Rend Lacika bácsinak volt két pulija, Csutora és Kócos, azokat nagyon szerette, de ezen kívül sok állatot tartott az udvarban. Akkoriban nem voltak olyan szigorúak az állattartásra vonatkozó szabályok-törvények mint manapság. Ha valaki talált egy sérült állatot, hazavitte, gondozta, vagy ha elhagyott állatkölykökre bukkant, vagy olyanokra, amelyeknek az anyja elpusztult, nyugodtan hazavihette, felnevelhette, aztán az ő gondja volt, hogy ha felnőnek, mi lesz velük. Így aztán a Lacika bácsi Kazinczy, később a Rákóczi utcai udvarában az akkor kis unokahúg láthatott medvebocsokat, őzgidát a már emlegetett házigazdának számító pulik mellett – és velük nagy barátságban élve.
Hörcsögök a fiókban
Az unokatestvérek között fennmaradt egy tréfás történet: amikor Lacika – akkor még nem bácsi – bentlakásban élt, meglátogatta a nagyapa, hogy élelem-utánpótlást vigyen neki. Mivel az ifjú épp nem tartózkodott otthon, szóval hát az internátusban, a gondos atya ki akart pakolni, s amikor kihúzta a fiókot, abban élő hörcsögöket talált. A hörcsögök nem arattak átütő sikert, az ifjú tanulmányainak tárgya ugyanis köszönő viszonyban sem volt a rágcsálókkal.
A virágok és állatok szerelmese volt
„Autodidakta módon ismerkedett a növény- és állatvilággal, annyira behatóan és sikeresen, hogy sokan állatorvosnak hitték, s így is emlegették. Többek között Tófalvi Zoltán is így emlegeti Megbűnhődött magyarság című, a Szoboszlai-perrel is foglalkozó munkájában” – meséli Klára asszony.
Lacika bácsi előbb Bukarestben, majd Konstancán dolgozott postai tisztviselőként. Itt is nősült először, de felesége fiatalon elhunyt egy súlyos betegségben. Hazatérte után teljesen átállt a hobbijára, az állattenyésztésre. A vásárhelyi vár egyik bástyájában fehér egereket tenyésztett az orvosi egyetemnek, a Hosszú utcában nyúltenyészetet hozott létre, aztán pedig ő alapította és vezette a jeddi ezüstróka-telepet. Már akkor mocorgott benne az állatkert-létesítés gondolata, amit a Szoboszlai-perben hozott ítélet keresztülhúzott. De az 1964-ben alkalmazott kegyelmi rendelettel eljött szabadulás után átvette az ugyanebben az évben megnyitott kert vezetését.
Az ő idejében épült meg az oroszlánház, nőtt a kert területe húszszorosára, szaporodott meg az állatok száma. Tigrist, pumát és sok más állatot hozott a budapesti állatkertből.
A látogatók nagy megrökönyödésére önfeledten játszadozott a kifutókban az oroszlánokkal
A látogatók nagy megrökönyödésére önfeledten játszadozott a kifutókban az oroszlánokkal, medvékkel, hiúzokkal, szarvasokkal, s az ő idejében a medvebocsok szabadon sétálgattak a látogatók között. A Kárpátaljáról származó második felesége, Diószeghy Erzsébet méltó társa volt ezért is került a református temetőben levő sírjukra a következő felirat: „Rend László és felesége Diószeghy Erzsébet. A virágok és az állatok szerelmesei voltak”
Ő nem félt a medvétől
Élt 74 évet
Rend László 1907. május 31-én született Demeterfalván, 1981. júliusában hunyt el Marosvásárhelyen. Emléke csupán a rokonság szívében él, s még bár egy tábla sem emlékeztet arra, hogy a vásárhelyi állatkert általa lett azzá, ami ma – a város legismertebb turisztikai nvezetességévé. Évente százezrek keresik fel Romániából és egész Európából, de még a tengeren túlról is.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
szóljon hozzá!